Lesz egységes munkanélküli segély az EU-ban?

Kevesebben keresnek állást ma Magyarországon, mint a korábbi években. Ugyanakkor göröngyös és lassú a munkaerőpiacra visszavezető út (Lásd a KSH és az NFSZ adatait keretes írásunkban). A munkanélküliek átlagosan 19, 2 hónapig ülnek otthon. Ez idő alatt nemcsak az állás megtalálásába vetett hitük fogy el, hanem az államtól kapott pénz is. Már, aki kap. A 380 ezer álláskereső mindössze 14, 20 százaléka (50 400) részesült álláskeresési járadékban az NFSZ szeptember végi adatai szerint. A három hónapos álláskeresési járadék után 16 hónapig semmilyen legális bevételük nincsen, leszámítva a szociális jellegű támogatást.

A fentiek alapján egyértelműen pozitív lenne az unióban jelenleg formálódó közös munkanélküli-biztosítási rendszer magyar fogadtatása. Azzal ugyanis a magyarok járnának a legjobban Európában. Már ha nálunk is bevezetik. Nézzük a részleteket.

Egységes munkanélküli segély alakul az EU-ban

Az Európai Bizottság által kidolgozott tervezet szerint az euróövezeti országok adóbevételük egy részét elhelyeznék egy közös alapban, és ebből a forrásból fedeznék a munkanélküliek ellátását, egységes szabályok alapján. A közös rendszer a legutóbbi bér 40 százalékának megfelelő juttatást biztosítana az ellátottaknak hat hónapig. Az adott ország kiegészíthetné ezt az összeget a biztosítási rendszerből, illetve a jogosultság teljes idejét is úgy szabhatná meg, ahogy akarja, de a közös minimum fölött. Fél év után teljes egészében a tagállami rendszer venné át a munkanélküliek ellátását. A végső konstrukciót az ország dönthetné el. A juttatást csökkenthetné fél vagy egy év után, vagy fixálhatja egy összegben az elveszített jövedelem nagyságától függetlenül.

Az elképzelések szerint, amelyről Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért, és társadalmi összetartozásért felelős európai uniós biztos a HR Portálnak adott interjújában beszélt, a közösen finanszírozott magnak stabilizáló hatása lenne, mert mindig az az ország kapna növekvő támogatást, ahol éppen nő a munkanélküliség.

A magyar munkanélküliek járnának a legjobban

A közös rendszer az eurózóna tagjainak kötelező lenne, de természetesen az azon kívüli országoknak is lenne lehetőségük a részvételre - mondta Andor László. Ez különösen azért örvendetes Szikra Dorottya, az ELTE Társadalomtudományi Kar adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutató Központjának (MTA-TK) főmunkatársa szerint, mert úgy tűnik, hogy egy jó ideig még nem fogunk a fenti táborhoz tartozni.

Ha azonban Magyarország is részt venne a rendszerben, tekintettel a munkanélküli járadék folyósításának hosszára és a minimálbérben maximalizált álláskeresési járadékra (2014-ben 101 500 forint), a magyarok járnának a legjobban egész Európában - emeli ki a szociálpolitikus. Pontosabban az állás elvesztése előtt magas fizetésért dolgozók. Az első hónapban a havi bruttó 250 ezer forint felett keresők többletjövedelemhez jutnának, ami az ellátás végéig meg is maradna. Az ennél kevesebbet keresők ez első három hónapban a korábbi összeget, a második háromban annál kevesebbet kapnának kézhez. - Az új rendszer így némiképp paradox módon a jobban keresőket részesítené előnyben (a javaslatban határozott elem, hogy az ellátásnak nincs plafonja). A változások egyúttal belezavarnának a jelenleg felépített, a közfoglalkoztatás felé terelő rendszerbe, ezért hosszabb távon intézményi alkalmazkodásra lehet számítani - fogalmazott portálunknak Cseres-Gergely Zsombor, az Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete (MTA-KTI) tudományos munkatársa.

Egységesebb, szociálisabb Európa: van rá igény?

A közös munkanélküli biztosítás, illetve a nemzeti biztosítási rendszerek részleges összevonásától a munkanélküliek számának csökkenését és gazdasági növekedést várják. - A fiskális, illetve társadalmi stabilizáció a rendszer célja, amelyre főként a monetáris önállóság lehetőségének valutaunión belül elvesztése ad okot. Nem véletlen, hogy Magyarország kormányai nem sietnek csatlakozni az eurozónához - magyarázza a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos munkatársa. - Az ellátás bevezetése fontos lépés lenne az EU további integrációja felé, ami sajátos politikai színezetet ad a javaslatnak - mondta a HR Portálnak Cseres-Gergely Zsombor.

Szikra Dorottya úgy látja, logikus, és egy "szociálisabb Európa" irányába mutató lépés volna, ha nem csupán az ún. maastrichti kritériumoknak, az állami költekezés kordában-tartásának kellene az uniós országoknak megfelelniük, hanem egy minimális jóléti biztonság követelményének is. - A valóságban azonban nem jelentene túl nagy változást az egységes biztosítás, hiszen az euró-övezetben szinte kivétel nélkül működik a fél éves munkanélküli biztosítási rendszer - tette hozzá a kutató.

Tömeges munkanélküliség esetén kevésbé romolnának az emberek fizikai, szellemi, lelki állapota, és viszonylagos biztonságban kereshetnének új munkahelyet, illetve képezhetnék át magukat keresettebb szakmák irányába. - Ez az, amit a magyar rendszer jelenleg a legkevésbé sem nyújt - húzta alá Szikra Dorottya.

Min múlik a rendszer létrejötte?

A szociálpolitikus úgy véli, nem a rendszer technikai megvalósítása (ennél jóval bonyolultabb elosztási mechanizmusok működnek a Strukturális alapokon keresztül), hanem EU-n belüli politikai és gazdasági érdekharcok döntik majd el, történik-e ebbe az irányba elmozdulás. A szakember nem túl optimista a bevezetés lehetőségét illetően, hiszen mint mondta, az országok többsége eddig ellenállt a szociálpolitikai egységesítés gondolatának.

Cseres-Gergely Zsombor is a politikai alkuk szerepét emelte ki . Úgy látja, a javaslat megvalósulását veszélyezteti az a tény, hogy az euróövezet országai eltérő mértékben vennék igénybe a kialakított rendszert. Hiszen az több éven keresztüli egyoldalú pénzáramlást indítana el bizonyos országok és a rendszer között - vélekedett portálunknak az MTA tudományos munkatársa.

Az egyes tagállamok foglalkoztatási szolgálatainak működését, minimális szolgáltatási szintjét kellene összehangolni a pénzbeli ellátással. Erről azonban - egyelőre - nincs szó, pedig legalább annyira fontos kérdés a szakember szerint, mint a pénzbeli ellátás. - Szintén erős, ezzel ellentétes szakmai érv azonban, hogy a pénzbeli ellátás paramétereinek célszerű összhangban lenni az intézményi környezet egyéb elemeivel, ami nem biztos, hogy könnyen megoldható - tette hozzá a tudományos munkatárs.

Vajon lesz-e a segély-folyósítás átalakításának munkaerőpiacra visszaterelő hatása?

Hogy a rendszer eléri-e célját, csökken-e a munkanélküliek száma, növekszik-e a gazdaság, egységesebb és szociálisabb lesz-e Európa, nehéz megjósolni, ahogy azt is, vajon lesz-e munkaerőpiacra visszaterelő hatása. Utóbbi Cseres-Gergely Zsombor szavai szerint nagyon függ más, kapcsolódó intézmények (mindenek előtt a foglalkoztatási szolgálat) működésétől. Szikra Dorottya a foglalkoztatás növekedését az országok intézkedéseihez köti. Vagyis akkor lehetséges, ha a tagállamok minden lehetséges módon (képességeik, szaktudásuk erősítése révén) támogatják a munkanélküliek minél hatékonyabb és gyorsabb visszatérését a munkaerőpiacra. A szociálpolitikus a helyben található erőforrásokra építő, infrastruktúrát fejlesztő gazdaságpolitika szükségességét is kiemelte a legrosszabb helyzetű régiók felzárkózása érdekében.

- Általánosságban elmondható, hogy a nagyvonalúbb munkanélküli ellátások inkább hosszabbítják, mint rövidítik a munkanélküliségben töltött időt. Ugyanakkor esélyt adnak jobb minőségű és jobban fizető állások megtalálására. Ez sem egy utolsó szempont, főként, ha a szakszervezetek háttéranyagára gondolunk, amelyből kiderül: egyre nő a dolgozói szegénység. Mintegy egymillió munkavállaló a KSH által számított létminimum alatti összeget visz haza 8 órás, teljes állású munkával.

A rendszer néhány éven belül megvalósulhat. Csak bízunk benne, hogy hazánk is részese lesz.