Magasabb képzettség, hosszabb élet?
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vizsgálata szerint a magasabb végzettség magasabb várható élettartammal jár együtt - írja az adózóna.
Az iskolázottság és élettartam közötti kapcsolat független a különböző társadalmi csoportoktól és országoktól minden egyénnél és minden országban jelentkezik - idézi a lap egy korábbi tanulmányból.
A képzettebbek magasabb élettartam több okra is visszavezethető, de összességében az az oka, hogy egészségesebben és jobb körülmények között élnek. Az iskolázottabbak átlagosan többet költenek az egészségükre, van lehetőségük sportolni, magánorvost is igénybe tudnak venni stb.
Az iskolázottabbak jellemzően jobb munkakörülmények között dolgoznak, illetve körükben alacsonyabb a veszélyes munkákat végzők aránya.
A képzettebbek általában kockázatkerülőbbek az egészségükkel kapcsolatban: körükben a legtöbb ország esetében átlagosan alacsonyabb az elhízottak aránya, és kevésbé elterjedtek az olyan egészségtelen szokások, mint a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás stb.
A magasabb végzettségűekre jellemző az is, hogy rendszeresebben vesznek részt orvosi megelőző vizsgálatokon, illetve a meglévő betegségeik miatti rendszeres kontrollvizsgálatokon, betegségeikkel és a kezelés menetével jobban tisztában vannak.
Az iskolázottság és a várható élettartam, illetve az egészség kapcsolata Magyarország esetében különösen erősen jelenik meg. Az OECD egy friss tanulmányában (Murtin et al. 2017) 23 országban vizsgálta a várható élettartam alakulását a 25 és 65 évesek körében nem és iskolázottság szerint. A tanulmány szerint a vizsgált országokban a magasabb végzettségű férfiak átlagosan 8, míg a nők átlagosan 5 évvel hosszabb életre számíthatnak 25 éves korukban, mint az alacsonyabb végzettségű társaik - írja a lap.
Az adózóna szerint a várható élettartambeli különbség Magyarország esetében a legmagasabb: egy 25 éves, felsőfokú végzettségű férfi Magyarországon átlagosan 14 évvel élhet tovább, mint egy ugyanilyen korú és nemű középiskolai végzettséggel nem rendelkező személy. Az OECD becslése szerint átlagosan egy 25 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar férfi még 53,9 évet fog élni, míg egy érettségivel nem rendelkező azonban mindössze 39,8 évet. A tanulmány kiemeli, hogy hasonló mértékű különbséget egyedül Lettországban, Lengyelországban és Csehországban tapasztaltak.
Az alacsony végzettségű férfiaknál halálozás oka elsősorban - Magyarországon a legmagasabb arányban, körülbelül a halálozások fele esetében - szív- és érrendszeri betegségekre vezethető vissza.
HVG - adózóna
A képzettebbek magasabb élettartam több okra is visszavezethető, de összességében az az oka, hogy egészségesebben és jobb körülmények között élnek. Az iskolázottabbak átlagosan többet költenek az egészségükre, van lehetőségük sportolni, magánorvost is igénybe tudnak venni stb.
Az iskolázottabbak jellemzően jobb munkakörülmények között dolgoznak, illetve körükben alacsonyabb a veszélyes munkákat végzők aránya.
A képzettebbek általában kockázatkerülőbbek az egészségükkel kapcsolatban: körükben a legtöbb ország esetében átlagosan alacsonyabb az elhízottak aránya, és kevésbé elterjedtek az olyan egészségtelen szokások, mint a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás stb.
A magasabb végzettségűekre jellemző az is, hogy rendszeresebben vesznek részt orvosi megelőző vizsgálatokon, illetve a meglévő betegségeik miatti rendszeres kontrollvizsgálatokon, betegségeikkel és a kezelés menetével jobban tisztában vannak.
Az iskolázottság és a várható élettartam, illetve az egészség kapcsolata Magyarország esetében különösen erősen jelenik meg. Az OECD egy friss tanulmányában (Murtin et al. 2017) 23 országban vizsgálta a várható élettartam alakulását a 25 és 65 évesek körében nem és iskolázottság szerint. A tanulmány szerint a vizsgált országokban a magasabb végzettségű férfiak átlagosan 8, míg a nők átlagosan 5 évvel hosszabb életre számíthatnak 25 éves korukban, mint az alacsonyabb végzettségű társaik - írja a lap.
Az adózóna szerint a várható élettartambeli különbség Magyarország esetében a legmagasabb: egy 25 éves, felsőfokú végzettségű férfi Magyarországon átlagosan 14 évvel élhet tovább, mint egy ugyanilyen korú és nemű középiskolai végzettséggel nem rendelkező személy. Az OECD becslése szerint átlagosan egy 25 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar férfi még 53,9 évet fog élni, míg egy érettségivel nem rendelkező azonban mindössze 39,8 évet. A tanulmány kiemeli, hogy hasonló mértékű különbséget egyedül Lettországban, Lengyelországban és Csehországban tapasztaltak.
Az alacsony végzettségű férfiaknál halálozás oka elsősorban - Magyarországon a legmagasabb arányban, körülbelül a halálozások fele esetében - szív- és érrendszeri betegségekre vezethető vissza.
HVG - adózóna
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki kérdez: Szabó Zsuzsanna
Az egykori orvos kitálal a brit állami egészségügyről