Még időpont sincs a bértárgyalások megkezdésére
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatNincs még időpont a jövő évi bértárgyalások megkezdésére a kormánnyal és a munkáltatókkal, a konfliktusok esélyét pedig tovább növeli, hogy szűkült a tárgyalófelek mozgástere a 2016-os költségvetés korábbi elfogadása miatt - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke hétfőn az MTI-nek.
Kordás László hozzátette: a szakszervezet stratégiai célja, hogy akkora mértékű legyen a béremelés, amely hatással lehet az elvándorlásra is. Mint mondta, már vannak olyan cégek, amelyek ezt önmaguktól megteszik, legutóbb az Auchan áruházlánc emelte átlagosan tíz százalékkal a dolgozói béreket.
A bértárgyalások során, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) azt szeretnék elérni a szakszervezeti vezető szerint, hogy a nettó minimálbér elérje az egy fős egy keresős létminimum, Központi Statisztikai Hivatal által megállapított értékét. Ez nagyjából 20 ezer forintos növekedést jelentene - mondta Kordás László, aminek szerinte két forrása lehet.
Az egyik, hogy az állam lemond arról a jövedelemről, amelyben az előző évek béremelése során részesült. Az elmúlt öt évben ugyanis mintegy 32 ezer forinttal nőtt a bruttó bér, amelyet a munkáltatóknak ki kellett termelniük, a munkavállalók azonban csak 8500 forintot kaptak belőle - jegyezte meg.
A másik forrás az érdekvédelmi vezető szerint a MaSzSz "4-szer 9" elnevezésű bérfelzárkóztatási programja, ami három évre szólna. A lényege, hogy 3 éven keresztül 9 százalékkal emelkedne a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, a negyedik kilences pedig az alacsony keresetűek esetében a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése - fejtette ki.
Kordás László emlékeztetett: legutóbb 2005-ben kötöttek hosszabb távra szóló megállapodást a szociális partnerek, ami 2006-tól lépett életbe. Ekkor vezették be a minimálbér mellé a magasabb összegű szakmunkás bérminimumot is - mondta.
A MaSzSz vezetője szerint furcsa helyzetet teremtett az Alkotmánybíróság (Ab) határozata, amelyben elutasítja a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségéről szóló népszavazást, mivel az vélekedése szerint nem szüntette meg a Kúria nyári jóváhagyó határozatát. A népszavazást magánemberként kezdeményező Bodnár Józsefet hivatalosan nem tájékoztatta senki az Ab döntéséről, nem kapott iránymutatást a további teendőkről, egyebek között arról, mit kell tenni az aláírt ívekkel - fejtette ki a szakszervezeti vezető.
A bértárgyalások során, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) azt szeretnék elérni a szakszervezeti vezető szerint, hogy a nettó minimálbér elérje az egy fős egy keresős létminimum, Központi Statisztikai Hivatal által megállapított értékét. Ez nagyjából 20 ezer forintos növekedést jelentene - mondta Kordás László, aminek szerinte két forrása lehet.
Az egyik, hogy az állam lemond arról a jövedelemről, amelyben az előző évek béremelése során részesült. Az elmúlt öt évben ugyanis mintegy 32 ezer forinttal nőtt a bruttó bér, amelyet a munkáltatóknak ki kellett termelniük, a munkavállalók azonban csak 8500 forintot kaptak belőle - jegyezte meg.
A másik forrás az érdekvédelmi vezető szerint a MaSzSz "4-szer 9" elnevezésű bérfelzárkóztatási programja, ami három évre szólna. A lényege, hogy 3 éven keresztül 9 százalékkal emelkedne a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, a negyedik kilences pedig az alacsony keresetűek esetében a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése - fejtette ki.
Kordás László emlékeztetett: legutóbb 2005-ben kötöttek hosszabb távra szóló megállapodást a szociális partnerek, ami 2006-tól lépett életbe. Ekkor vezették be a minimálbér mellé a magasabb összegű szakmunkás bérminimumot is - mondta.
A MaSzSz vezetője szerint furcsa helyzetet teremtett az Alkotmánybíróság (Ab) határozata, amelyben elutasítja a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségéről szóló népszavazást, mivel az vélekedése szerint nem szüntette meg a Kúria nyári jóváhagyó határozatát. A népszavazást magánemberként kezdeményező Bodnár Józsefet hivatalosan nem tájékoztatta senki az Ab döntéséről, nem kapott iránymutatást a további teendőkről, egyebek között arról, mit kell tenni az aláírt ívekkel - fejtette ki a szakszervezeti vezető.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?