Szerző: Polgár Zita Megjelent: 8 éve

Megéri-e ma tanárnak lenni?

Az elmúlt években sokat veszített tekintélyéből a pedagógus szakma, miközben nehezebb a tanárok dolga. Több a problémás gyerek és hazánkban is begyűrűzött az iskolákba az erőszak. Ez nem is csoda, hiszen egyre kevesebb eszközt alkalmazhatnak a fegyelmezésre, ha viszont megpróbálnak rendet tartani, saját testi épségüket veszélyeztetik. Mindezt pedig arcpirítóan kevés pénzért vállalják. Mégis, mi teszi vonzóvá ezt a pályát?

Hazánkban a pedagógusok iránti kereslet és kínálat egyensúlya igencsak kedvezőtlen, évente több ezer friss diplomás pedagógus kerül a hazai munkaerőpiacra, régiónként eltérő, ugyanakkor korántsem kedvező elhelyezkedési esélyekkel. A hivatalos felmérés szerint rendkívül alacsony egy pályakezdő tanár átlagfizetése, mindössze bruttó 119 ezer forint, ami 1-2 év gyakorlattal 129 ezer, 3-5 év után 140 ezer forintra nő. A pedagógiai pályán dolgozók átlagkeresete bruttó 170-175 ezer forint havonta, egyéb juttatások, bónuszok pedig nem számottevőek e szektoron belül. Mi teszi mégis vonzóvá a fiatalok számára, hogy diplomájukat a tanári pályán szerezzék meg?

A fent említett tények tudatában valószínűsíthető, hogy a pedagógus diplomával rendelkezőket nem a pénz motiválja. Vannak közöttük, akik elhivatottságot éreznek a szakma iránt, és vannak, akik számára elérhető közelségbe került egy felsőoktatási intézménybe való bejutás, mivel az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy könnyebben lehetett bejutni tanító- és tanárképző intézményekbe, mint a jogi, gazdasági vagy műszaki főiskolákra, egyetemekre. Ráadásul az utóbbiak csoportjába azok tartoznak, akik nagy valószínűséggel a későbbiekben nem kívánnak elhelyezkedni az adott területen belül, vagy legalábbis kevesebb ambícióval kezdik el a pedagógus pályát. Természetesen az is előfordulhat, hogy időközben az illető megkedveli munkakörét, sikereket ér el a tanításban és valóban elhivatottá válik a szakma iránt.

Tanárnak lenni nehéz...

Sajnos a pedagógusszakma tekintélyén rendkívül sok csorba esett az elmúlt évek folyamán, ráadásul egyre nehezebb dolguk van a szakma iránt elhivatottságot érző tanároknak. A problémás, magatartászavarokkal, vagy éppen tanulási nehézségekkel küzdő diákoknak segítségre van szüksége, amelyet komoly nevelési tapasztalattal, legfőképpen a szakma iránt lelkesedő pedagógusok tudnának kézbe venni. Ezen gyermekek tanítása és nevelése az áltagosnál is nagyobb türelmet és hozzáértést igényel, ráadásul a tanítóknak és tanároknak sokszor egyedül kell megoldást találniuk a problémákra, mivel a szülők esetenként kevés érdeklődést tanúsítanak gyermekük készségeinek fejlesztése iránt, vagy éppen annyira elfoglaltak, hogy együttműködésre egyáltalán nem nyílik lehetőség.

Napjainkban olyan zavarok is megjelennek a diákok körében, amelyre azelőtt nem, vagy jóval kevesebb példa volt. A hiperaktivitás, az étkezési zavarok, a szorongás, a fóbiák, a kényszercselekvések, a függőségek mind-mind olyan akadályokat gördítenek a pedagógusok útjába, amelyek az átlagosnál nagyobb felkészültséget igényelnek. Ehhez jön még, hogy az órákon a fegyelmet is sokszor nehezebb tartani, a gyermekek emelkedő száma (iskola összevonások, stb.) illetve a fokozottabban jelentkező feltűnési vágyának vagy egyéb tényezőnek köszönhetően. Órákon elhangzó káromkodásokkal, a telefonálással, a jelentős késésekkel, és az udvariatlan magatartással valószínűleg a tanárok legnagyobb hányada már találkozott.

A fiatalok nagyon jól ismerik, esetleg hangoztatják jogaikat, azonban a kötelességeikre egyre kevésbé hajlandóak odafigyelni, mulasztásaikat ráadásul gyakrabban élik meg erényként, mintsem szégyenként. A pedagógusok kezében lévő fegyelmezési eszközrendszer mértéke sajnos egyre korlátozottabb, nem beszélve arról, hogy általában a tanárok tartanak attól, hogy megkérdőjelezik módszereiket, vagy akár súlyosabb vád éri őket azzal kapcsolatban hogyan fegyelmeznek. Azonban nem csak ezen a területen van megkötve a pedagógusok keze, ugyanis a tantervek (NAT), a tankönyvek és tanári segédkönyvek, valamint az egyéb felsőbb utasítások jócskán korlátozzák szakmai mozgásterüket. Következésképp a pedagógus szakma legkevésbé sem sorolható a kreatív területek közé, amelynek ambivalens mivoltát akkor vélhetjük felfedezni, ha arra gondolunk, hogy sok múlik azon, egy tanár miként tartja óráit, milyen eszközökkel és módszerrel kívánja a diákokat megtanítani az adott tantárgy ismereteire. Ráadásul az első benyomás itt különös hangsúlyt kap a későbbiekre nézve: az a pedagógus, aki már a diákokkal való első találkozás alkalmával határozottságot sugall és törekszik a fegyelem megkövetelésére valószínűleg a későbbiekben is nagyobb tekintéllyel rendelkezik majd a fiatalok és kollegái (!) körében.

Napjaink mintapedagógusa

A szaktanárok munkáját nagymértékben befolyásolják az oktatás tartalmával, illetve az új módszerekkel kapcsolatos változtatások, valamint a minőségbiztosítási előírások így a tanárokkal szemben elsődleges kritériummá vált a kiváló alkalmazkodó és gyors helyzetfelismerő készség, a kreativitás, és a határozott egyéniség, a fokozott stressztűrő képesség és a pszichés megterheltség tolerálása. Sokféle elvárásnak kell napjaink tanárainak megfelelnie, a diákok figyelmét fenntartani pedig sokszor kifejezetten nehéz. A szülők szeretnék, ha gyermekük minél több ismeretre és tudásra tenne szert, továbbá azt, hogy minél komplexebb oktatási szolgáltatást kapjanak. Sajnálatos tény, hogy egyre kevesebb szülőnek adatik meg, hogy ők maguk foglalkozzanak csemetéik nevelésével legfőképp a munkában töltött idő hossza vagy bármely más valós és valótlan indoknak "köszönhetően". Ez azonban a tanárokra még nagyobb terhet ró, mert az órának nagy része mehet el fegyelmezéssel, illetve olyan problémák megoldásával, amely az igazán jól nevelt gyermekek esetében kisebb eséllyel fordulhat elő. Napjaink mintapedagógusa így igazán nagyra becsüli, ha diákjai szorgalmasak, érdeklődnek az adott tantárgy iránt, esetleg igénylik a tanulmányi versenyeken való részvételt és szereplést, valamint az extra feladatokat és szakköröket. Ugyanakkor, ha egy tanár nem eléggé motivált, felkészült, esetleg nem érzi hivatásnak szakmáját, a gyermekek minden bizonnyal "megrekednek" egy adott szinten. A tanár kötelességből megtartja óráit, a diák pedig ellustul, figyelmét még inkább a tanuláson kívüli dolgokra összpontosítja.

Szomorú tények

Sajnos napjainkban egyre inkább tapasztalható egy olyan jelenség, amelyről sokáig talán csak azt feltételeztük, hogy a tengerentúlon fordulhat elő. Nevezetesen az iskolai erőszak egyre több európai, illetve hazai oktatási intézményben is felütötte a fejét. Tanárverések, a pedagógusok megszégyenítése és megfenyegetése, valamint a diákok fokozott egymás iránti agressziója egyre inkább áthatja az intézmények mindennapjait és nem ritkán súlyos árat fizetnek az áldozatok ezekért az értelmetlen cselekményekért. Felháborító módon már arra is volt példa, hogy a felvételeket rögzítették, és videó megosztókon viszontláthattuk egy pedagógus inzultálását.

Ki a felelős?

A vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy ki a felelős mindezért, amelyet persze nehéz is lenne megnevezni, azonban feltételezhető, hogy közvetett és közvetlen felelősöket is találhatunk az ilyen és ehhez hasonló ügyeket megvizsgálva. Nehéz megmondani, hogy mi késztetheti napjaink iskoláskorú gyermekeit (és a szülőket) a tanárokkal szemben mutatkozó fokozott agresszióra, érdektelenségre, a szabályok mellőzésére és a nagyfokú tiszteletlenségre. Valószínűleg a szülők kevés ideje, a médiában terjedő és gyermekekre nagy hatást gyakorló agresszív viselkedésminták átvétele, a számítógép és az internet korai használata és a pedagógusok visszafogott nevelési/fegyelmezési eszközrendszere például egyenes következménye lehet annak, hogy a diákok "kiélhetik" feltűnési vágyukat tanáraikon.

Az erőszakos cselekmények kivédése mellett a büntetés is olykor nem megfelelő módon történik, nem szolgál elrettentő példaként, vagy éppen nem ellensúlyozza kellőképp az elkövetett tett súlyosságát. Iskolából való kizárás a diák 16. életéve után jöhet szóba, így rögtön felmerül az "addig mindent szabad" gondolat a gyermekek körében. 16 éves kor előtt a tanév folytatásától való eltiltás, a másik iskolába való áthelyezés, az enyhébbek közül pedig a kedvezmények, juttatások megvonása, valamint a tantestületi megrovás jöhet szóba. Hallani olyan esetekről is, mikor egy tettlegességet elkövető gyermeket semmilyen módon sem büntetnek meg, nem indítanak ellene eljárást, stb. fiatal kora miatt. Joggal felmerül így a kérdés, hogy mi szolgálhat mégis megoldásként ezen helyzetekre.

A tanár bántalmazása esetében egyébiránt létezik egy speciális bűncselekmény, a közfeladatot ellátó személy bántalmazása. A pedagógus a Közoktatási törvény szerint a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban közfeladatot ellátó személy, következésképp büntetőjogi védelme majdnem teljesen megegyezik a hivatalos személyek védelmével, így aki a pedagógust a tanulókkal összefüggő tevékenységében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy a munkavégzése alatt, illetve amiatt bántalmazza, bűntettet követ el. Ennél a bűncselekménynél sincsen szükség sérülés okozására, elegendő a bántalmazás ténye. Azonban ez nyilvánvalóan a felnőtt korú elkövetőkre vonatkozik.

Összességében tehát korunk ifjú tanárai óriási kihívásnak néznek elébe, és tanítsanak bár általános vagy középiskolában, a motiváció és e hivatás szeretete elengedhetetlen feltétele az akadályok leküzdésének. Ezt a szempontot mindenképp érdemes szem előtt tartaniuk azoknak, akik bizonytalanul lépnek e pályára, vagy döntenek egy pedagógusképző intézmény elvégzése mellett, mert a későbbiekben hideg zuhanyként érhetik őket a nem várt megpróbáltatások. Ugyanakkor a tanári pálya még mindig az egyik legszebb hivatások közé sorolható, és a gyermekek életében igen meghatározó lehet egy jó osztályfőnök vagy szaktanár munkája.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
8+1 tipp az utolsó ajándékvásárlási rohamban

Meghitt együttlét, vidám beszélgetések vagy a rengeteg kiadás? Sokaknak inkább az utóbbi jut eszébe a karácsonyról egy felmérés szerint. Hogyan... Teljes cikk

A Ryanair pilótáinak sztrájkjához az olasz légiforgalmi szektor majdnem egésze csatlakozik

Nem tántorodtak el a Ryanair légitársaság olaszországi pilótái a péntekre meghirdetett munkabeszüntetéstől, amelyhez az Alitalia és a Vueling... Teljes cikk

Már csak egy napot kell várni a magyarországi robotolimpia bejelentéséig

Magyarország rendezheti meg a World Robot Olympiad robotprogramozási Világdöntőt 2019-ben. Ez egy nemzetközi oktatási program, amely azzal a céllal... Teljes cikk

Rossz hír a diákoknak: nagyon rövid lesz a téli szünet

Az idei téli szünet december 23-án kezdődik és mindössze 4 munkanap esik bele - írja az eduline.hu oldal. Teljes cikk

Négy évtizedes mélyponton a brit munkanélküliség, de csökkennek a reálbérek

Több mint négy évtizede nem mért mélypontra süllyedt a munkanélküliség Nagy-Britanniában, de ezzel egy időben folytatódott a reálbérek... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár