Siralmasan keveset keresnek a magyar pedagógusok
Magyarországon a tanárok legalább 30 százalékkal kevesebbet keresnek, mint egy átlagos diplomás, ezzel a legnagyobbak között van a szakadék nálunk - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzéséből. Magyarországon tart a legtovább, mire egy pedagógus eléri a lehető legmagasabb fizetést.
Egy átlagos tanár iskolatípustól függően 30-40 százalékkal kevesebbet keres, mint egy átlagos diplomás. Ezzel Magyarországon az egyik legjelentősebb a fizetési szakadék - írja a Portfólió az OECD Education at a Glance 2020 című kiadványának adataira hivatkozva.
A legnagyobb a lemaradás az általános iskola előtt, az óvodákban és a bölcsődékben mindössze a diplomás átlagbér 61%-át vihetik haza a dolgozók. A többi területen kicsivel jobb a helyzet: az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamain tanító tanárok bére 66%-a az átlag diplomás bérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot.
Sehol nem kell annyit dolgozni, mint nálunk, hogy valaki elérje a legmagasabb fizetési kategóriát. Magyarországon ez ugyanis 42 évbe telik.
Összehasonlításképpen: Ausztráliában, Új-Zélandon vagy Skóciában ugyanez 8-10 év. A magyarhoz hasonlóan lassú előrejutás csak Szlovákiában és Spanyolországban van, ott 40 év körül van a fenti érték. A régióban Lengyelországban ez például 20 év, Szlovéniában 25 év, Csehországban pedig 32 év.
Azaz Magyarországon a pedagógusok többsége legfeljebb nyugdíjba vonulása előtt néhány évig élvezheti az elérhető legmagasabb fizetést.
Az évi átlagos tanítási óra egy átlagos magyar tanár esetében 1318 óra az óvodákban és a bölcsődékben, 652 óra az általános iskolákban és a középiskolák alsó évfolyamain és 648 óta a felsőbb évfolyamokon. Ezek közül csak az első haladja meg a nemzetközi átlagot, a többi kategóriában elmaradunk attól. Az ok az átlagnál hosszabb hazai nyári szünet.
A felmérés szerint azonban Magyarországon a tanárok munkaidejének 40%-át teszi ki a közvetlen tanítás, a nemzetközi átlag ebben a mutatóban 44%.
Utánpótlás terén is rosszul állunk: Magyarországon az általános iskolákban mindössze 6% a 30 év alatti tanárok aránya, ami fele a nemzetközi átlagnak.
A legnagyobb a lemaradás az általános iskola előtt, az óvodákban és a bölcsődékben mindössze a diplomás átlagbér 61%-át vihetik haza a dolgozók. A többi területen kicsivel jobb a helyzet: az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamain tanító tanárok bére 66%-a az átlag diplomás bérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot.
Sehol nem kell annyit dolgozni, mint nálunk, hogy valaki elérje a legmagasabb fizetési kategóriát. Magyarországon ez ugyanis 42 évbe telik.
Összehasonlításképpen: Ausztráliában, Új-Zélandon vagy Skóciában ugyanez 8-10 év. A magyarhoz hasonlóan lassú előrejutás csak Szlovákiában és Spanyolországban van, ott 40 év körül van a fenti érték. A régióban Lengyelországban ez például 20 év, Szlovéniában 25 év, Csehországban pedig 32 év.
Azaz Magyarországon a pedagógusok többsége legfeljebb nyugdíjba vonulása előtt néhány évig élvezheti az elérhető legmagasabb fizetést.
Az évi átlagos tanítási óra egy átlagos magyar tanár esetében 1318 óra az óvodákban és a bölcsődékben, 652 óra az általános iskolákban és a középiskolák alsó évfolyamain és 648 óta a felsőbb évfolyamokon. Ezek közül csak az első haladja meg a nemzetközi átlagot, a többi kategóriában elmaradunk attól. Az ok az átlagnál hosszabb hazai nyári szünet.
A felmérés szerint azonban Magyarországon a tanárok munkaidejének 40%-át teszi ki a közvetlen tanítás, a nemzetközi átlag ebben a mutatóban 44%.
Utánpótlás terén is rosszul állunk: Magyarországon az általános iskolákban mindössze 6% a 30 év alatti tanárok aránya, ami fele a nemzetközi átlagnak.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Ladics Viktória
Kiváló dolgozók