Megreguláznák a sztrájkolókat

Bár sem a kormány, sem a minisztérium munkatervében nem szerepel, a folyamatos sztrájkok rávilágítottak, foglalkoznunk kell a témával - mondta a Világgazdaságnak Herczog László szakállamtitkár. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a minisztérium egyaránt négy ponton módosítaná az 1989-ben alkotott regulát, igaz, ezek a területek nem teljesen fedik egymást.

Herczog László a lap érdeklődésére elmondta, az egyik kiegészítésre szoruló paragrafus, hogy mi történik, ha olyan ügy miatt folyik a sztrájk, amit a munkaadó nem teljesíthet. Erre jó példa a tavaly október-december között zajló sztrájk, amikor a Liga Szakszervezetek a korkedvezményes nyugdíj módosítását követelték, illetve az egészségügyi reform ellen tiltakoztak. Csakhogy a sztrájkolókat alkalmazó cégeknek nem állt hatalmukban teljesíteni a dolgozói követeléseket.

A törvény azt is kimondja: amennyiben nem határozható meg a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató, akkor a kormánynak öt napon belül ki kell jelölnie az érdekegyeztető felet. A tavalyi sztrájk tanulsága, hogy míg a Liga úgy gondolta, ebben az esetben közte és a kormány között kell folynia a tárgyalásoknak, a mi álláspontunk szerint minden oldalt képviselve, jóval szélesebb körű párbeszédre van szükség, amit az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) biztosíthat - hangsúlyozta a szakállamtitkár. Vagyis ez is pontosításra vár.

Nem a tavaly őszi, hanem már az idei vasutassztrájk konklúziója, hogy az elégséges szolgáltatásról sem pontosan rendelkezik a törvény. Bár azt kimondja, hogy csak úgy gyakorolható sztrájk, ha az a még elégséges szolgáltatás teljesítését nem gátolja, arról azonban nem rendelkezik, mi van akkor, ha a felek nem tudnak erről megállapodni. Herczog László szerint ezt is egyértelművé kell tenni.

Ezt a törvényi részt a VOSZ is módosítaná. A szövetség szerint addig ne lehessen elkezdeni a munkabeszüntetést, amíg nincs megállapodás az elégséges szolgáltatásokról. A mostani szabályzó alapján a sztrájk jogszerűségét, illetve jogellenességét a munkaügyi bíróság öt napon belül nem peres eljárásban határozza meg. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a bírósági elővéleményezésre már a sztrájk megkezdése előtt lehetőséget kellene adni, vagyis: az érintett felek a sztrájk hivatalos bejelentése előtt vagy már a fenyegetettség kezdetekor megvizsgáltathatnák a jogszerűséget.

A törvény ugyan rendelkezik arról, hogy a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működniük a sztrájk során, ám a VOSZ hiányolja a szövegből az együttműködés módjának leírását. Iránymutatás kellene, hogy például kell-e dokumentálni az egyeztetéseket, milyen békéltető technikákat vehetnek igénybe a felek. A MÁV és a szakszervezetek egyébként most épp független közvetítő segítségét kérték a konfliktusuk rendezéséhez.

A Liga által meghirdetett úgynevezett gördülő sztrájk, vagyis hogy február elsejét követően határozatlan ideig, bármikor sor kerülhet a munkabeszüntetésre, Dávid Ferenc és Herczog László szerint is visszaélés a sztrájkjoggal. (A szakállamtitkár jelezte, ez a magánvéleménye és nem a tárca állásfoglalása.) A sztrájkot szervező VDSZSZ a február 1-jei, félnapos munkabeszüntetést követően, február 4-én ismét meghirdette a határozatlan idejű sztrájkot, ezt február hetedikén felfüggesztette, a Liga elnöke pedig kijelentette, ha a MÁV nem teljesíti a követeléseiket, akkor legkésőbb február 15-én ismét beszüntetik a munkát. Mától azonban újabb öt nap "haladékot" adtak a MÁV-nak az egyezségre. A VOSZ főtitkára és a szakállamtitkár egyetért abban, hogy ez a bizonytalanság nem tartható fenn, pontosan meg kell határozni a sztrájk időpontját.

Bár a törvény kétharmados, és kicsi az esély a politikai konszenzusra, a főtitkár és a szakállamtitkár optimista, lát esélyt arra, hogy a koalíció és az ellenzék is elfogadja az alaposan kidolgozott módosításokat.

(Világgazdaság)