Mennyi a felmentési idő és hogyan kérdezhető le a ledolgozott évek száma?

Mennyi a felmentési idő?

A  nyugdíj előtti felmentési idő egy olyan időszak, amikor a nyugdíjba vonulni készülő közalkalmazott mentesül a munkavégzés alól, de megkapja a bérét. A felmentési idő célja, hogy a közalkalmazott át tudjon készülni az életmódváltásra, és meg tudja szervezni a nyugdíjazásához szükséges ügyeit.

A felmentési időre csak akkor jogosult a közalkalmazott, ha a felmentés közlésének vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Ez azt jelenti, hogy rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges jogosultsági idővel és életkorral. A jogosultsági időt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott határozattal kell igazolni.

A felmentési idő legalább 60 nap, de 8 hónapnál több nem lehet. A felmentési idő hossza függ a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszaktól. A felmentési idő alatt a közalkalmazott nem köteles munkát végezni, de megkapja az alapilletményét és az illetménykiegészítést. A felmentési idő alatt nem jár pótlék, jutalom vagy prémium.

Hogyan kérdezhető le a ledolgozott évek száma?

A ledolgozott évek számát több módon is lekérdezhetjük. Az egyik lehetőség az elektronikus lekérdezés, amelyhez ügyfélkapus regisztrációra és TAJ-számra van szükségünk. Ezzel az eljárással megtudhatjuk, hogy milyen biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk, és hogy bejelentette-e minket a munkáltatónk.

A másik lehetőség az írásbeli lekérdezés, amelyhez egy nyomtatványt kell kitöltenünk és elküldenünk postán vagy elektronikusan a NAV-hoz. Ezzel az eljárással megtudhatjuk, hogy hány év szolgálati időt tartanak nyilván rólunk. A szolgálati idő alatt azt az időt értjük, amely alatt biztosítottak voltunk, vagy jogosultak voltunk az egészségügyi szolgáltatásokra. A szolgálati idő nem feltétlenül egyezik meg a ténylegesen ledolgozott évek számával, mert vannak olyan időszakok (pl. tanulmányi idő, gyermekgondozás), amelyek beleszámítanak a szolgálati időbe, de nem jár érte bér.

A harmadik lehetőség az ügyfélszolgálaton történő lekérdezés, amelyhez személyesen kell megjelennünk egy NAV ügyfélszolgálaton. Ezzel az eljárással megtudhatjuk ugyanazokat az adatokat, mint az írásbeli lekérdezéssel.

A védett kor az a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év. A nyugdíjkorhatár függ a születési évtől, de általában 65 év, így az 55 éves életkor nem számít védettségnek.

A nők 40 éves nyugdíj kiszámítása:

A nők 40 kedvezményes öregségi nyugdíjára az jogosult, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel szerzett. A jogosultsági időbe beleszámítanak bizonyos kedvezményes időszakok is, például a gyermeknevelés, a tanulmányok vagy a munkanélküliség.

A nyugdíj összege az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapítás napjáig elért, a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján, a megszerzett összes szolgálati idő hosszúságához igazodó mértékben kerül kiszámításra. A szolgálati idő hosszúságától függően a nyugdíj mértéke 33-80% között változik.

A nyugdíjas igazolvány egy olyan okmány, amely a nyugdíjasoknak kedvezményes utazást biztosít a közforgalmú személyszállítási eszközökön. A nyugdíjas igazolványt 2013 óta „ellátottak utazási utalványa” néven ismerjük.

A nyugdíj-kalkulátor segítségével online is megközelítőleg kiszámolhatja a várható nyugdíj összegét. Ehhez meg kell adnia a születési évét, a jogosultsági időt, a szolgálati időt és az utolsó három  évben elért jövedelmét. A kalkulátor tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a hivatalos eljárást. Így megközelíthető a nyugdíj kiszámítása 50 év munkaviszony után.

Milyen jogszabályok vonatkoznak a nyugdíjra és a felmentésre?

A nyugdíjra és a felmentésre vonatkozó jogszabályok folyamatosan változnak, ezért érdemes tájékozódni róluk. A legfontosabb jogszabályok a következők:

•  A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), amely meghatározza a nyugdíj összegét, a nyugdíjba vonulás feltételeit és időpontját, valamint a különleges nyugdíjakat (pl. nők 40 év után).

•  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, amely meghatározza a közalkalmazotti jogviszonyt, a felmentést és a nyugdíjazást.

•  A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), amely meghatározza a munkaviszonyt, a felmondást és a felmentést.

Milyen különleges esetek lehetnek?

A nyugdíjra és a felmentésre vonatkozó általános szabályok mellett vannak olyan különleges esetek is, amelyekre figyelnünk kell. Ilyen esetek például, ha külföldön dolgoztunk, ekkor is beszámít a szolgálati időbe az ott eltöltött idő, ha van olyan nemzetközi szerződés vagy rendelet, amely ezt lehetővé teszi.

A nyugdíjas igazolványra azok jogosultak, akik öregségi nyugdíjban vagy azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülnek, illetve bizonyos más ellátásokban vagy jogviszonyokban álló személyek. A jogosultság feltételeit a 53/2012. (XII. 18.) BM utasítás határozza meg.

A nyugdíjas igazolvány igényléséhez a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott „ellátottak utazási utalványa”, az aktív korúak esetében pedig a járási hivatal által kiállított igazolás szükséges. Az utalvány a kiállítás évében január 1-jétől a kiállítást követő év március 31-ig érvényes.

A nyugdíjas igazolvány tartalmazza a folyósítási törzsszámot, illetve a jogosult nevét és lakcímét. A nyugdíjas igazolvány felmutatásával a jogosult 16 alkalommal 50%-os és 2 alkalommal 90%-os kedvezménnyel utazhat a közforgalmú személyszállító járműveken.

Nyugdíjas munkavállaló táppénz jogosultsága

A nyugdíjas munkavállaló táppénzre nem jogosult, mert a nyugdíj mellett dolgozó személy nem minősül biztosítottnak a társadalombiztosítás szempontjából.

A nyugdíjas munkavállaló viszont jogosult betegszabadságra a keresőképtelenség első 15 munkanapjára, amelyre a munkáltatótól kapja meg a bérét. A 15 munkanap leteltét követően azonban nem jár fizetés a betegség miatti távollétért.

A nyugdíjas munkavállalónak az orvostól kapott keresőképtelenségi igazolást be kell mutatnia a munkáltatójának, és értesítenie kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot is a betegségéről.