Mennyivel előre kell közölni a munkarend-beosztást?

Amennyiben a munkaidőt a munkáltató osztja be, azaz nem kötetlen munkarendben dolgozik, úgy a munkáltatónak a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel kell beosztania (Mt.97.§(1)).

A munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre előre, írásban kell közölni (Mt.97.§(4). A munkáltató kivételesen, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja a korábban közölt munkaidő-beosztást. Ez kivételes esetekre vonatkozik, nem lehet rutinszerűen erre támaszkodnia. Négy napnál korábban NEM lehet a munkaidő beosztást módosítani. Ennek garanciális okai vannak. Egyrészt a munkavállaló így tudja a magánéletét is szervezni, másrészt pedig a beosztástól eltérő munkarend esetén a munkavállalót bérpótlék illeti meg. Amennyiben a munkáltató rendkívüli esetben 7 és 4 nap között jogszerűen módosítja a munkaidő-beosztást, akkor nem jár pótlék, hiszen az csak a beosztástól eltérő munkavégzés esetén jár. Amennyiben nem jogszerűen vagy 4 napon belül módosítja, abban az esetben az Mt. 107-109-§-ai alapján rendkívüli munkavégzésről van szó. Ide tartozik ugyanis a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő tartama. Teljes naptári évenként azonban összesen 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót szintén 100% bérpótlék, vagy 50% bérpótlék és szabadidő illeti meg. A szabadidőt vagy a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.

A másik kérdése az egyenlő munkáért egyenlő bért jogelvet érinti. Ezt az alkotmányos elvet a Munka törvénykönyve is tartalmazza. Egyenlő munkának kizárólag az egyenértékű munkát tekintjük. Akkor egyenértékű a munka, amennyiben azonos a munka természete, mennyisége, minősége, a munkakörülmények, a szükséges szakképzettség, szellemi vagy fizikai erőfeszítés, valamint a tapasztalat és a felelősség. Azonos neműek között is lehet rá hivatkozni, ám ennek speciális esete, amikor a hölgyek keresnek kevesebbet. Ez az egyenlő bánásmód követelményét is sérti. Az Ön esetében nem, hiszen ez jogilag nem hátrányos megkülönböztetés, mert nem kapcsolódik a fizetés különbség un. védett tulajdonsághoz, jelen esetben a nemhez. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét azonban a bérkülönbség sértheti. Vigyázat: a bizonyítása nehézkes, valamennyi szempontnak teljesülnie kell. Ezen túlmenően a Kúria jogértelmezése alapján bérkülönbséget az is indokolhat, amennyiben a felek a bértárgyalásnál egyszerűen eltérő bérben állapodtak meg. Azaz a másik személy többet kért. A munkáltatók erre szoktak hivatkozni. Ettől függetlenül érdemes sérelmezni a különbséget, ha a többi tényező azonos.