Mi alapján választunk ügyvédet?

A Moses & Rooth ügyvédi iroda és a Blumenthal kutatócég 2015-ös kutatásából választ kapunk néhány kérdésre – bár a felmérés az Egyesült Államokban készült, a trendek bizonyosan alkalmazhatók a magyar piacra és előrevetítik a közeljövőt. A felmérésben 1500 olyan emberrel készítettek interjút, aki a közelmúltban megbízott ügyvédet.

„Egyáltalán nem meglepő, hogy a lakosság döntő része ismerősök ajánlása alapján keres ügyvédet” magyarázta Bende Máté, a magyar ügyvédi kommunikációval foglalkozó Pro/Lawyer Consulting vezetője. A kutatásban ez alól csak két lényeges kivétel volt: az egyik a 18-24 éves korosztály, amely jellemezően inkább a weben keres ügyvédet, ha jogi problémája akad. Ez nem meglepő az úgynevezett „Y és Z generációnál”, amely minden lényeges információt a neten keres és ellenőriz. A másik kategória az átlagon felül keresők köre, akik szintén inkább a webes keresést preferálják a baráti ajánlás helyett. Itt elsősorban magas beosztású vezetőkre kell gondolni, akik egy ilyen fontos döntés során nem érzelmi, hanem tényszerű döntést akarnak hozni.

A baráti, családi vagy más ismerősökön keresztül érkező ajánlás, kiegészülve a „szájmarketinggel” már 28 százalékot tesz ki az ügyvédkeresés és találás ranglistáján.

A LexisNexis 2013-as felmérése csak magára az ügyvédkeresésre fókuszált. Ez alapján az emberek 76 százaléka használt online keresést az ügyvédválasztás folyamán. Ez nem zárja ki, hogy a barátok-ismerősök tanácsa meghatározó a folyamatban, mivel az online mellett 73 százalékuk igénybe vette ezek ajánlását is.

De mire is használják a webet az ügyvédkeresési folyamatban?

Az ügyvédválasztást négy elemre bontotta a kutatás: tájékozódás, rátalálás, ellenőrzés és kiválasztás.

Először is a neten tájékozódnak a jogi problémájukat illetően. Itt arról dönt a jogkereső, hogy egyáltalán van-e jogi problémája és érdemes-e ezzel ügyvédhez fordulnia.

A második lépés az ügyvédkeresés, mely során a neten a keresőmotorok után az ügyvédi listákra, az ügyvédportálokra, jogi blogokra, közösségi média oldalakra és az ügyvédek saját honlapjára fókuszál.

Miután úgy érzi, hogy ajánlás vagy online keresés alapján megtalálta a megfelelő ügyvédet, jön a validálás folyamata. Ekkor ellenőrzi az ügyvédről rendelkezésre álló információkat. Sajtónyilatkozatok, cikkek, bármilyen online fellelhető információ, ami alátámasztja az ügyvéd szakmai hozzáérését. Nem gondolnánk, de a leendő ügyfelek 53 százaléka elvégzi ezt a „hitelesítő” keresést.

Ezután következik az ügyvéd kiválasztása.

Nézzük meg közelebbről az online keresés folyamatát és eszközeit. A legnagyobb szeletet az online keresésből a keresőmotorok, jellemzően a Google hasít ki. A Google keresés célja a jogi lehetőségek feltérképezése, egy konkrét ügyvéd elérhetőségeinek fellelése és a jogi kifejezések megértése. A felmérés szerint ugyanannyian kérdezik meg barátaikat és ismerőseiket, mint ahányan keresőmotorokat is használnak az ügyvédtalálás során.

A keresés során nagy szerepet játszanak a különböző közösségi média felületek is. Itt még mindig a Facebooknak van a legnagyobb befolyása, közvetlenül a LinkedIn előtt. A felmérés szerint a keresés minden lépése során igénybe veszik ezeket a platformokat.

A közösségi médiánál hajszállal népszerűbbek a jogi blogok. Akár az ügyvéd saját oldalán, akár külső platformon, de a megkérdezettek közel egyharmada olvas át jogi blogokat az ügyvédkeresés első fázisában.
Sajnos, Magyarországon nem jellemző még az ügyvédi ranglisták figyelembevétele, ügyvédértékelések pedig nem is állnak rendelkezésre. Pedig az USA-ban a megkérdezettek 57 százaléka nézett utána leendő ügyvédének ilyen ranglistán vagy értékelő/összehasonlító oldalon. Természetesen ennek egyik oka, hogy míg ott tisztán egy szolgáltatásként tekintenek az ügyvédi munkára, hazánkban még mindig tartja magát egy anakronisztikusabb hozzáállás, amely megakadályozza az ügyvédek összehasonlítását, akár csak árképzés alapján is.

Milyen tanulságot tudnak levonni mindezekből a hazai ügyvédek?

Világosan látszik, hogy az online keresések hazánkban is egyre inkább dominálnak a szolgáltatások piacán, és ez alól az ügyvédek sem tudják kivonni magukat. Alapvető érdeke minden ügyvédnek, aki a piacról akar ügyfeleket szerezni, hogy kiépítse saját online jelenlétét melynek része a saját honlap, a blog, a közösségi média felületek, a jogi ranglistákon és jogi fórumokon történő megjelenés. Ha a potenciális ügyfél nem találja meg viszonylag gyorsan a számára fontos információt, akkor olyan ügyvédhez fog fordulni, aki felhasználóbarát, információgazdag online jelenlétet alakított ki magának a fenti eszközök igénybevételével.