Mi az, és miért éri meg a munkavállalói résztulajdonosi program?

A MRP dióhéjban egy olyan szervezet, amely beékelődve a munkavállalók és a munkáltató közé, bizonyos feltételek teljesülése esetén pénzben, vagy értékpapírban (részvényben) juttatást fizet ki a munkavállalók részére.

Ha a történetét nézzük, az MRP alapvetően a privatizáció segítésére, lebonyolítására jött létre, azonban a tevékenység 2015-ben kibővült a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelésével. 2021-ben az MRP újabb lehetőséggel egészült ki, akkortól ugyanis megfogalmazásra került a különleges munkavállalói résztulajdonosi program a KMRP, amely sokféle lehetőséget teremtett, de a korlátai miatt (legalább 10 főnek kell részt vennie, a résztvevők száma nem bővíthető, a tagság nem szüntethető meg, határozott ideig, de legalább 10 évig kell működtetni), kérdéses, hogy jelen gazdasági környezetben mennyire lesz sikeres.

Hogyan jöhet létre?

Az MRP alapítója maga a vállalat, amely a juttatást fizetné ki, de így nem közvetlenül a munkavállalók, hanem az MRP felé teljesít. Az MRP szervezet létrehozása meglehetősen bonyolult feladat, a kritériumokat és a működtetés főbb szabályait az 1992.évi XLIV törvény tartalmazza. Létrehozásához legalább 5 fő szükséges, beszámoló és könyvvezetés szempontjából a 479/2016-os Korm. rendelet alá tartozik. Az MRP szervezetnek rendelkeznie kell egy (vagy több) javadalmazási szabályzattal, amelyben definiálásra kerül az érintettek köre, illetve a kifizetés metodikája (pénz, vagy értékpapír) és kritérium-rendszere. Az MRP-nek, mint minden civil szervezetnek vezetői tisztségviselőkkel és alapszabállyal is kell rendelkeznie. Az MRP vezető tisztségviselőit nem az alapító vállalat delegálja, annak a vállalattól független személynek kell lennie.

Mennyire gyakori?

A civil szervezetek névjegyzékének böngészésével összesen 91 MRP szervezet számolható össze. Ez a szám 2021-ben a  Világgazdaság adatai szerint összesen 51  volt, ami ugrásszerű növekedést jelent.  Az ugrásszerű növekedés a NAV figyelmét is felkeltette, ezért – a 2023-as ellenőrzési terve szerint – ezek a szervezetek fókuszba kerülnek. Az ellenőrzés célja azon esetek kiszűrése, amikor az MRP csak papíron fér bele a jogszabályi szövegezésbe, de valójában teljesen más teljesítéseket fizetnek ki MRP-n keresztül. Az MRP-ből való kifizetés gyakorisága ugyanis nem szabályozott, ezért nagyon jól el lehet benne bújtatni akár rendszeres kifizetéseket, megspórolva ezzel a járulékfizetést.

Miért éri meg?

Az MRP-n keresztül kifizetett juttatások tőkejövedelemként jóval kedvezőbb adózás alá esnek, mint a bérként kifizetett jutalmak, bónuszok, hiszen a kifizetett összeg tőkejövedelemként viselkedik és utána csupán az SZJA-t kell megfizetni. A kifizetést egyéb járulék nem terheli, így munkáltatói oldalon sem kell többletköltséggel számolni.

A munkavállalók bevonása a programba erősíti a tulajdonosi szemléletet, hiszen valamely cél elérése esetén ( pl. EBITDA,  vagy iparági mutató) válik a munkavállaló jogosulttá a kifizetésre, de ezek olyan célok amelyek a vállalat egészét érintik, objektívek és jól mérhetők, azaz nem szűkülnek be egyéni és csoportcélokra. Az MRP és KMRPalkalmas arra, hogy teljesítményt ösztönözzünk vele, így megfelelő vállalati kultúrában bónuszrendszer kiváltására alkalmas lehet, hiszen, mint fentebb említettük nem csak értékpapír, hanem pénz is kifizethető MRP-n keresztül. Mivel a kifizetés fedezete a részvény, így a munkavállaló abban érdekelt, hogy a részvényárfolyam minél magasabb legyen. Ez azt feltételezi, hogy munkavállaló tudja és ismeri a tevékenységének a hatását az adott cég eredményére, vagy ha nem akkor erre edukálni kell, amely jó eséllyel erős hatás gyakorol a vállalati kultúrára.  Megtartási hatást is gyakorol, az a szabály, hogy az MRP-ben minium 24 hónapig tartani kell a részvényeket, mivel így a munkavállaló nem lesz érdekelt abban, hogy az előtt munkahelyet váltson, mielőtt a juttatásához hozzáférne.

Vannak-e kockázatok, hátrányok?

 Az első kérdés, ami eszünkbe juthat az, hogy a munkavállalók így ellenőrzést gyakorolnak majd a tulajdonos felett. Ettől nem kell félni, ugyanis a munkavállalók az MRP szervezettel állnak kapcsolatban, és részvényeiken keresztül szavazati joggal nem bírnak, még az MRP szervezetben sem. Ezen felül jellemzően az MRP-be juttatott részvények hányada olyan alacsony, hogy valós döntési súllyal nem bír.

Második kérdés, hogy mi lesz a tartás ideje után a részvényekkel?  A munkáltató köthet ki elővételi jogot a saját részvényeire, így nem kell attól tartani, hogy a részvények a cég ellenőrzése alól kikerülnek. A munkavállalók részéről kockázatot jelent az, hogy a részvények árfolyama eshet, bármennyire is remekül dolgozott a munkavállaló.