Megjelent: 1 éve

Mi jellemzi a munkanélküli fiatalokat ma Magyarországon?

Álláskereső fiatalokról készített kutatást a Coca-Cola Magyarország #énjövőm programja.

Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15%-ra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban? A Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő programja az elmúlt években több mint 9.000 álláskereső fiatalnak, összesen több mint 80 személyes képzéssel segített az ország legkülönbözőbb pontjain, több mint 20 szakképzett tréner bevonásával. A program megbízásából nemrég a Kantar-Hoffmann végzett kutatást a különböző célcsoportokról.

A NEET fiatalok meghatározását számos tényező nehezíti: az életkor, a képzési szint és a földrajzi elhelyezkedés mellett az olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint az álláskeresés hossza, a motiváció szintje és a szociális háttér. A Kantar Hoffmann egy ún. veszélyeztetettségi háló segítségével kategorizálta be a különböző NEET csoportokat, ahol egy álláskereső korábbi tapasztalatai és motivációs szintje határozza meg, milyen esélyei vannak a munkaerőpiaci elhelyezkedésben. A kutatás során vizsgált öt szegmens, ami teljes egészében lefedi az #énjövőm program különböző célcsoportjait, mind különböző helyen található ezen a skálán, így minden esetben más módszer jelenti a releváns segítséget az egyes csoportok számára.

1. Rövid ideje munkanélküliek



A NEET fiatalok meghatározása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy mióta áll fenn a munkanélküliség. A rövid távon munkanélküliek esetében a munkatapasztalat még nem évült el és jellemzően a motiváció is erős: ők azok, akik kevesebb mint egy éve munkakeresők, és a veszélyeztetettségi skála közepén helyezkednek el. Szintén ide tartoznak azok a jelenleg munkanélküli, álláskereső fiatalok, akik a koronavírus-járvány ideje alatt veszítették el az állásukat, de akiknek egy része vélhetően gyorsan újra munkát talál majd a gazdaság újraindításakor.

2. Évek óta munkakeresők



A hosszabb távon munkakeresőknél viszont éppen az említett motiváció és elévülő munkatapasztalat az, ami hátrányt jelent. A jövőkép hiánya hosszú távon negatívan hat az álláskeresőkre, miközben a munkatapasztalatuk, képesítésük is egyre kevésbé lesz releváns.

3. Családi kötelezettségek miatt nem dolgozók



Bár hagyományosan nem számítanak NEET fiatalnak, a kismamák, kisgyerekes szülők, illetve tágabb értelemben azok, akik valamilyen családi kötelezettség miatt nem dolgoznak, szintén fontos szegmensét képezik a hazai nem dolgozó és nem is tanuló fiataloknak. Az elmúlt évek során az a program célcsoportjai között a fiatal nők mellett a kisgyerekes szülők is kiemelt szerepet kaptak, a tapasztalatok alapján ugyanis esetükben sokszor nem annyira a szaktudás vagy a megfelelő motiváció, hanem sokkal inkább az idő és a támogatás hiánya az, ami hátráltatja őket.

4. Betegek vagy fogyatékkal élők



A Kantar Hoffmann kutatásának egyik fontos célcsoportját képezték a fogyatékkal élő fiatalok, akiknek képzése az #énjövőm program tervei között is szerepel. Az ő esetükben a veszélyeztetettséget nem annyira a motiváció, sokkal inkább a társadalmi előítéletesség és a lehetőségek hiánya adja. A kismamákhoz, kisgyerekes anyukákhoz némiképp hasonlóan sokszor nem az ötletek vagy az akaraterő, hanem a megfelelő munkáltatói nyitottság és támogatás, a társadalmi elfogadás hiánya az, ami miatt megrekednek a munkakeresésben vagy nem tudnak előre lépni egy adott területen belül.

5. Friss végzősök vagy munkába állás előtt állók



Az #énjövőm program indulása óta nagy hangsúlyt fektet azokra a NEET fiatalokra, akik az útjukat keresik, vagy vannak ötleteik, de nem tudják, hogyan valósítsák meg azokat. Ők képezik az álláskeresők azon csoportját, akiknél folyamatban van, hogy munkába álljanak, a tanulmányaikat folytassák, vagy épp a saját vállalkozásuk elindításán dolgoznak. A veszélyeztetettségi skála legjobb helyén állók számára ugyanis sokszor csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy ötleteiket sikerre vigyék.

  • 2021.12.07Babér Panoráma - Online bérszámfejtési konferencia Tekintsen ki velünk a legfontosabb tb- és bérszámfejtést érintő jogszabályváltozásokra a BaBér és az Abacus szervezésében megvalósuló Panoráma 2022 Bérszámfejtési Konferencián. Az egész napos szakmai előadások során neves előadók értelmezik a 2022. évre vonatkozó szja, kötelező egészségbiztosítás, tb fedezeti rendszer és a munkáltatói járulékbevallások vonatkozó jogszabály-változásait. Részletek Jegyek
  • 2021.12.10joee tesztesemeny2 tesztesemény2 Részletek Jegyek
  • 2021.12.13Mentorált képzési forma – Jó a munkavállalónak, jó a munkáltatónak Ha egy kollégát megkérdezünk arról, hogy miből van egyre kevesebb, akkor nagy valószínűséggel az „idő” hangzik el válaszként. Részletek Jegyek
  • 2022.01.04HAPPY NEW WORK! meetup Vajon 2022 milyen kihívásokat tartogat a számunkra, ki hogyan látja a munka(végzés) jövőjét, milyen akadályokkal szembesülhetünk és hogyan készülhetünk fel mindezekre? Ha érdekel a téma, akkor regisztrálj a KÜRT Akadémia ingyenes, online meetupjára! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Meghaladta a járvány előtti szintet a foglalkoztatottak száma

Az egyre erősödő munkaerőhiány talán ismét rákényszeríti a vállalatokat a nehezen foglalkoztathatók képzésére, átképzésére és ismét... Teljes cikk

Magyarországon a munkaerő-tartalék 313 ezer főre csökkent

Októberben a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 688 ezer volt, 86 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A fő mutatóként... Teljes cikk

Decembertől hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához is igényelhető a munkatapasztalat-szerzési támogatás

December 1-jétől a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek után is igényelhető a 90 napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás... Teljes cikk