Megjelent: 2 hónapja

Mi jellemzi a munkanélküli fiatalokat ma Magyarországon?

Álláskereső fiatalokról készített kutatást a Coca-Cola Magyarország #énjövőm programja.

Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15%-ra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban? A Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő programja az elmúlt években több mint 9.000 álláskereső fiatalnak, összesen több mint 80 személyes képzéssel segített az ország legkülönbözőbb pontjain, több mint 20 szakképzett tréner bevonásával. A program megbízásából nemrég a Kantar-Hoffmann végzett kutatást a különböző célcsoportokról.

A NEET fiatalok meghatározását számos tényező nehezíti: az életkor, a képzési szint és a földrajzi elhelyezkedés mellett az olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint az álláskeresés hossza, a motiváció szintje és a szociális háttér. A Kantar Hoffmann egy ún. veszélyeztetettségi háló segítségével kategorizálta be a különböző NEET csoportokat, ahol egy álláskereső korábbi tapasztalatai és motivációs szintje határozza meg, milyen esélyei vannak a munkaerőpiaci elhelyezkedésben. A kutatás során vizsgált öt szegmens, ami teljes egészében lefedi az #énjövőm program különböző célcsoportjait, mind különböző helyen található ezen a skálán, így minden esetben más módszer jelenti a releváns segítséget az egyes csoportok számára.

1. Rövid ideje munkanélküliek

A NEET fiatalok meghatározása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy mióta áll fenn a munkanélküliség. A rövid távon munkanélküliek esetében a munkatapasztalat még nem évült el és jellemzően a motiváció is erős: ők azok, akik kevesebb mint egy éve munkakeresők, és a veszélyeztetettségi skála közepén helyezkednek el. Szintén ide tartoznak azok a jelenleg munkanélküli, álláskereső fiatalok, akik a koronavírus-járvány ideje alatt veszítették el az állásukat, de akiknek egy része vélhetően gyorsan újra munkát talál majd a gazdaság újraindításakor.

2. Évek óta munkakeresők

A hosszabb távon munkakeresőknél viszont éppen az említett motiváció és elévülő munkatapasztalat az, ami hátrányt jelent. A jövőkép hiánya hosszú távon negatívan hat az álláskeresőkre, miközben a munkatapasztalatuk, képesítésük is egyre kevésbé lesz releváns.

3. Családi kötelezettségek miatt nem dolgozók

Bár hagyományosan nem számítanak NEET fiatalnak, a kismamák, kisgyerekes szülők, illetve tágabb értelemben azok, akik valamilyen családi kötelezettség miatt nem dolgoznak, szintén fontos szegmensét képezik a hazai nem dolgozó és nem is tanuló fiataloknak. Az elmúlt évek során az a program célcsoportjai között a fiatal nők mellett a kisgyerekes szülők is kiemelt szerepet kaptak, a tapasztalatok alapján ugyanis esetükben sokszor nem annyira a szaktudás vagy a megfelelő motiváció, hanem sokkal inkább az idő és a támogatás hiánya az, ami hátráltatja őket.

4. Betegek vagy fogyatékkal élők

A Kantar Hoffmann kutatásának egyik fontos célcsoportját képezték a fogyatékkal élő fiatalok, akiknek képzése az #énjövőm program tervei között is szerepel. Az ő esetükben a veszélyeztetettséget nem annyira a motiváció, sokkal inkább a társadalmi előítéletesség és a lehetőségek hiánya adja. A kismamákhoz, kisgyerekes anyukákhoz némiképp hasonlóan sokszor nem az ötletek vagy az akaraterő, hanem a megfelelő munkáltatói nyitottság és támogatás, a társadalmi elfogadás hiánya az, ami miatt megrekednek a munkakeresésben vagy nem tudnak előre lépni egy adott területen belül.

5. Friss végzősök vagy munkába állás előtt állók

Az #énjövőm program indulása óta nagy hangsúlyt fektet azokra a NEET fiatalokra, akik az útjukat keresik, vagy vannak ötleteik, de nem tudják, hogyan valósítsák meg azokat. Ők képezik az álláskeresők azon csoportját, akiknél folyamatban van, hogy munkába álljanak, a tanulmányaikat folytassák, vagy épp a saját vállalkozásuk elindításán dolgoznak. A veszélyeztetettségi skála legjobb helyén állók számára ugyanis sokszor csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy ötleteiket sikerre vigyék.

  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Kötelező szabadságolás: meghökkentő adatok érkeztek

A munkatársak 38 százalékát nem kötelezték általa nem kért szabadság kivételére a cégek a koronavírus-járvány miatt, százból 37 ember azonban... Teljes cikk

Több pénz jut a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására

Több mint 2,2 milliárd forinttal több pénz jut jövőre a költségvetésből a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására - közölte az... Teljes cikk

WHO: 2030-ra csaknem 10 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a munkaerőpiacról

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az emberek élettartamának növekedése miatt 2030-ra akár 40 millió új egészségügyi munkahelyre is... Teljes cikk