Mi jellemzi a munkanélküli fiatalokat ma Magyarországon?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatÁlláskereső fiatalokról készített kutatást a Coca-Cola Magyarország #énjövőm programja.
Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15%-ra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban? A Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő programja az elmúlt években több mint 9.000 álláskereső fiatalnak, összesen több mint 80 személyes képzéssel segített az ország legkülönbözőbb pontjain, több mint 20 szakképzett tréner bevonásával. A program megbízásából nemrég a Kantar-Hoffmann végzett kutatást a különböző célcsoportokról.
A NEET fiatalok meghatározását számos tényező nehezíti: az életkor, a képzési szint és a földrajzi elhelyezkedés mellett az olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint az álláskeresés hossza, a motiváció szintje és a szociális háttér. A Kantar Hoffmann egy ún. veszélyeztetettségi háló segítségével kategorizálta be a különböző NEET csoportokat, ahol egy álláskereső korábbi tapasztalatai és motivációs szintje határozza meg, milyen esélyei vannak a munkaerőpiaci elhelyezkedésben. A kutatás során vizsgált öt szegmens, ami teljes egészében lefedi az #énjövőm program különböző célcsoportjait, mind különböző helyen található ezen a skálán, így minden esetben más módszer jelenti a releváns segítséget az egyes csoportok számára.
A NEET fiatalok meghatározása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy mióta áll fenn a munkanélküliség. A rövid távon munkanélküliek esetében a munkatapasztalat még nem évült el és jellemzően a motiváció is erős: ők azok, akik kevesebb mint egy éve munkakeresők, és a veszélyeztetettségi skála közepén helyezkednek el. Szintén ide tartoznak azok a jelenleg munkanélküli, álláskereső fiatalok, akik a koronavírus-járvány ideje alatt veszítették el az állásukat, de akiknek egy része vélhetően gyorsan újra munkát talál majd a gazdaság újraindításakor.
A hosszabb távon munkakeresőknél viszont éppen az említett motiváció és elévülő munkatapasztalat az, ami hátrányt jelent. A jövőkép hiánya hosszú távon negatívan hat az álláskeresőkre, miközben a munkatapasztalatuk, képesítésük is egyre kevésbé lesz releváns.
Bár hagyományosan nem számítanak NEET fiatalnak, a kismamák, kisgyerekes szülők, illetve tágabb értelemben azok, akik valamilyen családi kötelezettség miatt nem dolgoznak, szintén fontos szegmensét képezik a hazai nem dolgozó és nem is tanuló fiataloknak. Az elmúlt évek során az a program célcsoportjai között a fiatal nők mellett a kisgyerekes szülők is kiemelt szerepet kaptak, a tapasztalatok alapján ugyanis esetükben sokszor nem annyira a szaktudás vagy a megfelelő motiváció, hanem sokkal inkább az idő és a támogatás hiánya az, ami hátráltatja őket.
A Kantar Hoffmann kutatásának egyik fontos célcsoportját képezték a fogyatékkal élő fiatalok, akiknek képzése az #énjövőm program tervei között is szerepel. Az ő esetükben a veszélyeztetettséget nem annyira a motiváció, sokkal inkább a társadalmi előítéletesség és a lehetőségek hiánya adja. A kismamákhoz, kisgyerekes anyukákhoz némiképp hasonlóan sokszor nem az ötletek vagy az akaraterő, hanem a megfelelő munkáltatói nyitottság és támogatás, a társadalmi elfogadás hiánya az, ami miatt megrekednek a munkakeresésben vagy nem tudnak előre lépni egy adott területen belül.
Az #énjövőm program indulása óta nagy hangsúlyt fektet azokra a NEET fiatalokra, akik az útjukat keresik, vagy vannak ötleteik, de nem tudják, hogyan valósítsák meg azokat. Ők képezik az álláskeresők azon csoportját, akiknél folyamatban van, hogy munkába álljanak, a tanulmányaikat folytassák, vagy épp a saját vállalkozásuk elindításán dolgoznak. A veszélyeztetettségi skála legjobb helyén állók számára ugyanis sokszor csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy ötleteiket sikerre vigyék.
A NEET fiatalok meghatározását számos tényező nehezíti: az életkor, a képzési szint és a földrajzi elhelyezkedés mellett az olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint az álláskeresés hossza, a motiváció szintje és a szociális háttér. A Kantar Hoffmann egy ún. veszélyeztetettségi háló segítségével kategorizálta be a különböző NEET csoportokat, ahol egy álláskereső korábbi tapasztalatai és motivációs szintje határozza meg, milyen esélyei vannak a munkaerőpiaci elhelyezkedésben. A kutatás során vizsgált öt szegmens, ami teljes egészében lefedi az #énjövőm program különböző célcsoportjait, mind különböző helyen található ezen a skálán, így minden esetben más módszer jelenti a releváns segítséget az egyes csoportok számára.
1. Rövid ideje munkanélküliek
A NEET fiatalok meghatározása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy mióta áll fenn a munkanélküliség. A rövid távon munkanélküliek esetében a munkatapasztalat még nem évült el és jellemzően a motiváció is erős: ők azok, akik kevesebb mint egy éve munkakeresők, és a veszélyeztetettségi skála közepén helyezkednek el. Szintén ide tartoznak azok a jelenleg munkanélküli, álláskereső fiatalok, akik a koronavírus-járvány ideje alatt veszítették el az állásukat, de akiknek egy része vélhetően gyorsan újra munkát talál majd a gazdaság újraindításakor.
2. Évek óta munkakeresők
A hosszabb távon munkakeresőknél viszont éppen az említett motiváció és elévülő munkatapasztalat az, ami hátrányt jelent. A jövőkép hiánya hosszú távon negatívan hat az álláskeresőkre, miközben a munkatapasztalatuk, képesítésük is egyre kevésbé lesz releváns.
3. Családi kötelezettségek miatt nem dolgozók
Bár hagyományosan nem számítanak NEET fiatalnak, a kismamák, kisgyerekes szülők, illetve tágabb értelemben azok, akik valamilyen családi kötelezettség miatt nem dolgoznak, szintén fontos szegmensét képezik a hazai nem dolgozó és nem is tanuló fiataloknak. Az elmúlt évek során az a program célcsoportjai között a fiatal nők mellett a kisgyerekes szülők is kiemelt szerepet kaptak, a tapasztalatok alapján ugyanis esetükben sokszor nem annyira a szaktudás vagy a megfelelő motiváció, hanem sokkal inkább az idő és a támogatás hiánya az, ami hátráltatja őket.
4. Betegek vagy fogyatékkal élők
A Kantar Hoffmann kutatásának egyik fontos célcsoportját képezték a fogyatékkal élő fiatalok, akiknek képzése az #énjövőm program tervei között is szerepel. Az ő esetükben a veszélyeztetettséget nem annyira a motiváció, sokkal inkább a társadalmi előítéletesség és a lehetőségek hiánya adja. A kismamákhoz, kisgyerekes anyukákhoz némiképp hasonlóan sokszor nem az ötletek vagy az akaraterő, hanem a megfelelő munkáltatói nyitottság és támogatás, a társadalmi elfogadás hiánya az, ami miatt megrekednek a munkakeresésben vagy nem tudnak előre lépni egy adott területen belül.
5. Friss végzősök vagy munkába állás előtt állók
Az #énjövőm program indulása óta nagy hangsúlyt fektet azokra a NEET fiatalokra, akik az útjukat keresik, vagy vannak ötleteik, de nem tudják, hogyan valósítsák meg azokat. Ők képezik az álláskeresők azon csoportját, akiknél folyamatban van, hogy munkába álljanak, a tanulmányaikat folytassák, vagy épp a saját vállalkozásuk elindításán dolgoznak. A veszélyeztetettségi skála legjobb helyén állók számára ugyanis sokszor csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy ötleteiket sikerre vigyék.
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc