Megjelent: 7 éve

Mi lesz velem a tanulmányok befejezése után? - pályakezdés a fiatalok szemszögéből

Mindenki számára közismert tény, hogy ma Magyarországon és az Európai Unióban a fiatalok számára komoly kihívást jelent a munkába állás. Nemcsak a munkaerő-piaci nehézségekkel kell szembenézniük, hanem a velük szemben támasztott elvárásokkal is. Azok a szerencsések, aki a hiányszakmák valamelyikével rendelkeznek - mint az informatikusok, orvosok, mérnökök - szinte azonnal találnak állást, a "többieket" azonban hamar eléri az első sokk.

Feltétel a többéves tapasztalat

A vállalatok elvárják a jelentkezőktől a folyékony nyelvismeretet, a szaktudást, a számítástechnika magas szintű ismeretét, a többéves szakirányú tapasztalatot. Itt kezdődik a fiatalok egyik fő problémája. Ma hazánkban a vállalatok által elvárt szakmai gyakorlat megszerzése lehetetlen. A szakközépiskolákban 1-2 hetes szakmai gyakorlatokról beszélhetünk, a felsőoktatásban pedig 1-4 hónap gyakorlatról. Ezen a téren a szakmunkásképzők állnak a legjobban az iskolai és egyéb műhelyekben megszerzett többhónapos szakmai gyakorlatokkal. A főiskolások maximum 4 havi gyakorlata jelentéktelennek tűnik, hiszen jól tudjuk, hogy az elmélet és a gyakorlat sokszor köszönő viszonyban sincs egymással. A vállalatok sem feltétlen engedik a gyakornokoknak a belső ügyekbe való betekintést, így a gyakorlaton töltött idő gyakran csak súrolja az igazán szakmai jellegű feladatokat.

A fiatalok ekkor szembesülnek azzal, hogy bár egy jó diploma vagy szakmai végzettség van a kezükben, mégis alig találnak a szakmában olyan álláshirdetést, amire teljes mértékben megfelelnének. A követelményeket nem tudják teljesíteni, hisz tapasztalatot munka nélkül nehéz szerezni. Ennek ellenére minden helyre, ami végzettségüknek és elvárásaiknak megfelel, elkezdenek pályázatokat küldeni. Ekkor éri őket a második csalódás. A vállalatok részéről szinte alig kapnak visszajelzéseket: az idő telik, az elküldött önéletrajzok száma pedig nő. A fiatalok nem értik, hogy miért nincs válasz, és miért nem találnak munkát. Ekkor a társadalmi környezet nyomására és a maradék remény birtokában jelentkeznek a Munkaügyi Központban.

Munkaügyi Központ - semmi értelme?

A Munkaügyi Központtól a fiatalok állást várnak, de sajnos hamar rájönnek, hogy erre ott sem nagyon számíthatnak. A központ a regisztráció után először álláskeresési tájékoztatást ad, ahol vegyes korcsoportú és végzettségű embereknek mutatják be, hogyan kell az interneten állást keresni. A fiatalok, akik az internet világában nőnek fel ezt a részét feleslegesnek és értelmetlennek tartják. A központ a következő lépésben ingyenes oktatásra küldi a munkanélkülieket, ami lehet szakmai, nyelvi és informatikai is. Legyünk őszinték, azok a fiatalok, aki eddig tanultak és most már dolgozni szeretnének, nem ülnek vissza jó kedvvel az iskolapadba.

Ekkor érkeznek el a mélyponthoz. Egyrészt ott a társadalmi elvárás, hogy dolgozzanak és ne a szüleik tartsák el őket, másrészt ott a saját maguk vágya, hogy bizonyítsanak és elérjék céljaikat és álmaikat. Így jutnak el lassan oda, hogy már bármilyen állást képesek elfogadni. Ennek eredményeképpen pedig akadnak, akik sose térnek vissza az iskolapadban megszerezett szakmájukhoz.

Merre tart az Európai Unió?

Az unióban van olyan tagország, mely jó úton jár a megoldás felé. A duális szakképzési rendszerekben, mint amilyen Németországban és Dániában működik, az iskolai és a munkahelyi képzést egyszerre alkalmazzák. A munkahelyi képzés kötelező része az oktatásnak. A hét 1 vagy 2 napján formális oktatásban vesznek részt a tanulók, míg a többi napot vállalatoknál töltik, munkaviszony keretében foglalkozatják őket. Ez a rendszer segít a fiataloknak a munkatapasztalat megszerzésében, és ezáltal a mihamarabbi állás megszerzésében is.

Franciaországban a "Cselekvés a fiatalságért" program elve alapján a gyakornokok felvételét támogatják az egyes vállalatoknál, a felvett gyakornokok után egy évig nem kell megfizetnie a társadalombiztosítást.

Az Egyesült Királyságban 1998-ban vezették be a "Fiatalok New Deal"-jének nevezett, a pályakezdők foglalkoztatását elősegítő programot. Célcsoportja azok a fiatalok, akik 6 hónapon keresztül folyamatosan munkanélküli segélyt kapnak. Az első négy hónapon keresztül egy személyes tanácsadó foglalkozik a munkakeresővel, melynek során egyéni tervet dolgoznak ki a mihamarabbi elhelyezkedés céljából. Négy hónap elteltével azok, akik nem találnak állást négy lehetőség közül választhatnak: vagy a támogatott munkát választják, vagy a teljes idejű oktatásban és képzésben való részvételt, vagy önkéntes munkát vállalnak vagy egy környezetvédelmi különítménynél vállalnak munkát. A fiatalok szerint a program sikere a személyes tanácsadóval való konzultációban rejlik, valamint az is fontos, hogy az embereket nem kényszerítik bele olyan állás elfogadásába, melyet nem éreznek magukénak.

A németországi és dániai program proaktívan cselekszik, hisz már az oktatás során gondol a fiatalok elhelyezkedési akadályaira, és előrelátóan cselekszik, hogy az elhelyezkedést akadályozó problémákat legyőzze. A francia és a brit megoldás bár hatékonyan, de reaktívan cselekszik - hazánkhoz hasonlóan - hiszen a már végzett fiatalok elhelyezkedését támogatja.

Spanyolország, Portugália és Görögország úgy döntött, hogy a német és dán utat kívánja követni és az oktatás átalakítását választja a magas fiatalkori munkanélküliség kiküszöbölésére. Jelenleg hazánk elsősorban a reaktív úton halad és a vállalatok támogatásával kívánja csökkenteni a fiatalkori munkanélküliséget. Ilyen program a munkáltatók szociális hozzájárulási adókedvezménye, amit a 25 évnél fiatalabb első munkahelyes pályakezdők után vehetnek igénybe a vállalatok. Ez abból áll, hogy nem kell a szakképzési hozzájárulást megfizetni a foglalkoztatás első két évében a 25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállalók után. Hazánk emellett csatlakozott az Európai Unió "Ifjúsági garanciaprogram" elnevezésű kezdeményezéséhez, melynek célja, hogy a fiataloknak az iskola elvégzése után, vagy az előző munkahely megszűnését követően 4 hónapon belül az Állami Foglalkoztatási Szolgálat valamilyen lehetőséget ajánljon fel, ami lehet állás, gyakornoki munka, vagy továbbképzési lehetőség.

Mindezek mellett hazánk is felismerte, hogy nemcsak a már munkanélküliséggel küzdő fiatalokkal kell foglalkozni, hanem a jövő nemzedékével is. Emiatt idehaza is elindult az oktatás átalakítása, hogy a fiatalok minél több gyakorlattal rendelkezzenek az iskola befejezésére és a szaktudásuk a piaci igényeknek megfelelő legyen. Ennek egyik alapja, hogy a kormány különböző hazai és uniós pályázatok segítségével igyekszik a vállalatok számára vonzóvá tenni a gyakornokok alkalmazását, úgy hogy bér- és járuléktámogatást nyújt számukra, továbbá az új munkahely tárgyi feltételeinek kialakítását is támogatja. Az oktatás átalakítása azonban nem történhet meg egyik napról a másikra.

Mikó Eszter
humánpolitikus
emberi erőforrás tanácsadó hallgató
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
  • 2020.10.16XIII. LEAN FÓRUM - KONFERENCIA A Fórum fókuszai: Lean Vezetés - Lean coaching Ipar 4.0. és a Lean a gyakorlatban Lean Quality – Lean Six Sigma Lean Office - Folyamatfejlesztés Részletek Jegyek
  • 2020.10.22 HR folyamatok/HR kommunikáció/Változásmenedzsment A képzésen összefoglaljuk és rendszerbe helyezzük a HR folyamatokat, megismerkedünk a HR kommunikáció szerepével és témaköreivel, valamint megtudjuk, mit jelent a változásmenedzsment. Kiknek ajánljuk? A képzést azoknak ajánljuk, akik szeretnének fejleszteni a belső kommunikáción, illetve a változások menedzselését hatékonyabbá szeretnék tenni. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter