Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 4 éve

Mi teszi a TED-et azzá ami?

Az idei esemény címe: Egyensúly pengeélen. A sokat eláruló cím mögött nagyívű felfedezéseket, feszítő ellentmondásokat sejthetünk, a nap tétje lehet a feszültség vagy a feloldódás.

Az első szekció, Káosz és rend címen máris sorra veszi a legelgondolkodtatóbbakat korunk jelenségei közül. A házigazda a pillangóhatás említésével konferálja fel a fizika fenegyerekét, Hannu Rajaniemit, aki önmagát „geometrikus álmodozóként” aposztrofálja, és a világunkban egyre hangsúlyosabb szerephez jutó komplexitásról beszél a legkülönbözőbb aspektusokban.

Rá rímelve, az ismert energiastratéga, Hetesi Zsolt egy rendhagyó jövőbeli egyetemi előadás keretein belül megmutatja, hogy a kevesebb több elv teszi a jövőt elképzelhetővé (Hogyan mentettük meg a világot?). Egy kék gazdaságról beszél, mely egyedül társadalmi nyomás által érhető el.

A nap kétségtelenül egyik legizgalmasabb szereplője Noah Raford, az Egyesült Arab Emírségek jövőügyi főtanácsadója, alkalmazott jövő-kutató. A változás sebességére hívja fel a figyelmet, és hogy ezáltal a korábbi tervezési, stratégiai módszereink csődöt mondanak. A lehetőségekre való odafigyelés mellett azt tanácsolja, hogy mindig az ’itt és most’-ból induljunk ki, hogy éppen hol állunk és mi áll rendelkezésre…

Leonard Brody, „az új világrend ellentmondásos fáklyavivője” - ahogyan a BC Üzleti Magazin nevezte őt – arról beszél, hogy a forradalmak kora lejárt. Nem éles váltások, hanem átmenetek, újraírás a jellemző napjainkban. Az innováció díja lenullázódott, a virtuális tér megjelenésével egyszerre vagyunk önmagunk és a saját avatarunk, a tőkepiacok soha nem gondolt befolyást gyakorolnak a gazdasági-kereskedelmi életre, és eljött a portfólió karrier kora. Ferenc pápát nevezte meg, mint a változás, újraírás reklámaraca – csakugyan, megelőzte-e forradalom a beiktatását?

Polgár Judit anekdotikus előadásában bemutatja, hogyan vált sikeressé a férfiak világában. Hogy a sakkban, ami egyszerre háború és meditáció hogyan veszítheti el valaki az első lépés előtt a játszmát – és milyen sikerek várnak arra, aki erre nem hajlandó.

Peggy Dulany, a Rockefeller család sarjaként, filantrópként éli az életét, és a szegénységgel való harc teszi ki a mindennapjait. De az élmény, amiről beszámol, ugyanúgy jellemző lehet akár az üzletben, vagy bármelyikünk magánéletében. Nevesül az, hogy a problémamegoldás gátja az érintettek hozzáállása. Továbbmenve, a – tudatos vagy tudattalan – félelem, ami a szeretet ellen hat. Ez a félelem, ami legtöbbünknek végigkíséri az életét, a bizalom hálója által legyőzhető. Ha pedig megéljük a félelmünket egy biztonságos csoportban, soha nem látott potenciáljaink szabadulnak fel.

A szünetekben kap szerepet a TED-re jellemző sajátos névtábla. Ez – azon kívül, hogy a keresztnevet tartalmaz – minden résztvevő nyakában megjeleníti azt a három témát, amit ő előzetesen érdeklődési köreként megadott. Hogy fontos-e, hogy a hasonló témák megtalálják egymást? Nem hiszem. A TED az odafordulás minőségét is jelenti…

A második szekció címe Percepció és valóság, a valósággal való viszonyunkkal foglalkozik. Első előadója Daniel I. Schwartz igen szerény ember lehet. Az emberiesség üzleti megjelenésében komoly sikereket ért el, a TEDx színpadára mégis „szimpla” TED-rajongóként lép. Hogyan változtatja meg egy filantróp életét, ha rendszeresen arra érdemes ötletekből tanul? Ha minden egyes TED után két héttel felveszi a kapcsolatot egy újonnan megismert nézővel? Hogyan kezdi el mindenben azt látni elsőre: megéri-e a pénzt és az időt?

A következő előadó, Kiss László már a színrelépésének pillanatában érthetővé teszi, miért is szereti őt ennyire a média. Magától értetődő természetességgel jelenti ki, hogy a világűr ismerete a hasznos tudás, azután persze kitér a csillagászati ismeretek üzleti alkalmazására is. Legfontosabb üzenete mégis az űr demokratizálódása.

Nic Marks megnyerő mosolyával hitelesen beszél a boldogságról. A mosoly funkcióját ismereti, és megfordítja a boldogság és a siker közötti reláció irányát. Kutatásokról mesél, melyekből kiderül, hogy a boldog munkavállaló jobban teljesít. Bizonyítékként pedig bemutat egy ügyfélszolgálatot, ahol a cég a munkatársak személyiségére, ítéletére bízza az ügyek kezelését – ezáltal sikeres.

Roland Augustine sikeres műgyűjtő, mégis mintha zavarban lenne a nagy közönség előtt. Lecsupaszítja számunkra a művészetet, visszamegy a gyökerekhez, amit hajlamosak vagyunk magától értetődőnek venni. Felhívja a figyelmet arra, hogy az agyunk működése kiemelten kezeli az ismétlődéseket. Hogy ne dőljünk be annak, ha valamit ellentmondásosnak találunk. Egyszerűen csak álljunk meg csendben egy-egy festmény előtt – mert a művészet csendet és időt igényel.

A történelmi nőalakokat elbeszélő Ugron Zsolna csak kiáll, és beszél. Beszél a történelem jelentőségéről, arról, hogy a narratívák hogyan formálnak minket. Hogy hogyan határozza meg a személyiségünket az, hogy kik a hőseink, mitől félünk – épp csak a csatornák változtak. Hogy miért tette fel életét arra, hogy megírja Erdély nagy asszonyait.

A szekció utolsó előadása egy figyelmeztető táblával indul, de ami ezután következik, arra egyikünk sem számított. Sammy Rangel volt fegyencként kezdi az előadását, holott az ő története csak itt kezdődik el igazán. Lecsupaszított őszinteséggel beszéli el az idáig vezető utat, mintegy súlyt adva a fordulópontnak, amit követően ő a megbocsátás prófétájává válhatott. Beszéde végén a közönség állva tapsol.

Mi teszi a TED-et azzá ami? Az előadók közül talán Daniel I. Schwartz adhatna egy egészen reprezentatív választ erre a kérdésre. Ő hívta fel a figyelmünket arra, mennyire álságos egy-egy előadást azonnal megítélni: változtatott az életemen?

A TED-en szereplő előadók mindegyike nagy- és legtöbbjük szélesívű pályát fut be, ennek ellenére nem azért áll a színpadra, hogy ezt teljes egészében bemutassa: egyetlen, olykor egészen kicsi területről, egy ötletről, egy élményről, egy új megközelítésről beszélnek. Gondolkodó, sőt mi több, sikeres emberek, akik a szorosan vett területükön túl gondolkoznak a világ dolgairól, és hoznak el nekünk is arra érdemes ötleteket, melyeket ki-ki más ponton építhet be az életébe. Nem erről szól a pillangóhatás elmélete?

Több-e egy teljes TED-program a könnyen elérhető TED-videóknál? Sűrűségében több: nagyban gondolkodó emberek, akik betöltik a színpadot – és a nézőteret is. Ez teszi a TED-et TED-dé.

Rácz Eszter
HR-tanácsadó
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
900 ezer magyar munkahelyet érint a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia (MI) felforgató hatása várhatóan a 2030-as évektől jelentkezik majd Magyarországon: a következő 15 évben 900 ezer... Teljes cikk

Várd a váratlant!

Egy amerikai katonai pilótaoktató mesélte nemrég: jelenleg arról ír kézikönyvet, hogyan kell az utasszállító gépeket manuálisan vezetni, amikor a... Teljes cikk

Generációváltás nehézségei a vezetői székben

Hazánkban a családi tulajdonú vállalkozásoknál az idősebb cégvezetőknek komoly gondot jelent, hogy kinek és mikor adják át a stafétabotot. Vajon... Teljes cikk