Mi teszi a TED-et azzá ami?
2009-ben útjára indult a TEDx program, ami TED-licence alapján, ám mégis önálló szervezésben megvalósuló TED-eseményeket foglalja össze világszerte. 2015. május 21-én ötödik alkalommal került megrendezésre a TEDxDanubia, a magyar TED, ami ugyanakkor nevében és szellemiségében is a határokon átívelő együttgondolkodást helyezi középpontba. Beszámolónk következik.
Az idei esemény címe: Egyensúly pengeélen. A sokat eláruló cím mögött nagyívű felfedezéseket, feszítő ellentmondásokat sejthetünk, a nap tétje lehet a feszültség vagy a feloldódás.
Az első szekció, Káosz és rend címen máris sorra veszi a legelgondolkodtatóbbakat korunk jelenségei közül. A házigazda a pillangóhatás említésével konferálja fel a fizika fenegyerekét, Hannu Rajaniemit, aki önmagát „geometrikus álmodozóként” aposztrofálja, és a világunkban egyre hangsúlyosabb szerephez jutó komplexitásról beszél a legkülönbözőbb aspektusokban.

Rá rímelve, az ismert energiastratéga, Hetesi Zsolt egy rendhagyó jövőbeli egyetemi előadás keretein belül megmutatja, hogy a kevesebb több elv teszi a jövőt elképzelhetővé (Hogyan mentettük meg a világot?). Egy kék gazdaságról beszél, mely egyedül társadalmi nyomás által érhető el.

A nap kétségtelenül egyik legizgalmasabb szereplője Noah Raford, az Egyesült Arab Emírségek jövőügyi főtanácsadója, alkalmazott jövő-kutató. A változás sebességére hívja fel a figyelmet, és hogy ezáltal a korábbi tervezési, stratégiai módszereink csődöt mondanak. A lehetőségekre való odafigyelés mellett azt tanácsolja, hogy mindig az ’itt és most’-ból induljunk ki, hogy éppen hol állunk és mi áll rendelkezésre…

Leonard Brody, „az új világrend ellentmondásos fáklyavivője” - ahogyan a BC Üzleti Magazin nevezte őt – arról beszél, hogy a forradalmak kora lejárt. Nem éles váltások, hanem átmenetek, újraírás a jellemző napjainkban. Az innováció díja lenullázódott, a virtuális tér megjelenésével egyszerre vagyunk önmagunk és a saját avatarunk, a tőkepiacok soha nem gondolt befolyást gyakorolnak a gazdasági-kereskedelmi életre, és eljött a portfólió karrier kora. Ferenc pápát nevezte meg, mint a változás, újraírás reklámaraca – csakugyan, megelőzte-e forradalom a beiktatását?

Polgár Judit anekdotikus előadásában bemutatja, hogyan vált sikeressé a férfiak világában. Hogy a sakkban, ami egyszerre háború és meditáció hogyan veszítheti el valaki az első lépés előtt a játszmát – és milyen sikerek várnak arra, aki erre nem hajlandó.

Peggy Dulany, a Rockefeller család sarjaként, filantrópként éli az életét, és a szegénységgel való harc teszi ki a mindennapjait. De az élmény, amiről beszámol, ugyanúgy jellemző lehet akár az üzletben, vagy bármelyikünk magánéletében. Nevesül az, hogy a problémamegoldás gátja az érintettek hozzáállása. Továbbmenve, a – tudatos vagy tudattalan – félelem, ami a szeretet ellen hat. Ez a félelem, ami legtöbbünknek végigkíséri az életét, a bizalom hálója által legyőzhető. Ha pedig megéljük a félelmünket egy biztonságos csoportban, soha nem látott potenciáljaink szabadulnak fel.

A szünetekben kap szerepet a TED-re jellemző sajátos névtábla. Ez – azon kívül, hogy a keresztnevet tartalmaz – minden résztvevő nyakában megjeleníti azt a három témát, amit ő előzetesen érdeklődési köreként megadott. Hogy fontos-e, hogy a hasonló témák megtalálják egymást? Nem hiszem. A TED az odafordulás minőségét is jelenti…
A második szekció címe Percepció és valóság, a valósággal való viszonyunkkal foglalkozik. Első előadója Daniel I. Schwartz igen szerény ember lehet. Az emberiesség üzleti megjelenésében komoly sikereket ért el, a TEDx színpadára mégis „szimpla” TED-rajongóként lép. Hogyan változtatja meg egy filantróp életét, ha rendszeresen arra érdemes ötletekből tanul? Ha minden egyes TED után két héttel felveszi a kapcsolatot egy újonnan megismert nézővel? Hogyan kezdi el mindenben azt látni elsőre: megéri-e a pénzt és az időt?
A következő előadó, Kiss László már a színrelépésének pillanatában érthetővé teszi, miért is szereti őt ennyire a média. Magától értetődő természetességgel jelenti ki, hogy a világűr ismerete a hasznos tudás, azután persze kitér a csillagászati ismeretek üzleti alkalmazására is. Legfontosabb üzenete mégis az űr demokratizálódása.
Nic Marks megnyerő mosolyával hitelesen beszél a boldogságról. A mosoly funkcióját ismereti, és megfordítja a boldogság és a siker közötti reláció irányát. Kutatásokról mesél, melyekből kiderül, hogy a boldog munkavállaló jobban teljesít. Bizonyítékként pedig bemutat egy ügyfélszolgálatot, ahol a cég a munkatársak személyiségére, ítéletére bízza az ügyek kezelését – ezáltal sikeres.

Roland Augustine sikeres műgyűjtő, mégis mintha zavarban lenne a nagy közönség előtt. Lecsupaszítja számunkra a művészetet, visszamegy a gyökerekhez, amit hajlamosak vagyunk magától értetődőnek venni. Felhívja a figyelmet arra, hogy az agyunk működése kiemelten kezeli az ismétlődéseket. Hogy ne dőljünk be annak, ha valamit ellentmondásosnak találunk. Egyszerűen csak álljunk meg csendben egy-egy festmény előtt – mert a művészet csendet és időt igényel.

A történelmi nőalakokat elbeszélő Ugron Zsolna csak kiáll, és beszél. Beszél a történelem jelentőségéről, arról, hogy a narratívák hogyan formálnak minket. Hogy hogyan határozza meg a személyiségünket az, hogy kik a hőseink, mitől félünk – épp csak a csatornák változtak. Hogy miért tette fel életét arra, hogy megírja Erdély nagy asszonyait.

A szekció utolsó előadása egy figyelmeztető táblával indul, de ami ezután következik, arra egyikünk sem számított. Sammy Rangel volt fegyencként kezdi az előadását, holott az ő története csak itt kezdődik el igazán. Lecsupaszított őszinteséggel beszéli el az idáig vezető utat, mintegy súlyt adva a fordulópontnak, amit követően ő a megbocsátás prófétájává válhatott. Beszéde végén a közönség állva tapsol.

Mi teszi a TED-et azzá ami? Az előadók közül talán Daniel I. Schwartz adhatna egy egészen reprezentatív választ erre a kérdésre. Ő hívta fel a figyelmünket arra, mennyire álságos egy-egy előadást azonnal megítélni: változtatott az életemen?
A TED-en szereplő előadók mindegyike nagy- és legtöbbjük szélesívű pályát fut be, ennek ellenére nem azért áll a színpadra, hogy ezt teljes egészében bemutassa: egyetlen, olykor egészen kicsi területről, egy ötletről, egy élményről, egy új megközelítésről beszélnek. Gondolkodó, sőt mi több, sikeres emberek, akik a szorosan vett területükön túl gondolkoznak a világ dolgairól, és hoznak el nekünk is arra érdemes ötleteket, melyeket ki-ki más ponton építhet be az életébe. Nem erről szól a pillangóhatás elmélete?
Több-e egy teljes TED-program a könnyen elérhető TED-videóknál? Sűrűségében több: nagyban gondolkodó emberek, akik betöltik a színpadot – és a nézőteret is. Ez teszi a TED-et TED-dé.
Rácz Eszter
HR-tanácsadó
Az első szekció, Káosz és rend címen máris sorra veszi a legelgondolkodtatóbbakat korunk jelenségei közül. A házigazda a pillangóhatás említésével konferálja fel a fizika fenegyerekét, Hannu Rajaniemit, aki önmagát „geometrikus álmodozóként” aposztrofálja, és a világunkban egyre hangsúlyosabb szerephez jutó komplexitásról beszél a legkülönbözőbb aspektusokban.

Rá rímelve, az ismert energiastratéga, Hetesi Zsolt egy rendhagyó jövőbeli egyetemi előadás keretein belül megmutatja, hogy a kevesebb több elv teszi a jövőt elképzelhetővé (Hogyan mentettük meg a világot?). Egy kék gazdaságról beszél, mely egyedül társadalmi nyomás által érhető el.

A nap kétségtelenül egyik legizgalmasabb szereplője Noah Raford, az Egyesült Arab Emírségek jövőügyi főtanácsadója, alkalmazott jövő-kutató. A változás sebességére hívja fel a figyelmet, és hogy ezáltal a korábbi tervezési, stratégiai módszereink csődöt mondanak. A lehetőségekre való odafigyelés mellett azt tanácsolja, hogy mindig az ’itt és most’-ból induljunk ki, hogy éppen hol állunk és mi áll rendelkezésre…

Leonard Brody, „az új világrend ellentmondásos fáklyavivője” - ahogyan a BC Üzleti Magazin nevezte őt – arról beszél, hogy a forradalmak kora lejárt. Nem éles váltások, hanem átmenetek, újraírás a jellemző napjainkban. Az innováció díja lenullázódott, a virtuális tér megjelenésével egyszerre vagyunk önmagunk és a saját avatarunk, a tőkepiacok soha nem gondolt befolyást gyakorolnak a gazdasági-kereskedelmi életre, és eljött a portfólió karrier kora. Ferenc pápát nevezte meg, mint a változás, újraírás reklámaraca – csakugyan, megelőzte-e forradalom a beiktatását?

Polgár Judit anekdotikus előadásában bemutatja, hogyan vált sikeressé a férfiak világában. Hogy a sakkban, ami egyszerre háború és meditáció hogyan veszítheti el valaki az első lépés előtt a játszmát – és milyen sikerek várnak arra, aki erre nem hajlandó.

Peggy Dulany, a Rockefeller család sarjaként, filantrópként éli az életét, és a szegénységgel való harc teszi ki a mindennapjait. De az élmény, amiről beszámol, ugyanúgy jellemző lehet akár az üzletben, vagy bármelyikünk magánéletében. Nevesül az, hogy a problémamegoldás gátja az érintettek hozzáállása. Továbbmenve, a – tudatos vagy tudattalan – félelem, ami a szeretet ellen hat. Ez a félelem, ami legtöbbünknek végigkíséri az életét, a bizalom hálója által legyőzhető. Ha pedig megéljük a félelmünket egy biztonságos csoportban, soha nem látott potenciáljaink szabadulnak fel.

A szünetekben kap szerepet a TED-re jellemző sajátos névtábla. Ez – azon kívül, hogy a keresztnevet tartalmaz – minden résztvevő nyakában megjeleníti azt a három témát, amit ő előzetesen érdeklődési köreként megadott. Hogy fontos-e, hogy a hasonló témák megtalálják egymást? Nem hiszem. A TED az odafordulás minőségét is jelenti…
A második szekció címe Percepció és valóság, a valósággal való viszonyunkkal foglalkozik. Első előadója Daniel I. Schwartz igen szerény ember lehet. Az emberiesség üzleti megjelenésében komoly sikereket ért el, a TEDx színpadára mégis „szimpla” TED-rajongóként lép. Hogyan változtatja meg egy filantróp életét, ha rendszeresen arra érdemes ötletekből tanul? Ha minden egyes TED után két héttel felveszi a kapcsolatot egy újonnan megismert nézővel? Hogyan kezdi el mindenben azt látni elsőre: megéri-e a pénzt és az időt?
A következő előadó, Kiss László már a színrelépésének pillanatában érthetővé teszi, miért is szereti őt ennyire a média. Magától értetődő természetességgel jelenti ki, hogy a világűr ismerete a hasznos tudás, azután persze kitér a csillagászati ismeretek üzleti alkalmazására is. Legfontosabb üzenete mégis az űr demokratizálódása.

Nic Marks megnyerő mosolyával hitelesen beszél a boldogságról. A mosoly funkcióját ismereti, és megfordítja a boldogság és a siker közötti reláció irányát. Kutatásokról mesél, melyekből kiderül, hogy a boldog munkavállaló jobban teljesít. Bizonyítékként pedig bemutat egy ügyfélszolgálatot, ahol a cég a munkatársak személyiségére, ítéletére bízza az ügyek kezelését – ezáltal sikeres.

Roland Augustine sikeres műgyűjtő, mégis mintha zavarban lenne a nagy közönség előtt. Lecsupaszítja számunkra a művészetet, visszamegy a gyökerekhez, amit hajlamosak vagyunk magától értetődőnek venni. Felhívja a figyelmet arra, hogy az agyunk működése kiemelten kezeli az ismétlődéseket. Hogy ne dőljünk be annak, ha valamit ellentmondásosnak találunk. Egyszerűen csak álljunk meg csendben egy-egy festmény előtt – mert a művészet csendet és időt igényel.

A történelmi nőalakokat elbeszélő Ugron Zsolna csak kiáll, és beszél. Beszél a történelem jelentőségéről, arról, hogy a narratívák hogyan formálnak minket. Hogy hogyan határozza meg a személyiségünket az, hogy kik a hőseink, mitől félünk – épp csak a csatornák változtak. Hogy miért tette fel életét arra, hogy megírja Erdély nagy asszonyait.

A szekció utolsó előadása egy figyelmeztető táblával indul, de ami ezután következik, arra egyikünk sem számított. Sammy Rangel volt fegyencként kezdi az előadását, holott az ő története csak itt kezdődik el igazán. Lecsupaszított őszinteséggel beszéli el az idáig vezető utat, mintegy súlyt adva a fordulópontnak, amit követően ő a megbocsátás prófétájává válhatott. Beszéde végén a közönség állva tapsol.

Mi teszi a TED-et azzá ami? Az előadók közül talán Daniel I. Schwartz adhatna egy egészen reprezentatív választ erre a kérdésre. Ő hívta fel a figyelmünket arra, mennyire álságos egy-egy előadást azonnal megítélni: változtatott az életemen?
A TED-en szereplő előadók mindegyike nagy- és legtöbbjük szélesívű pályát fut be, ennek ellenére nem azért áll a színpadra, hogy ezt teljes egészében bemutassa: egyetlen, olykor egészen kicsi területről, egy ötletről, egy élményről, egy új megközelítésről beszélnek. Gondolkodó, sőt mi több, sikeres emberek, akik a szorosan vett területükön túl gondolkoznak a világ dolgairól, és hoznak el nekünk is arra érdemes ötleteket, melyeket ki-ki más ponton építhet be az életébe. Nem erről szól a pillangóhatás elmélete?
Több-e egy teljes TED-program a könnyen elérhető TED-videóknál? Sűrűségében több: nagyban gondolkodó emberek, akik betöltik a színpadot – és a nézőteret is. Ez teszi a TED-et TED-dé.
Rácz Eszter
HR-tanácsadó
- 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
A hibát nem az emberben, hanem a folyamatban keressük - Gyarmati Katalin a Nissin Foods HR vezetője
“Szívügyem, hogy a csapaton belül mindenki ki tudjon teljesedni a szakmájában” - mondja Gyarmati Katalin, a kecskeméti Nissin Foods Kft. HR... Teljes cikk
Külföldi munka
A KSH adatai szerint tavaly 41 300 magyar vándorolt külföldre, és 2020 óta folyamatos a növekedés. Sokakat vonz a magyarországinál magasabb fizetés... Teljes cikk
Nem az a fontos, hogy ki mit végzett, hanem hogy mihez ért - milyen a készségalapú HR-stratégia?
Hatalmas lehetőségeket látnak a HR vezetők abban, hogy a készségeknek nagyobb szerep jusson a HR-ben. Az átfogó készségalapú stratégia... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- A kölni koncert 2 éve
- Inspiráló közösségek a munkahelyen - Az önszerveződés ereje 3 éve
- Munkatársas - vérre menő munkahelyi játszmák vidáman 3 éve
- A hatásos beszéd 8 pillére, avagy hogyan válj profi előadóvá 6 éve
- Motiváló a munkahelyi sokszínűség 7 éve
- Hatékonyan akarsz kommunikálni? Hagyd el a töltelékszavakat! 7 éve
- Miért kezdjük a miérttel? 7 éve
- Motiváció: mit tanulhatunk a foci vb-ből? 7 éve
- Előadás közben meghalt a Fővárosi Nagycirkusz porondmestere 7 éve
- Mely munkaköröket veszik át a robotok? 8 éve
- 5 jó tanács, ami segít, hogy OK legyen az élete 8 éve