Miért vonta vissza a kormány a vendégmunkásokról szóló törvényt?
Előbb egy sajtónyilatkozatban, aztán a Magyar Közlönyben is megjelent, hogy a kormány nem lépteti hatályba november 1-től az új vendégmunkástörvényt. Egy biztos: meglepetés volt a munkaerőpiacnak. A háttérben pedig nem gazdasági okok állnak. Szerkesztőnk, Karácsony Zoltán írása.

Meglepetéssel olvastam múlt csütörtökön este a vg.hu oldalon, hogy a kormány rendeleti úton gátolja meg a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvény hatályba lépését. Néhány órával később aztán Magyar Közlönyben is megjelent a rendelet 462/2023-as számmal, egyebek mellett a magyar munkaerő és a magyar lakosság védelmére hivatkozva. Az is szerepel a dokumentumban, hogy szigorítani kell a hatályos idegenrendészeti eljárást.
Pénteken több piaci szereplővel is beszéltem, akik egybehangzóan állították, hogy őket is meglepetésként érte a törvény visszavonása. Ennek politikai és nem gazdasági okokat tulajdonítottak.
Gazdaságilag ugyanis nem történt fordulat. A gyártó cégek, a mezőgazdaság, a vendéglátás továbbra is munkaerőhiánnyal küzdenek. Forrásaink elmondták, hogy nemhogy lanyhul, hanem erősödik az igény a vendégmunkásokra. Már olyan cégek is ilyen tendereket írnak ki, amelyek eddig nem gondolkodtak külföldiekben.
Arra azért a piaci szereplők számítottak, hogy lesznek módosítások a parlamenten nyáron átment törvényben. Elképzelhetőnek tartották, hogy a 17 ország köre változik, ahonnan gyorsítottan hozható munkavállaló (be és kikerülnek országok). Várható volt a kölcsönzési jogot kapott szolgáltatók körében is szűkítés. Augusztusban a kormány még egy olyan anyagot bocsátott társadalmi vitára, ami 500-ról 1000-re emelte volna a minősített kölcsönbeadó státuszhoz szükséges átlagos statisztikai létszámot. Azaz csökkentette volna a jelenleg 25 szolgáltató körét (ez riadalmat is okozott a kisebb kölcsönzők körében). Ebből is látszik, hogy a kabinet még bő egy hónapja sem gondolta a törvény visszavonását. Az is a kormányzat célja volt, hogy a szolgáltatók ne csak külföldi közvetítésre építsék az üzletüket, hanem alapvetően magyaroknak adjanak munkát és mellette legyen egy vendégmunkás szolgáltatásuk.
Kulcs lehet az idegenrendészet
A végül hatályba nem lépett törvény több ponton is szigorítást jelentett volna: maximum 3 évre jöhettek volna a vendégmunkások (most két év után egy-egy évvel hosszabbítható a szerződés), kizárta a letelepedést és a családegyesítést. Érzékeny pontja volt a jogszabálynak, hogyan érhető el, hogy a vendégmunkás a szerződés letelte után visszatérjen hazájába. A társadalmi vitára bocsátott első verzióban még a munkaadó kapott volna büntetést, ha nem távozik a harmadik országból érkezett munkavállaló az EU-ból. Mivel azonban ehhez a cégeknek nincsenek hatósági jogköreik, így más került a parlament elé, a 9. paragrafus első bekezdése így szólt: “A foglalkoztató köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a vendégmunkás legkésőbb a tartózkodási engedélye érvényességének utolsó napján az Európai Unió tagállamainak területét elhagyhassa.”
Jogos elvárás, hogy valamit tenni kellene azért is, hogy ne tűnjenek el a vendégmunkások. Hallani (a sajtót is megjárt) eseteket, hogy Ferihegyen “felszívódtak” vendégmunkások, akiket már a helyi közvetítők eleve nyugati munka ajánlatával csábítottak.
Kérdés az is, ha tovább szigorítanak az idegenrendészeti eljáráson, akkor az nem megy-e az egész toborzás kárára. A munkaadók gyakori panasza már most, hogy lassú a toborzási idő: elsősorban az idegenrendészet miatt 12-15 hét telik el, míg a megrendeléstől a gyárkapuban belép a vendégmunkás. Fél éves átfutási időket már nehezen bírna el a piac.
Az idegenrendészeti eljárás újraszabását erősítheti az a hír, hogy szeptember 30-án - azaz a törvény visszavonása előtt 5 nappal - a belügyminiszter indoklás nélkül menesztette Halmosi Zsoltot, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vezetőjét.
Lakossági reakciók
Fontos eleme lehet a kormányzati döntésnek, hogy a lakosság is kezd szembesülni a vendégmunkások ittlétével. Az érkezésükre fel nem készített emberek nagy része idegenkedve, félve reagál. Ugyan eddig is dolgozott több tízezer ukrán vendégmunkás Magyarországon, a néhány ezer ázsiai munkavállalót a külvilág messziről felismeri. Budapesten talán nem lenne ez meglepő jelenség, kisebb vidéki közösségekben más a helyzet. Ugyan a vendégmunkások idejük nagy részét a munkahelyen és a szálláson töltik, időnként azért felbukkannak boltokban, közterületeken, egyre több cikk jelenik meg a sajtóban fülöp-szigeteki targoncásokról, indonéz összeszerelő munkásokról, indiai kamionsofőrökről, vietnámi konyhai kisegítőkről. Néhány ellenzéki párt, polgármester kezdte meglovagolni a témát. A törvény visszavonása a lakosság megnyugtatására is szolgálhat. (Jómagam egy hete Nógrádban, a Bánki-tó partján sétálva találkoztam nyolc fülöp-szigeteki vendégmunkással, akik a szomszédos nagyoroszi lakókocsi-gyárban dolgoznak. Szombaton pedig Győrben egy kosárlabdapálya mellett elhaladva szintén filippínókkal. Mindkettő spontán találkozás volt, lehet, hogy csak a véletlen műve…)
A törvény visszavonásával marad minden a régiben. A toborzások folytatódnak, a vendégmunkások érkeznek, a kisebb minősített kölcsönzők fellélegezhetnek. Egyelőre.
Karácsony Zoltán, szerkesztő, HR Portál
- 2025.02.28Vezetői Best Practice Fórum - Digitális transzformáció és az AGILE A Fórum célja: A Fórum célja a jó vezetői gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, illetve a hazai vezetési kultúra fejlesztése.
Részletek
Jegyek
- 2025.03.11Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Szervező: BME
Részletek
Jegyek
- 2025.03.18Óbudai Egyetem Állásbörze A személyes találkozás az potenciális jelentkezőkkel az állásbörzén az egyik leghatékonyabban módszer, hiszen amíg egy önéletrajz csupán „vázlatos” formában nyújt a jelentkezőről képet, addig a személyes találkozás és beszélgetés által sokkal jobban bizonyíthatnak is a szakmai felkészültséggel kapcsolatban.
Részletek
Jegyek
- 2025.03.27 recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.
Részletek
Jegyek
Hiába a gazdasági visszaesés, egy vállalat versenyképessége nehezen képzelhető el fejlett informatikai rendszerek nélkül. Merre halad ebben a... Teljes cikk
Első alkalommal mérte fel a hazai PR-ügynökségek nettó listaóradíjait a Magyar Public Relations Szövetség. Az anonim, reprezentatívnak tekinthető... Teljes cikk
Már hatályos az Európai Unió AI Actje, két év múlva a szabályszegőket bírságolják. Ebben az unió a magas kockázatú AI rendszerek esetében... Teljes cikk
- Bemutatták a debreceni BMW autógyár karrierbuszát 2 hete
- Íme az "ember", aki ezer állásra jelentkezett, miközben aludt egy jót 4 hete
- Ezért van szükség Magyarországon a vendégmunkásokra 4 hete
- Hol lesznek nagyberuházások és hol a legnagyobb az országban a munkanélküliség? 1 hónapja
- Külföldi vendégmunkások: turbulens jogi környezet, megingó foglalkoztatói bizalom? 1 hónapja
- Nem a bankároknak áll a világ Londonban 1 hónapja
- Egy kaposvári szórakozóhely kitiltotta a török vendégmunkásokat 1 hónapja
- A Btátv. első éve - kihívások és lehetőségek a munkaerő-kölcsönzés területén 1 hónapja
- Mégis jöhetnek vendégmunkások a Fülöp-szigetekről 1 hónapja
- Motivációs levél minta, letölthető: recruiter 1 hónapja
- Itt egy álommunka annak, aki a felhők közé vágyik 1 hónapja