Mikor és mit lehet levonni a munkabérből?

A munkabér egyfelől a munkaviszony alapján folytatott munka alapvető ösztönzője, másfelől a munkavállaló és esetleges hozzátartozói megélhetésének legáltalánosabb alapja. Ezért a törvény az ehhez való jogot védelemben részesíti.

Munkabérből levonás csak jogszabály (szja-előleg, tb- és nyugdíj-, illetve munkavállalói járulék), végrehajtható határozat (például munkáltatói kártérítési, bírósági, közigazgatási határozat), illetve a munkavállaló hozzájárulása (például szakszervezeti tagdíj levonására adott megbízás) alapján kerülhet sor.

A munkáltató azonban a munkavállalónak korábban nyújtott előlegéből adódó követelését az előbbiektől függetlenül, közvetlenül levonhatja. Tilos viszont az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő javára szolgál annak fejében, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen vagy azt megtartsa. Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.

A munkabérből való levonás jogának korlátozása

A munkavállaló a már esedékessé vált munkabére követeléséről lemondhat (például arra nézve alapítványt tehet stb.). Ám nem mondhat le előre a munkabéréről, azaz nem mentesítheti a munkáltatót a munkabér-fizetési kötelezettségétől. Ezzel kizárja annak a lehetőségét, hogy a munkáltató - például gazdasági nehézségekre hivatkozva, vagy egyéb okból - a munkavállalót ilyen nyilatkozat megtételére késztesse.

A törvény nem tiltja viszont, hogy levonásra a munkavállaló hozzájárulásával kerüljön sor, annak a lehetőségét azonban kizárja, hogy ez a levonásmentes munkabérre (általában a 67 százalékra, egyes esetekben a munkabér 50 százalékára) kiterjedjen. A levonásmentes munkabérrész nem is ruházható át, hiszen ez a munkavállaló és esetleges hozzátartozó megélhetését sodorhatná veszélybe.

Mi a sorsa a jogalap nélkül kifizetett munkabérnek?

A jogalap nélkül (rendszerint tévedésből) kifizetett munkabért a munkavállalótól 60 napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni. Ha ezt a munkaadó a határidőn belül nem teszi meg, a kifizetés nem követelhető vissza és nem használható fel beszámításra sem. Ez az érvényes szabály, ha a kifizetés alaptalanságát a munkavállaló nem ismerhette fel, s nem is maga idézte azt elő. Az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni viszont abban az esetben, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy a hibát maga idézte elő.

Az esetleges - munkaviszonnyal összefüggő - munkavállalói tartozások megtérítésének igényét is írásbeli felszólítással érvényesítheti a munkaadó.