Milyen üzleti vezetők menthetik meg a világot?

Bár a fenti cél túl utópisztikusnak vagy a profit ellen hatónak tűnhet, mégis ennek ellentétét bizonyítja a könyv és az a kiterjedt, alapos kutatás, amelyre épül.

Az üzleti világ által eddig megtett lépések nem elégségesek, amíg olyan vezetők korát éljük, akik rövid távú pénzügyi értékek megteremtésére és silómentalitást követő, szoros kritériumokban megfogalmazott kulcs teljesítménymutatókra (KPI) építve működtetik a szervezeteket. Amikor a felsővezetők fentieknek eredményeképpen eltávolodnak és elszigetelődnek a külső érdekeltektől, akkor hoznak olyan döntéseket és tesznek olyan lépéseket, amelyek csak a rövidtávú profit hajszolásáról szólnak az alkalmazottak, a természet és a közösségük rovására. 

Az eddig a fenntarthatóság égisze alatt megtett lépések legjobb esetben is csak a károkozás mértékének csökkentésére elégségesek, de néha még arra sem: a szén-dioxid kibocsátás ugyanúgy növekszik, mint a szegények és gazdagok közötti távolság: a világ 9 leggazdagabb emberének nagyobb a vagyona, mint a legszegényebb 4 Mrd-nak. Ezért eljött az idő, hogy az üzleti világ is reagáljon. Az üzleti vezetőknek egyfajta új tudatosságot kell kifejleszteniük magukban, ami kapcsolatot teremt az én és a mi között. így adhatnak megfelelő választ a fenntarthatóság, globalizáció, technológiai fejlesztések kihívásaira, hogy ne csak sodródjanak velük. Ehhez szükséges, hogy tudatosan kapcsolódjanak a többi emberhez és a környezethez, amitől az üzlet pozitív intézménnyé válik.

Az Egyesült Államokban alapított B-Corp-ok már ebbe az irányba indultak el, olyan innovatív megoldásként, melynek során a profittermelés mellett a társadalmi jóllét megteremtése a vállalat célja. A többi hagyományos vállalatnál is elindult egyfajta nyitás, fejlődés, a cégvezetők vállán egyre nagyobb a nyomás a társadalmi felelősségvállalás irányába, de tetteiket még szinte mindig az anyagi összefüggések, a nyereségre hatás vezérlik (hogyan térül meg, hogyan javítja az adott tevékenység a vállalat hírnevét). Ugyanakkor ezek a tettek, amelyek akár egy CSR stratégia vagy vállalati fenntarthatósági törekvések körében valósulnak meg, legjobb esetben is csak mérséklik a környezetre és társadalomra gyakorolt negatív hatást, de nem fordítják vissza.

A kvantumvezetés célja pozitív gazdasági eredmények elérése (iparági átlag feletti nyereség), valamint azon közösségek jólléte, amelyben a vállalkozás működik, és ezzel egyidőben megalkuvás nélkül pozitív társadalmi és környezeti eredmények produkálása. Utóbbin az egészséges természeti környezet érdekében végzett cselekvést és az emberi jóllét fejlesztését értjük. Ezen célok elérése érdekében nem csupán technikai, hanem emocionális és szociális képességekre is szükség van, amelyekre példa a közös vízió, az együttérzés és a kapcsolati energia. A kvantumvezetés így holisztikus jóllétet hoz létre, a természeti környezet újjáéledését támogatja, ahelyett, hogy csak kevesebb kárt okozna.

Miben nyilvánul meg az újfajta tudatosság? 

A kvantumvezetés egy tanulási folyamat, melynek során a vezetők létezésük legalapvetőbb szintjén, a tudatosság szintjén változnak meg. Ennek első formája a jelenlét, amely az egyensúlyból és harmóniából ered, amely akkor tölt el minket, ha egységben vagyunk belső önmagunkkal, valamint a társadalom és a természet felé irányuló kapcsolatainkkal. Mindez virágzó vállalkozásokban csúcsosodik ki, amely bármely szervezet esetében jelentős üzleti előnyökkel jár (nagyobb hitelesség, kollaboráció, emberek fokozatos inspirálása, tartós változások elérése nehéz körülmények között).

A szerzők fenntartható vállalatok százainak tanulmányozását követően tizenhatot választottak ki, amelyek profitorientáltak, bizonyíthatóan pozitívan hatnak az érdekeltek széles körére, gazdasági értelemben lekörözték társaikat, valamint olyan vezetőkkel és vállalati kultúrával rendelkeznek, akik és amelyek révén a teljesség és kapcsolódástudatuk érzékelhetően testet ölt. Ezekben a vállalatokban, mint az Unilever, Tesla, Tata, a Novo Nordisk vagy a Starbucks, a gazdasági teljesítmény inkább a létezésük eredménye, semmint célja.

Tsao a Family Business Network (FBN) Asia és az FBN Foundation alapítójaként is céljának tekinti a családi vállalatok körében az üzleti gyakorlatok következő generációjának kialakításában való segítségnyújtást. Ezért a Polaris mozgalomban a családi vállalkozások, mint az egyetemes jó ügyet érvényesítő erő átformálására összpontosítanak, melynek keretében a kvantumvezetés, ez az újfajta tudatosság is egyre több követőre talál. 

Ezen virágzó szervezetek vezetőire és kultúrájára jellemző, hogy vezetőiket a gondoskodás, teljesség és együttérzés vezérli, tudatosságuknak és a kapcsolódástudatuknak köszönhetően. A közeljövőben szeretnénk bemutatni, hogy Magyarországon is van ilyen vállalat és vállalatvezető.

A kvantumvezetés egy egészen új paradigma az üzleti világ számára. A kvantumvezetők által irányított társadalmi vállalkozások nem felétlenül jelentik azt, hogy ezeket a cégeket nagyobb társadalmi felelősségvállalás jellemzi, mint más társadalmi vállalkozásokat. Sokkal inkább szól ez arról, hogy ők egy újfajta kapcsolódástudatba ágyazódnak, amely a jóllétre, a sikerességre és a virágzásra való törekvés munkálja bennük – mert ők maguk is ilyenek. 

Három lépés a kvantumvezetésig

A kvantumvezetéshez vezető utat a szerzők három nagy változást hozó lépésben mutatják be: 

• Első lépés: a 60-as évek óta bizonyos cégek fő üzleti céljuk részévé tettek egy-egy társadalmi küldetést (The Body Shop, Danone, Triodos Bank), és létrejött a részvényeseken túlmutató értékteremtés, a „kevert” vagy „közös érték”, amely egyszerre szolgálja a kettőt. Az alkalmazottak és más érdekeltek kapcsolati és érzelmi jóllétére való törekvés már részévé vált a vezetésnek, de még mindig az üzleti teljesítmény szemüvegén keresztül. A félelemalapú vezetést az ösztönző -vezérelt irányítás váltotta le.
• Második lépésben a vezetés a közös értékből a jó ügy eszközének fázisába került, ahol az értékteremtés a társadalmi érdekcsoportok számára ösztönző üzleti misszióvá vált. Ilyenek a B-corpok, például az Unilever és Danone. A gondoskodás és együttérzés szervezőelemekké lettek, melyek segítenek az üzleti tevékenység motiválásában. Az ösztönzővezéreltség átfordult mások szolgálatába, a kapcsolatok egyre nagyobb értéket képviselnek a tranzakciós eredményekkel szemben. Felhatalmazásra épít, jót tesz a közösségnek és a természeti környezetnek, amelyben a vállalat működik. Már ez is óriási lépés, de a vállalati fenntarthatóság csupán lassítja a károkozást.
• A harmadik lépés során a vezetők, mint emberek azért törekszenek a jóra, mert ez jellemző rájuk, gondolkodásuk és viselkedésük a teljességből táplálkozik. Az üzlet célja az egészség és jóllét megteremtése az egyén, a szervezet, a helyi közösség szintjén, egészen akár az egész emberiség és bioszféra szintjéig. Ez az egység és összekapcsolódás az, ami a kvantumvezetést jellemzi. 

Hogy ez utópia-e? Megvalósítható-e? Hogy mit mutattak meg a kutatások a kvantumvezetők jellemzőiről és készségeiről, a vállalatok víziójáról és eredményeiről, arra nagyrészt választ kaphatunk a könyvből, mint ahogy a tanulási folyamathoz szükséges gyakorlatokat is megismerhetjük, érdekes példákkal a Heineken Mexico vezérigazgatójának kapcsolódási gyakorlatától a szándékos változás elméletéig. Kívánjuk, hogy a kvantumvezetők, mint jobb vezetők, jobb szervezeteket működtetve hozzájáruljanak egy jobb világ megteremtéséhez. Aki erre az útra lép, annak kezdésként – bár nem könnyű – olvasásra ajánlom ezt a könyvet.

Székely András
Szervezetfejlesztési tanácsadó