Mire jó a külföldön szerzett diploma?

Szabó Andrea, vezető tanácsadó, a fejvadászattal és szervezeti tanácsadással foglalkozó Telkes Tanácsadó Zrt. társtulajdonosa szerint egyelőre nem jellemző, hogy a magyar diákok tömegesen szereznék meg külföldön a diplomájukat. Talán most kezd elindulni a folyamat. A hallgatók eddig elsősorban MBA-képzéseken vettek részt külföldi intézményekben - állítja vezető tanácsadó.

- A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarok zöme annyira tehetséges, hogy aki egyszer hosszabb időre kimegy tanulni, nehezen jön vissza. Egyre népszerűbb például a bécsi közgazdaság-tudományi egyetem - teszi hozzá a szakember.

Aki viszont hazatér, azt a jó nevű külföldi intézményben letett államvizsga szinte biztosan gyorsabb, meredekebb ívű karrierhez segíti, mint magyar iskolában végzett társait. Különösen a nagy nemzetközi vállalatok értékelik magasra az ilyen végzettséget. Aki spanyol, francia, holland vagy német egyetemen végez, gyakran helyezkedik el az adott országban bejegyzett magyarországi cégnél, hiszen mind a nyelvtudása, mind a kultúraismerete megvan a sikeres beilleszkedéshez.

Szabó Andrea arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejvadászok nem mindig tudnak mit kezdeni azzal, akinek nincs magyar diplomája. A nagynevű egyetemekről - Yale-ről, Harvardról, Oxfordból - kijövők pedig néha azért nyomasztóak a cégek számára, mert félnek az extra bérigényektől - mondja.

A Népszabadság úgy értesült a külügyi tárcánál, hogy több ezer diák tanul kint, és évről évre folyamatosan nő a számuk, különösen az unió tagállamaiban. Ez annak is köszönhető, hogy egyre szélesebb az egyetemek, illetve a külföldi tanintézetek ösztöndíjainak, alap- és posztgraduális képzéseinek kínálata. Kanadában működik a világ egyik legszínvonalasabb oktatási rendszere, magas az életszínvonal, sokszínű a kultúra, jó a közbiztonság és angol- francia kétnyelvű környezet várja a diákokat.
Hollandiai tanulmányokat azoknak érdemes választani, akik szeretik a soknemzetiségű környezetet, mivel Amszterdamban több mint 170 nemzetiséggel találkozhatnak.

A kínai nyelv tanulása és a munkavállalás kínai vagy kínai tulajdonú cégeknél az európai fiatalok körében is egyre népszerűbb, ezért ma már nem is olyan extrém gondolat egy néhány éves diplomaszerző kiruccanás például Tajvanra. A Nemzeti Tajvani Egyetemen jelenleg közel 400, több mint 50 országból érkezett hallgató tanul. A legtöbb alapképzés nyelve kínai, a mester- és a doktori programok általában párhuzamosan - angolul és kínaiul - futnak.

A Külügyminisztérium sem úti célnak, sem tanulmányi célú tartózkodásnak nem javasol: például Afganisztán, Algéria, Burundi, Csád, Elefántcsontpart, Etiópia, a Fidzsi-szigetek, Közép-Afrika, Libanon.

Érdemes meggyőződni arról, hogy a megszerzett hazai végzettség milyen kinti tanulmányok folytatására jogosít, illetve az adott külföldi képzéssel megszerezhető szakma, oklevél, diploma Magyarországon honosítható-e - hívták fel a figyelmet a tárcánál.

Népszabadság