Szerző: Petrány Viktória Megjelent: 10 éve

Mire tanít a ló? - Lovastréning vezetők részére

A lovastréning igazi kuriózum a vezetői képzések terén. Hazánk egyetlen lovas trénerével, Suhai Gábor lovas pszichoterapeutával arról beszélgettünk, mi történik akkor, amikor a nagyvárosi menedzser szembe találja magát a feladattal, hogy egy saját egyéniséggel, elképzelésekkel és rigolyákkal rendelkező, 500 kilós élő tömeget irányítása alá vonjon.

images

A műfaj élmény mediálta, a tapasztalati tanulásra építő tréning, ahol az újszerű helyzetben bekapcsol a mechanizmus, amit úgy hívnak, hogy a résztvevő kilép a komfortzónájából. Így kívülről nézhet rá a saját működésére és képessé válik arra, hogy felülvizsgálja rutinjait és újat tanuljon. Ezt elérhetjük oly módon is, hogy ki-ki, remegve vagy hősként felmászik egy 16 méteres póznára. A lovastréningen azonban, mint megtudtam, nem arról van szó, hogy bárki is testi-lelki megterhelést átéljen. De nem is csak "lovacskázásról".

- Mitől más a ló mediálta tréning, mint a többi élmény-tréning?

- Hasonlóan az outdoor tréningekhez, mi is az új élményt használjuk fel tanulásra. Abban viszont biztos vagyok, hogy amit tanulunk, az egészen más. Itt a ló az élményforrás.
Nem mintha a motorcsónak, a paintball vagy a quad nem volnának jó eszközök, de a ló hús-vér élőlény, így oda-vissza működő kommunikációt lehet vele kialakítani. Dolgozhatnánk mókussal is, azonban a lovakat néhány tulajdonságuk alkalmasabbá tesznek arra, hogy a kapcsolatépítést vagy a kommunikációt a vezetői működésekre is leképezzük. Az egyik legfontosabb tényező a több mint 6000 éves ember-ló kapcsolat, amely alapján az emberek teljesítményre, megbízhatóságra, nemességre, együttműködésre asszociálnak. Emellett a ló nagy és tiszteletet parancsol.

Az én személyes történetem, hogy hobbi lovasként egyszercsak azon kaptam magam, hogy egy barátom rám bízta lovát, mivel ő sokat volt távol. A lótartás és a rendszeres lovaglások alkalmával felfigyeltem rá, hogy a lovaglást arra is használom, hogy saját önismeretemet megtámogassam vele. Pszichológusként és trénerként azon gondolkodtam, hogy ha ez nekem ilyen jót tesz, mire lehet használni. A lovas túravezetői szakképesítés megszerzése után és a lovas pszichoterapeuta képzés alatt kezdtem el kitalálni, hogyan ültetem át tapasztalataimat a tréning programokba, hogyan csorgatjuk le a résztvevők élményeit vezetői hatékonyságuk fejlesztésére, hogyan használjuk tükörként a lovakat a szervezeti realitás megismeréséhez. Ezután egyetemi pszichológushallgatóimat hívtam meg a lovastelepre egy januári hétvégén, hogy tovább csiszoljuk a gyakorlatokat és a feldolgozó fázisokat. A vizsgaidőszak közepén is eljöttek, bevállalták a nehéz időjárási viszonyokat - fagyban, metsző szélben dolgoztunk, hajnalig beszélgettünk. Ez elárulta, hogy ez a műfaj tud valamit, érdemes folytatni...

- Mit tudunk tanulni a lótól?

- Amiről a tréning egyes gyakorlatai szólnak, annak bemutatása, hogy bárki képes odafigyelni és megérteni egy másik élőlény működését és úgy alakítani vele a kapcsolatát, hogy a másik a(z együtt)működésnek az általam kívánt irányába mozduljon. A ló nagyon jó metafora a csoport működésére. A lovak természetes körülmények között hierarchizált csoportban élnek, ahol viszonylag rögzített a ló helye és szerepe mindaddig, míg meg nem változik a csoport összetétele. A lovak elfogadják a pozíciót a csoport egészében és ahhoz igazodó, nagyon világos jelzésrendszert használnak egymás között és az emberrel szemben is - ha például az ember változtat a jelzésrendszerén, a lovak is változtatnak a viselkedésükön. Ez az együttműködés szépen leképezi a menedzser szerepét a szervezetben. A lóval foglalkozó ember egy 5-600 kilós izomtömeggel dolgozik, aminek megvan a saját elképzelése, működése, szoftvere. Ahogy egy vezetőnek is megvan a csapata, ami sokkal nagyobb tömeget jelent - akár élősúlyban, akár szürkeállományban, motivációban vagy ellenállásban kifejezve. Lóval alapvetően kétféleképpen lehet bánni: lehet letörni az ellenállását és ezáltal kicsikarni belőle az eredményt. Az állat ilyenkor kiszámíthatatlan, időzített bombaként viselkedik, az én energiám nagy része pedig a nyomásgyakorlásra megy el, nem marad belőle a közös fejlődésre.

A másik mód, hogy el lehet kezdeni megérteni, vagyis kicsit lóból viszonyulva hozzá kiépíteni vele egy olyan együttműködést, amiben a ló engem, az embert fogad el a lovak közötti rangsorban fölötte állónak. A lovak alapkaraktere más és más: van "mondjátok meg, mit csináljak" vagy "játsszuk le, ki a főnök" típus. Vannak nagyon érzékeny lovak is, akik minden jelzésre fokozottan reagálnak - az ő nyelvük, hogy én miként tudom úgy háttérbe tolni magamat, hogy mégis jelen legyek. Ha a ló jelzésrendszerét használva üzenem meg neki saját céljaimat és értem meg az ő üzeneteit, akkor olyan egységként fogunk működni, amiben a ló sokkal nagyobb teljesítményre képes, mintha kényszeríteném. Azért ugrathatok át vele akár 1,5 méteres akadályt is, vagy lovagolhatok napi 80 kilométert, mert saját fizikai korlátain belül benne van az együttműködés minden formájában és önszántából, szívesen járul hozzá az én céljaim megvalósításához. A szervezet is akkor működik hatékonyan és fejlődésképesen, ha a vezetők és a beosztottak között kialakul az együttműködésnek ez a formája: egy szövetség, amiben a menedzsment elképzelései mentén, de a munkatársak "nyelvén" fogalmazódik meg a stratégia, zajlanak a napi folyamatok.

- A vállalati fejlesztések közé hogyan és hová kerül a lovas tréning?

- Előfordul, hogy a HR szeretne valami különleges incentive-elemet, ezért konkrétan a ló miatt keresnek meg. Mi ekkor még nem adjuk magunkat, hanem azt kérjük, nézzük meg, tartalmilag miről szóljon, mire van szüksége a szervezetnek. És fordítva is működik: a problémával keresnek meg, és ha ahhoz megfelelő keret a ló, akkor azt ajánljuk. A lóval való munka egy műfaj, akárcsak a hegedülés - klasszikustól dzsesszig sok mindent lehet játszani. Valószínűleg a tréningműfaj azért értéktelenedik el, mert a tartalmak és a keretek összeragadtak - ha megjelenik a dzsip, akkor biztos csapatépítés, ha a trénerek 80 méter spárgával érkeznek meg, akkor tuti kommunikációs tréning lesz. A lovas tréning esetében nincs rögzített tartalom. A leggyakoribb tartalmak a vezetői kommunikáció, asszertivitás, konfliktuskezelés, a stresszkezelés és rekreáció, a beosztottak motiválása és menedzsment-önismeret. A lovastréning viszonylag drága, tekintettel arra, hogy szükség van egy megfelelő helyre és ménesre. Éppen ezért elsősorban a közép- és felsővezetői réteg a célcsoport.

- Kíváncsi lennék, mi játszódik le ott, ahol csupa magas szintű vezető próbálkozik úrrá lenni az új "beosztotton"?

- Bár az analógia a szervezeti működések és a lovastréning-helyzet között nyilvánvaló, a környezet és az új kommunikációs partner, a ló mégis túl szokatlan ahhoz, hogy a résztvevőkben ez folyamatosan tudatosuljon. Sokan egyébként úgy érkeznek, hogy ők ugyan itt vannak, de köszönik szépen, utálják a lovakat, félnek tőlük és allergiásak is, tehát nem fognak még hozzáérni sem. Ez rendben van, mert a helyzet adott, ám mindenki azt használja ki belőle, amit használni tud. Eddigi tapasztalatok szerint a résztvevők 100 százalékban közel mennek a lóhoz, sőt, ráülnek. Mindig tapasztalunk valamilyen átalakulást, folyamatosan születnek új belátások. Feltűnő, hogyan lazul el a menedzser, vesz vissza a túlpörgetett ritmusából és vizsgálja felül kommunikációs, motivációs, döntési és konfliktuskezelési rutinjait. A ló különösen alkalmas arra, hogy türelmesen álljunk a feladathoz. Segít megtanulni, hogy nem veszítek időt azáltal, hogy megállok, figyelek, elemzek, módosítok. A "ha megállunk, nem haladunk elv" itt sem igaz. A szünet nem megállás. A lovaktól, a lovakkal végzett munkában (legyen szó ló mediálta tréninghelyzetről vagy napi szintű lovaglásról) ezt nagyon jól meg lehet tapasztalni. A tréning struktúrája elősegíti az oldódást: gyakoriak a megbeszélések, sokszor az istállóban. Amikor vége a programnak, az egészet már egy önfejlesztő folyamatnak tudja be a résztvevő.

- Hogy néz ki egy tréningegység?

- Általánosságban nem tudom megmondani, mert nem konzervet gyártunk a tréningpiacra. Az igények megértése után alakul ki a tényleges program. A lovasprogram mindig lépcsőzetesen építkezik, mert nem az a cél, hogy kilökjük az egyént a komfortzónájából, hanem hogy annak szélén kezdje el a ráhangolódást a lónyelvre és miután képes a lovat biztonsággal kezelni, jöhetnek azok az új élmények, amiket be tudunk forgatni a szervezeti valóságba és meg tudjuk nézni, milyen irányba érdemes indítani a fejlesztést. Pédául lehet, hogy 2x2 nap lovas foglalkozás után egy hónap múlva két nap indoor foglalkozást iktatunk be, majd két nap újabb lovasprogram következik. De volt olyan szervezet is, akivel egy nap lovacskázás után indoor folytattuk a munkát.

- Van-e valami speciális feltétel, amit a résztvevőknek érdemes tudnia?

- Nem szükséges például előzetes lovas tapasztalat és különleges ruházat sem, de egészségügyi korlát sincs. A testi adottságokat mindig figyelembe vesszük, nem gond például a túlsúly, mert nem muszáj lóra ülni. A biztonságra szakképzett segítőkkel vigyázunk, és nyugodt vérmérsékletű, megbízható lovakkal dolgozunk. A helyszín viszont adott, oda kell utazni, ezért tréningenként minimum 2 nappal számolunk. A gyönyörű környezetben, mintegy 40 fős ménesnek otthont adó tréningközpont a Hévízhez közeli Karmacs mellett található. Azért itt dolgozunk, mert itt méltó színvonalú az infrastruktúra, van fedeles lovarda, tréningterem - valamint mert az itt felkészített lovak nemzetközi távlovasverseny eredményei konkrét bizonyítékot is szolgáltatnak arra, hogy mekkora teljesítményre képesek a lovak, ha közel természetes környezetben élhetnek és "lónyelven" kérik fel őket együttműködésre.

A mi célunk ugyanis pontosan az, hogy a tréninghelyzetben a lovak képesek legyenek hozni saját formájukat, hiszen így maximalizálható a készségfejlesztés. A helyszín kötöttsége mellett a programnak létszámkorlátja is van. A lovak által megélt élmények nagyon személyesek és intenzívek lehetnek, de akkor tudjuk felhasználni az ezekből származó tapasztalatokat a vezetők egyéni vagy csoportos fejlődésének támogatására, ha át is tudjuk beszélni őket. Így csoportonként legfeljebb 15-20 fős létszámig tudunk elmenni.

- Milyen lehetőséget lát a lovastréningben hosszútávon?

- A jelenlegi programok nem lovaglásról és nem hosszú távú fejlesztési folyamatokról szólnak. Az igények alapján azonban úgy látom, hamarosan elindulhatunk egy másik irányba is, ami már a lovaglásról szól majd és ami nem a klasszikus készségfejlesztő tréning műfajba illeszkedik, hanem az egyéni vezetőfejlesztésébe, coaching-ba. A lovaglás talán a legközvetlenebb és legerőteljesebb metaforája a vezetői működésnek, így elsajátításának folyamata nagyszerűen ráépíthető egyfelől a lóval kialakított viszonyra, másfelől a személyes hatékonyság alapját képező vezetői önismeret fejlesztésére.

Petrány Viktória, HR Portal
Follow hrportal_hu on Twitter

Miért kallódik annyi fiatal a munkaerőpiacon?

Miközben a hazai munkanélküliségi ráta a harmadik legkedvezőbb az Európai Unióban, az ifjúsági munkanélküliség még mindig a kétszerese ennek. Ma a vállalatok jórésze munkaerőhiánnyal küszködik, miközben sok fiatal nem talál munkát. A szakértők az alapképzés erősítésében és újfajta, a kommunikációs kompetenciákra nagyobb hangsúlyt helyező tréningek elindításában látják a lehetőséget a fiatalok foglalkoztatásának javítására. A Coca-Cola HBC Magyarország idén ősszel ingyenes tanfolyamot indít #énjövőm elnevezéssel, ahol többek között önismeretre, állásinterjú helyzetek és a visszajelzések kezelésére tanítják a fiatalokat.tovább..

További cikkek
Miért kallódik annyi fiatal a munkaerőpiacon?

Miközben a hazai munkanélküliségi ráta a harmadik legkedvezőbb az Európai Unióban, az ifjúsági munkanélküliség még mindig a kétszerese ennek. Ma... Teljes cikk

Az EU-ban átlagosan 35,6 évet kell dolgozni

Az Eurostat felméréséből kiderül az Európai Unió tagállamaiban a 15 éves munkaképes lakosság várhatóan munkában töltött éveinek száma... Teljes cikk

Fekete macska szaladt át előtted? Fesd le gyorsan

Nem vagyunk babonások, ezért a gombunk matatatása helyett ecsetet fogtunk, és lefestettük a rózsaszín asztalon átsétáló fekete macskát. Mindenkinek... Teljes cikk

Megszületett az ítélet a buszsofőr ügyében

Két év felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Járásbíróság kedden, nem jogerősen azt a buszsofőrt, aki halálos közúti... Teljes cikk

Nyári Dolce Vita, ez is employer branding?

Véget ért a nyár és szabadságolási időszak. Tanácsadóként szeretnénk beszámolni néhány érdekes megfigyelésünkről. A nyári hónapok alatt... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár