Mitől lesz motiváltabb a dolgozó, hatékonyabb a vállalat? Nem árt felmérni.
Mára az üzleti életben világossá vált, hogy az emberi erőforrás minősége egyre fontosabb. A tudás alapú gazdaságban az emberi képesség és tehetség a legfontosabb értékké vált a vállalat számára. Fontos látni, hogy a személyes siker nemcsak motiváló, de egyben a cég teljesítményének motorja is.
A mai szervezetek sokkal jobban függenek az egyén hozzáállásától és képességeitől, mint bármely korábbi gazdasági időszakban. Ideális esetben a formális és az informális vállalati kultúra összehangolása teremti meg azt az egyéni teljesítményt, amely a kiemelkedő vállalati eredmény alaptényezője lesz.
Minden szervezetben felmerül, amikor változtatást tervez: mitől lesz motiváltabb (azaz mivel növelheti a hatékonyságát, eredményességét és elkötelezettségét), és hogyan tudja elviselni, vagy könnyíteni az ezzel járó feszültséget és nyomást?
Ötéves fejlesztő munka és hosszú tesztidőszak után idén két magyar szakember, Borbély László és Békési Gábor, nagy sikerrel vezette be, és alkalmazza termelő, kereskedő és szolgáltató vállalatoknál a Vállalati Vitalitás Index Felmérést.
A felmérés algoritmusokkal működő szoftverrel méri a vállalatok vitalitását. Az eddigi kompetenciamérő tesztekkel ellentétben ez az újgenerációs felmérés az attitűdökön keresztül méri a motivációt vállalati, csapat és egyéni szinten. A felmérés módszere kényszerített rangsorú viselkedés alapú kérdőív, amelyet online felületen töltenek ki a munkavállalók. Az online kitölthető, komplex teszt különböző rétegek percepcióját méri, és azt, hogy ezek mennyire vannak összhangban.
Fontos például, hogy van-e érdemi különbség a vezetők és a beosztottak látásmódja között, mert ez a rejtett feszültségek egyik leggyakoribb oka lehet. Az egyik leggyakoribb és egyben legnehezebb eset, amikor a vezető van kiégve, és az alatta dolgozók mind ezt „szenvedik”. Ez azért is lehet gyakori, mert a vezetők kapnak a legritkábban valódi visszajelzést. Az ilyen esetekben nemcsak az a fontos, hogy fény derüljön a motiváció elvesztésének okaira, hanem az optimális fejlesztési út megtalálása is szükséges.
Maga a felmérés négy területen vizsgálja a dolgozói attitűdöt: a céghez, a munkához, a vezetőhöz, valamint a csapathoz való viszonyt. Valamennyi területen 10-10 területet mér fel és helyez el bizonyos értékhatáron belül. Ezzel az egzakt mérési móddal lehetővé vált a fejlesztések hatékonyságának mérése is.
Minden szervezetben felmerül, amikor változtatást tervez: mitől lesz motiváltabb (azaz mivel növelheti a hatékonyságát, eredményességét és elkötelezettségét), és hogyan tudja elviselni, vagy könnyíteni az ezzel járó feszültséget és nyomást?
Ötéves fejlesztő munka és hosszú tesztidőszak után idén két magyar szakember, Borbély László és Békési Gábor, nagy sikerrel vezette be, és alkalmazza termelő, kereskedő és szolgáltató vállalatoknál a Vállalati Vitalitás Index Felmérést.
A felmérés algoritmusokkal működő szoftverrel méri a vállalatok vitalitását. Az eddigi kompetenciamérő tesztekkel ellentétben ez az újgenerációs felmérés az attitűdökön keresztül méri a motivációt vállalati, csapat és egyéni szinten. A felmérés módszere kényszerített rangsorú viselkedés alapú kérdőív, amelyet online felületen töltenek ki a munkavállalók. Az online kitölthető, komplex teszt különböző rétegek percepcióját méri, és azt, hogy ezek mennyire vannak összhangban.
Fontos például, hogy van-e érdemi különbség a vezetők és a beosztottak látásmódja között, mert ez a rejtett feszültségek egyik leggyakoribb oka lehet. Az egyik leggyakoribb és egyben legnehezebb eset, amikor a vezető van kiégve, és az alatta dolgozók mind ezt „szenvedik”. Ez azért is lehet gyakori, mert a vezetők kapnak a legritkábban valódi visszajelzést. Az ilyen esetekben nemcsak az a fontos, hogy fény derüljön a motiváció elvesztésének okaira, hanem az optimális fejlesztési út megtalálása is szükséges.
Maga a felmérés négy területen vizsgálja a dolgozói attitűdöt: a céghez, a munkához, a vezetőhöz, valamint a csapathoz való viszonyt. Valamennyi területen 10-10 területet mér fel és helyez el bizonyos értékhatáron belül. Ezzel az egzakt mérési móddal lehetővé vált a fejlesztések hatékonyságának mérése is.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel