MRP avagy Munkavállalói Résztulajdonosi Program

A juttatást bizonyos előre meghatározott célok elérése esetén adja a munkáltató, amely így a munkavállalókat anyagilag is érdekeltté tudja tenni a cég sikerében. Az MRP-nek nincs értékkorlátja. Adminisztrációját egy direkt erre létrehozott szervezet látja el. Alapvetően a társaságban az MRP szervezetet egy meghatalmazott képviseli. 

A résztulajdonosi programban résztvevők nem lesznek feltétlenül részvényesei a cégnek, csak akkor, ha ez kifejezett társasági döntés, egyébként készpénzjuttatásban részesülnek. Ebben a modellben a közvetlen részvényjuttatással szemben a munkavállalók nem közvetlenül szerzik meg a részesedést, hanem közvetetten, ezáltal közvetlen beleszólásuk nincs a társaság stratégiai működtetésébe.

Az MRP-n keresztül biztosított juttatásokat a gyakorlatban többnyire a társaság gazdasági teljesítményének növekedéséhez kötik, a már tőzsdén lévő társaságok esetében a részvényárfolyam lehet a juttatás alapja. 

MRP adózása

Az MRP adózási szempontból is előnyös konstrukció, mivel tőkejövedelemként adózik, ezért a juttatások után csak szja-t kell fizetni, a munkavállaló és a munkáltató egyaránt mentesül a különböző járulékterhek alól.

Hogy milyen feltételek mellett szerezhetnek jövedelmet az MRP-ben résztvevő munkavállalók, arról az alapító - vagyis az adott vállalat - által kidolgozott javadalmazási politika rendelkezik. Ezért ennek a politikának a részletes, alapos kidolgozására van szükség, és MRP-k kizárólag részvénytársaságnál működtethetők.
 

Hogy mely ösztönző javadalmazási formát érdemes választani: közvetlen részvényjuttatást, opciós programot, dolgozói részvényt vagy MRP-t, arról korábbi részletes, szakértői cikkünket itt találják.