Munka helyett segély - a megélhetés mindent felülír

A problémákra az egyik nemzetközi elektronikai cég esete is rávilágít, amelyet a Bloomberg hírügynökség tett közzé. - Nehéz dolgozókat találni akkor, amikor az emberek a szociális ellátásokat részesítik előnyben a gyári munkával szemben - kommentálta a Bloombergnek a szerdán közölt munkaerő-piaci adatokat a Flextronics magyarországi pénzügyi igazgatója. Hetényi Márk elmondta: a Flextronics Zalaegerszegen akart 900 dolgozót felvenni, ám a munkaügyi hivatal által kiközvetített 1400 ember helyett alig 250 fő jelent meg. Többen szándékosan hibáztak az alkalmassági teszten, hogy inkább segélyen maradhassanak.

A KSH-adatok szerint a magyarországi számítógép-üzemekben dolgozó munkások átlagbére 93 ezer forint körül alakul, azonban ennek a kétharmadát is meg lehet kapni segélyként. A Napi Gazdaság szerint tény, hogy egy kétgyermekes családnál, ahol mindkét szülő ilyen átlagbért visz haza, az összjövedelem a KSH által számított létminimum alatt marad.

A munkaerő-piaci folyamatok kutatói előtt egyébként nem ismeretlen az a jelenség, hogy a kiközvetített szándékosan rontja el a tesztet, mert számára jobban megéri a segélyt választani.

A "szegénységi csapda" elmélete is ezt modellezi. Eszerint miután a munkanélkülinek sikerül állást találnia, akkor a fizetése miatt elveszíti a jogosultságát a segélyre, vagyis az állással kevesebb jövedelemhez jut havonta - mondta korábban az fn.hu-nak Semjén András, az MTA KTI tudományos főmunkatársa. Szerinte azzal lehetne ösztönözni a segélyen lévőket a visszatérésre, hogy amikor elkezdenek dolgozni, csak fokozatosan vonják meg tőlük a segélyt.

Világgazdaság/Napi Gazdaság