kapubanner for mobile
Szerző: Buzás Judit
Megjelent: 14 éve

Munka-magánélet egyensúly: csak elméletben létezik

Vajon megtartható-e a 8 órás munkaidő a gazdaságilag nehezebb időszakokban, az elbocsátások idején? Melyik a jobb munkaerő: aki a munkaidő végével hazaindul, vagy aki hetente többször is túlórázik? Milyen az egyensúly munka és magánélet között válság idején? Hogyan látják a HR vezetők és az alkalmazottak?

A világ egyik legnagyobb humánerőforrás és szervezetfejlesztési tanácsadó vállalata, a CEB (Corporate Executive Board) nemrég tette közzé a munka és magánélet egyensúlyáról, angol kifejezéssel a work-life balance-ról szóló, átfogó elemzését. A cég több, mint 50 országban 50 ezer munkavállalót foglalkoztat és a tekintélyes amerikai Fortune magazin 500-as listáján szereplő vállalatok csaknem 80 százalékát képviseli.

Az elemzés legfontosabb eredménye azt mutatja, hogy az elmúlt évben a munka és magánélet egyensúlyának megtartása a munkavállalók részéről egyre fontosabb igényként fogalmazódott meg. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a munkaadók számára hatékony ösztönző eszköz lehet dolgozóik megtartására, hiszen azoknál a cégeknél, ahol jobban figyeltek a munka és a szabadidő egyensúlyának megteremtésére, ott az alkalmazottak akár 21 százalékkal keményebb erőfeszítésre is hajlandóak voltak. A gazdasági válság miatt azonban sok helyen elhanyagolták a munka és magánélet egyensúlyának fenntartását. Míg 2006-ban, egy korábbi kutatás során a megkérdezett munkavállalók 53 százaléka érezte úgy, hogy megfelelő arányban van az életében a munka és a pihenés, addig 2009 első negyedévében ez a szám 30 százalékra esett vissza.

A tanulmány szerint téves az a munkáltatói hozzáállás, miszerint a béren kívüli juttatásokkal (egészségpénztári hozzájárulással, wellness-, vagy uszoda bérlettel, üdülési csekkel, egyéb hozzájárulással) kompenzálható a több órás számítógép előtti munkavégzés, vagy a szűk határidők, a folyamatos bizonytalanságérzet okozta stressz. A felmérés tanulsága szerint ezeket a támogatásokat a dolgozók kevesebb, mint 20 százaléka preferálja. Azok az alkalmazottak teljesítenek a legjobban, akiket nem pénzzel, vagy negyedéves jutalommal ösztönöznek, hanem akiknek lehetőségük van arra, hogy saját maguk osszák be munkaidejüket.

A megkérdezettek 60 százaléka szerint a szabadon felhasználható idő, a rugalmas időbeosztás sarkall a legjobb teljesítményre. A másik fontos tényező emellett a nyugodt, kiegyensúlyozott lelkiállapot, ami egyrészről a szabadidős tevékenységekből táplálkozik, másrészt a munkahelyi légkör adja meg. A tanulmány arra is rávilágít, hogy míg a HR vezetők 60 százaléka határozottan állítja, hogy megvan az optimális work-life egyensúly a munkahelyén, addig a dolgozóknak csupán 16 százaléka adta ezt a választ. Vagyis: miközben az igény egyre erőteljesebb az egyensúly megteremtésére, addig a számok azt mutatják, hogy - feltehetően a nehéz gazdasági helyzet hatására - mély szakadék tátong az elmélet és a gyakorlat között.

Pedig a családi kötelezettségeket tiszteletben tartó, rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező munkahely hosszú távon vonzó az alkalmazottak számára, és ezáltal növeli a vállalat versenyképességét is. Ahol a vállalati HR-stratégia szempontjai között jelen van a magánélet és a munka összeegyeztetése, ahol őszinte és nyílt a kommunikáció a vállalatvezetés és az alkalmazottak között, ahol jelen van a tolerancia a munkahelyi légkörben, ott csökken a fluktuáció, kevesebb a betegség miatti távolmaradás, nő az alkalmazottak motivációja és a munkavégzés hatékonysága is.


Hazánkban még kevés a családbarát munkahely



Magyarországon a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése még gyermekcipőben jár. Leginkább a nagyvállalatok, vagy a nemzetközi háttérrel rendelkező cégek ismerték fel ennek fontosságát.

A Boschnál kiemelten fontos a családbarát HR-politika. Olyan speciális részmunkaidős foglalkoztatási formákat (például kismama foglalkoztatást) alkalmaznak, ami segít a női munkavállalóknak, hogy megtalálják az egyensúlyt a munkájuk és a magánéletük között. De létezik 2 és 4 napos munkahét, valamint támogatják a részben otthoni munkaállomásról végezhető távmunkát is.

Az egyik legnagyobb hazai vállalat, a MOL Nyrt. is elindult az atipikus foglalkoztatási formák tágabb alkalmazásának irányába. És ha a termelő területeken nem is lehet ezeket alkalmazni, az irodai munkakörök esetében náluk is lehetőség van az úgynevezett home office kialakítására, illetve a részmunkaidős munkakörben való elhelyezkedésre. 2011-ben tervezik egy egységes elvek mentén működő, az esélyegyenlőség, valamint a munka és magánélet egyensúlyának erősítését célzó program kialakítását, amelynek az előkészítése, a szakszervezetek bevonásával már elkezdődött.

Szintén a kérdés előmozdítása érdekében, immár kilencedik éve hirdeti meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Családbarát Munkahely Díjat. A kormányzat célja ezzel az elismeréssel előtérbe helyezni azokat a munkahelyeket, ahol a munkáltatók elősegítik a munka és magánélet összeegyeztetését, a család és munkahelyi kötelezettségek összehangolását. Ezért mutatnak be egy-egy kiemelkedő példát. Az egyik tavalyi nyertes a magyar Telenor volt, ahol (a belső számítógépes hálózat távoli elérésével) lehetőséget biztosítanak az irodán kívüli munkavégzésre, részmunkaidős munkalehetőségeket és akár olyan választható időbeosztást is kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekes munkavállalók előbb haza indulhassanak. Időről-időre szerveznek családi eseményeket és lehetőséget biztosítnak a sportra, a rekreációra is. Mindemellett pedig a norvég anyacég mintájára nyílt, demokratikus és ösztönző munkahelyi légkört biztosítanak dolgozóik számára.

A munka és magánélet egyensúlyának megteremtése nemcsak a vállalatoknak és a munkavállalóknak, de a társadalom egészének nagy kihívást jelent. Hiszen ha a munkahelyi kötelezettségek lehetővé teszik a harmonikus életvezetést, segítik a képességek kibontakoztatását és az egészséges életmód kialakítását, az bátorítólag hat többek között a gyermekvállalásra is. Ily módon a work-life balance nemcsak hazánkban, de a többi európai országban is a korszerű családbarát politika megvalósításának egyik kiemelt eszköze lehet.

  • 2024.07.10GDPR A HR-BEN: ADATVÉDELEM A MUNKAHELYEN Programunkon gyakorlati oldalról tekintjük át a munkaviszonnyal összefüggésben leggyakrabban előforduló kérdéseket, tipikus buktatókat és lehetséges hibákat, melyek az elmúlt 6 év során a GDPR szabályozás létrejöttét követően felmerültek.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.05Business Beach Conference Az Ingatlan Regatta már 8 éve köti össze az ingatlanpiac legfontosabb szereplőit egy különleges sporteseménnyel. Az idei évtől kezdve, Litkey Farkassal közös szervezésben “új” eseményként csatlakozik hozzánk a Bankár Kupa.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.09.26Best Practice Fórum - Roto A Fórum Célja: A Digitalizációs és Lean szemléletű folyamatfejlesztések sikeres vállalati megoldásainak, jó gyakorlatainak megosztása a fórum résztvevői között. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Globális polikrízisek a logisztikában: sok a kihívás, de állandó az alkalmazkodás a szektorban

A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) május folyamán számos szakmai rendezvénnyel, köztük több konferenciával is készült. Az események sokszínű... Teljes cikk

Így nő a nők befolyása a startupok világában

A startupok egyik legpezsgőbb városában, Tallinnban tartották a Female Founders Summitot, ami nemcsak egy hagyományos találkozó volt, hanem az... Teljes cikk

Ezeket a legvonzóbb pályák az egyetemisták szerint

Mérnöki, programozói és orvosi pályán helyezkednének el legszívesebben a STEM, azaz a tudományos-technológiai képzések hallgatói - derül ki egy... Teljes cikk