Munka törvénykönyve: lehet-e egyszerre biztonságos és rugalmas?

Czomba: a jóléti állam helyett munkaalapú állam jöhet létre

A jóléti állam helyett munkaalapú állam jöhet létre a Munka törvénykönyvének elfogadásával, amelynek része a hatálybalépéssel összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslat elfogadása is. Ennek négy és fél órás időkeretben történő tárgyalását hétfőn kezdte meg az Országgyűlés. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár expozéjában azt mondta, a mostani javaslat elfogadásának célja, hogy az utolsó építőkockákat is a helyükre tegyék.

Kifejtette, hogy a javaslatnak két érdemi része van, az egyik az átmeneti szabályokat, a másik pedig 66 kapcsolódó törvény egy-egy részét módosítja. Hozzátette: a zavartalan átmenet érdekében sajátos átmeneti rendelkezéseket hoztak, ezzel kiküszöbölve a visszamenőleges hatályt. Az egyik alapvető ok a változtatásra, hogy a módosuló törvények hivatkoznak a törvény egy-egy szakszára, ezért ezeket a hivatkozásokat hozzá kell igazítani az új szabályokhoz.

Az érdemi változtatásokat az államtitkár úgy összegezte, hogy azok segítségével a magyar munkaerőpiac az egyik legrugalmasabb lehet Európában. Úgy vélte, megalapozatlan az az állítás, hogy kevesebb joga lenne a munkavállalóknak, hiszen eddig nem létező jogokat biztosítanak majd a törvény elfogadásával. Ezek között említette a mindkét szülőnek adható gyermek után járó pótszabadságot, illetve a gyerek 3 éves koráig adható részmunkaidős foglalkoztatást.

Pontosítják a műszakpótlékra vonatkozó jogosultság feltételeit is, és a keresetek csökkenésének megelőzése érdekében előírták a bérpótlék alapbérbe történő beépítésének szabályait is. Az államtitkár kitért arra is, hogy lehetővé akarják tenni a vendéglátó-ipari vállalkozásoknak, hogy nyitva tarthassanak vasárnap, de ezért 50 százalékos pótlékot, és havonta egy vasárnap pihenőidőt kell biztosítani.

Mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára kellő garanciákat biztosít a tavaly elfogadott munka törvénykönyve - mondta Kara Ákos (Fidesz), hozzátéve: indokolt, hogy a jogszabály hatályba lépésére kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre. A képviselő szerint a kódex által létrejönnek azok a feltételek, amelyek a biztonságot és a rugalmas munkaerőpiacot egyaránt értéknek tekintik. A politikus fontosnak tartotta azt is, hogy a munkavállalók pótszabadsága ügyében csak a munkavállalók javára lehet eltérni a munkaszerződésben.

MSZP: nem lehet egyszerre biztonságos és rugalmas a foglalkoztatás szabálya

A szocialista Gúr Nándor szerint nem lehetnek egyszerre biztonságosak és rugalmasak is a foglalkoztatás szabályai. Kifogásolta, hogy a kormányzati elképzelések szerint ugyanazért a munkáért a hátrányosabb helyzetű térségekben alacsonyabb fizetés is adható. Azt mondta: a foglalkoztatást nem így kell növelni, hanem támogatással.

Bírálta azt is, hogy a kormány - saját terveihez képest - hatalmas lemaradásban van a munkahelyteremtésben. Kritikát fogalmazott meg annak kapcsán is, hogy a terjedelmes előterjesztést a képviselők csak annak tárgyalása előtt kapták meg. Frakciótársa, Kiss Péter azért bírálta az előterjesztést, mert az szerinte nem javít a foglalkoztatáson. Szerinte a válságban nem szabad korlátozni a munkavállalói jogokat, és azt mondta: a jogszabály lehetőséget ad a kollektív szerződési vétóra.

KDNP: a kódex versenyképessé teszi a gazdaságot

A kereszténydemokrata Aradszki András szerint az új munka törvénykönyve versenyképesebbé teszi a magyar gazdaságot, amely által lehetőség lesz növekvő foglalkoztatási arányok elérésére.

A politikus némileg igazat adott az ellenzéknek abban a tekintetben, hogy maga is hamarabb várta az átmeneti törvény benyújtását. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a munkaügyi kódex elfogadásával nem álltak meg az egyeztetések az érintettekkel, a mostani előterjesztés előkészítése során a kormány mind a munkavállalói, mind a munkaadói érdekképviseletekkel tartotta a kapcsolatot.

Az európai bírálatokról szólva kijelentette: az Európai Bizottság 2008 óta nem tudott konkrét megoldási javaslatot ajánlani a válságra, kizárólag kritikát fogalmazott meg. Elmondta azt is: a 66 törvényt érintő keretcsomag fő szabálya, hogy az új kódex hatályba lépésekor fennálló jogviszonyokra már alkalmazni kell azt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szerzett jogokat nem érinti a változtatás, vagyis nincs a jogszabálynak visszamenőleges hatálya.

A Jobbik a javaslat beterjesztésének módját bírálta

A jobbikos Bertha Szilvia szerint a 66 jogszabályt módosító előterjesztés számos pontja nem függ össze az előre meghatározott célokkal. Kifogásolta, hogy egy hosszú ideje fennálló jogintézmény felszámolását jelenti a rendkívüli felmondás egyszerűsítése, amely szerinte visszaélésekre adhat okot. Szerinte a mezőgazdasági idénymunkások számára adminisztrációs és növekvő közterheket vonhat maga után a változtatás, a bérpótlék rendezésével kapcsolatban pedig azt közölte: az új rendszer arra ösztönzi a munkaadókat, hogy meglévő dolgozóikat újakra cseréljék.

A képviselő kifogásolta a munkaügyi ellenőrzések szabályainak megváltoztatását is, amely szerinte a korrupció lehetőségét növeli, és azt is bírálta, hogy csökken egyes panaszok elévülési ideje. Közölte: a kormány - a javaslat indoklásával ellentétben - nem az unió munkajogi garanciáit építi be a jogszabályba.

LMP: a javaslat totális káoszt teremt a munka világában

Szél Bernadett (LMP) szerint az áprilisra ígért, de csak most benyújtott előterjesztés totális káoszt teremt a munka világában. Azt mondta, a javaslat nem az új munka törvénykönyvére történő átállást segíti, hanem érdemben változtat a már elfogadott kódexen és más jelentős szabályokon.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány másodrendű polgárokká teszi a közfoglalkoztatottakat, akiket például nem illet majd meg az életkor alapján járó szabadság. Károsnak nevezte, hogy közhasznú kölcsönzés keretében is foglalkoztathatók lennének a közmunkások.

A képviselő bírálta, hogy a fegyelmi eljárás intézményét megszünteti a javaslat, helyette a rendkívüli felmondást ajánlja a munkavállaló figyelmébe, folyamatos félelemben tartva ezzel a munkavállalókat.

Ugyancsak bírálta a munkaügyi ellenőrzések és a bírságolás gyakorlatának megváltoztatását, amely szerinte is a korrupciónak ágyaz meg. Nem értett egyet azzal, hogy újra lehet majd 100 millió forintos végkielégítésekkel szerződni egyes munkavállalókkal azáltal, hogy eltörlik a végkielégítések összegének felső korlátját, amelyet korábban éppen ez a kormány vezetett be.

A vitában a szocialisták kétperces felszólalások formájában kritizálták a tervezetet, Nemény András pedig arra kérte a kormányt, hogy fontolják meg beadott módosító javaslataikat.

Ágh Péter (Fidesz) kitért arra, hogy a honvédség működését is érinti a változás, mivel a két legnagyobb, a honvédség működését is szabályozó törvény szintén megváltozik. Ezzel lehetővé válik, hogy a honvédség szállító eszközei és munkagépei a miniszter engedélyével, térítés ellenében átengedhetőek a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak, valamint létrehozzák a harctéri mentőkatona fogalmát is.

Kara Ákos a szocialista frakció kritikájára reagálva azt kérdezte: egy az MSZP-sek által írt új munka törvénykönyve azt tartalmazná, hogy nem kell megerősíteni a védett kor intézményét, vagy, hogy nem jár mindkét szülőnek pótszabadság a gyermek után?

A KDNP-s Aradszki András azt mondta, végre egy konkrétabb, a kkv-k és a gazdaság nagyobb részének igényeit kielégítő törvénytervezetet fogadhatnak el.

Czomba Sándor államtitkár a vitában elhangzottakra nem kívánt reagálni, így Latorcai János levezető elnök lezárta a javaslat általános vitáját.