Megjelent: 13 éve

Munkaerőpiaci-nyitás: a magyarok többsége nincs tisztában a szabályokkal

A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. saját adatbázisában végzett kutatást, hogy kiderítse, miként vélekednek a magyar munkavállalók a külföldi munkavállalás lehetőségeiről. Kiderült, a magyarok többsége nincs tisztában a nyitás szabályaival - írja a portálunkhoz eljuttatott sajtóközlemény.

Mint ismert a 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai, így a magyarok is 2011. május 1-jétől szabadon vállalhatnak munkát Ausztriában. Ez azt jelenti, hogy az ausztriai munkavállalókkal egyenrangúak lesznek, egyenlő feltételek mellett vállalhatnak munkát a magyarok a szomszédos országban. Az ausztriai központú Trenkwalder idén márciusban közel 400 osztrák vállalat részvételével kutatást végzett, hogy felmérje a magyar munkaerő elhelyezkedési esélyeit, amelynek során bíztató eredmények születtek. A személyzeti szolgáltató most megkérdezte másik érintett felet, azaz a munkavállalókat is, hogy miként vélekednek az új lehetőségekről. A Magyarország 8. legnagyobb foglalkoztatójaként működő Trenkwalder saját adatbázisában végezte a kutatást.

Kevesen rendelkeznek a szükséges ismeretekkel

A megkérdezettek 58,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott a május 1-jével hatályba lépő munkaerő-piaci változásokról. Azonban azoknak az aránya, akik kellő ismerettel rendelkeznek a munkavállalás feltételeiről az érintett négy országban már csupán 28,7 százalék. Ezt alátámasztani látszik az is, hogy a válaszadók 74,9 százaléka a munkaadó költségelőnyét jelölte meg válaszként arra a kérdésre, hogy miért részesíti előnyben az osztrák, német, liechtensteini és svájci munkaadó a magyar állampolgárt a sajátjaival szemben. Köves Balázs, a Trenkwalder magyarországi értékesítési és marketing vezetője ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy "mivel a nyitással egy időben szigorítják az egyenlő fizetésre vonatkozó szabályokat - függetlenül attól, hogy magyar állampolgár tölti-e be az adott munkakört - a munkakörének megfelelő minimálbérben kell részesülnie a munkavállalónak. Ezt a szigorodó ellenőrzésekkel kívánják elérni."

Hasonló arányokat figyelhetünk meg az osztrák cégek körében végzett felmérés eredményeiben is: osztrák munkáltatók csupán 37 százaléka érzi úgy, hogy kellő ismerettel rendelkezik a törvényi és piaci változásokról. A munkavállalói elképzelésekkel szemben azonban csupán 14 százalékuk vár költségelőnyöket az új munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatosan.

A válaszokból kiderült, hogy a megkérdezettek egyidejűleg több forrásból tájékozódnak a külföldi munkavállalással kapcsolatban. A legtöbben az internetet (73,9 százalék) említették, míg második helyen a tv, rádió végzett (32,9 százalék), de sokan voltak azok is, akik barátoktól, illetve családtagtól hallottak a munkaerőpiaci-nyitásról (11 százalék).

Magasabb fizetés, szakmai fejlődés

A megkérdezettek 20,1 százaléka dolgozott már korábban valamely másik EU országban, azonban döntő többségük (48,4 százalék) csupán néhány hónapot. Ennek okait a válaszadók 38 százaléka a magasabb fizetésben, 32,4 százalékuk pedig a szükséges szakmai fejlődésben jelölte meg.

A válaszadók 41,7 százaléka válaszolt úgy, hogy szeretne munkára jelentkezni az érintett négy ország egyikébe. 2,2 százalékuknak már jelenleg is folyamatban van a jelentkezése, és csak 1,6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem jöhet szóba külföldi munkavállalás. Jelentős (38,6 százalék) azoknak az aránya, akik még bizonytalanok munkavállalást illetően és még kivárnak, mielőtt állásra pályáznának.

A legnépszerűbb ország Ausztria lett, ahova a felmérésben részt vevők 81,8 százaléka jelentkezne munkára. Fej-fej mellett végzett Németország és Svájc (57,4 százalék - 57,4 százalék). A legtöbben (31,3 százalék) több mint egy évet, de kevesebb, mint hármat szeretnének külföldön dolgozni. A megkérdezettek 23,5 százaléka viszont nem is kíván visszajönni Magyarországra. Arra a kérdésre, hogy miért nem az adott négy országba jelentkeznek a leggyakoribb válasz a nyelvtudás hiánya volt.

A legfőbb indok egy külföldi munkára történő jelentkezés esetén a magasabb bérezés (87,7 százalék), de e mellett sokan megjelölték a jobb karrier lehetőséget (47,6 százalék) és a szakmai fejlődést (38,4 százalék). Magas azoknak is az aránya (32,5 százalék), akik a munkanélküliség miatt kívánnak másik országban érvényesülni.

61,2 százalék volt azoknak az aránya, akik magasabb fizetés esetén nem keresnének külföldön munkát. 18.7 százalékuk pedig már akkor is maradna Magyarországon, ha a végzettségének megfelelő pozícióban tudna elhelyezkedni. A megkérdezettek többsége a határozatlan idejű foglalkoztatást (69,1 százalék) és teljes munkaidős munkavégzést (85,4 százalék) preferálná külföldi munkavállalás esetén.

A kereslet és a kínálat közötti különbségekre utal, hogy míg a válaszadók 70 százaléka várna valamilyen anyagi, vagy szervezési támogatást a kinti munkáltatóktól, addig az osztrák cégek csak 30 százaléka lenne hajlandó erre (10 százalékuk nyújtana pénzbeli és 20 százalékuk szervezési támogatást).
Az ingázást mindössze 5,9 százalékuk választaná opcióként.

A kérdőívet kitöltők 59,7 százaléka úgy gondolja, hogy nehéz lesz munkát találnia ezekben az országokban, de ennek ellenére is meg szeretné próbálni. 5,5 százalékuknak pedig már most is jó kilátásai vannak egy külföldi munkára. Azok közül, akik szeretnének külföldre menni 21,3 százaléka folyékonyan beszél és ír az adott nyelven, 19,4 százalékuknak pedig egyáltalán nincs a 4 országba szükséges nyelvismerete. A bérelvárásokat tekintve a havi nettó 1.000-1.400 eurót jelölték meg legtöbben (37,2 százalék). 20 százalékuk pedig több mint 2.000 eurót szeretne havonta keresni.

Azok között, akik tervezik, hogy kimennek a négy ország valamelyikébe dolgozni vagy már folyamatban is van pályázatuk 63 százaléka egyedülálló vagy tartós kapcsolatba élő, de gyermektelen,  31 százalék pedig gyermekkel rendelkező, családos.

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk