Munkaidő irányelv az EU-ban: mennyit kell majd dolgoznunk?

Andor László, a szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős EU-biztos az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson csak annyit közölt, jelenleg is zajlik a jogszabály előkészítése a partnerek véleményének figyelembe vételével - tudósított a BruxInfo. A 2004-ben először javasolt irányelvről öt év alatt sem tudtak megállapodni az európai uniós intézmények.

A 2004-es irányelv-javaslat lényege az volt, hogy egy munkahét (mint most is) legfeljebb 48 órás lehetne, azonban ha a munkavállaló úgy kívánja, akkor akár 60 óra is lehet a maximum, de még ez is meghaladható, ha a kollektív szerződés másként rendelkezik. Az abszolút plafon 65 órás munkahét lett volna, de csak abban az esetben, ha munkaidőnek számít az inaktív (például ügyeleti) munka.

A talán legtöbbet bírált vonása a tervezetnek az volt, hogy a kimaradás lehetőségét az ezt óhajtó tagország(ok) számára látszólag korlátlanul nyitva hagyta, az egyetlen megszorítást egy hét (más javaslat szerint három) évente esedékes felülvizsgálati klauzula jelentette. Az ügy végül ez utóbbin, és az ügyeleti idő alatt kiadható béren csúszott el, és a portál úgy tudja, a jelenlegi konzultációnak is terjedelmes része szólt a két vitás pontról.

Szektorális megközelítést kellene alkalmazni

A foglalkoztatási EU-biztos elismerte, hogy az egészségügyi szektor kritikus a munkaidő, főként az ügyeleti és a készenléti idő szempontjából, és - ahogyan korábban is - most is kijelentette, hogy szektorális megközelítést kellene alkalmazni a direktíva módosítása után. Andor László ezen túl nem árult el részleteket az irányelvről, mint mondta, először a szociális partnerek aggályait kell orvosolni. A politikus azt mondta, az irányelvtől függetlenül is Európának a "több munkavállaló, többet dolgozva, több pénzt megtakarítva" elvet kell követnie ahhoz, hogy meg tudjon felelni a gazdasági válságból következő kihívásoknak: az idősödő társadalomnak és a globális versenytársak felemelkedésének - írta az uniós portál.

Napi Gazdaság