kapubanner for mobile
Megjelent: 3 éve

Munkáltatói felmondás: orvosolható-e utólag, ha nem az mondott fel, aki erre jogosult?

Jogesetünk főszereplője hat óra helyett nyolckor jelent csak meg a munkahelyén, ittas állapotban. A munkáltató azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyt. A felmondást azonban nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem a személyi vezető és a HR-es írta alá. Orvosolható-e ez a hiba utólag? Dr. Mihalics Krisztián, ügyvéd ismerteti az esetet.

A tényállás


A felperes raktáros munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. A munkáltatói jogkört az alperes vezető tisztségviselője gyakorolta a felperes felett.

A felperes az egyik nap reggel 6 óra helyett 8 órakor jelent meg a munkahelyén ittas állapotban, melyet vérvizsgálat is igazolt. Az alperes azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felmondást azonban nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem a személyi vezető és a HR-es írta alá.

A kereseti követelés és az ellenkérelem


A felperes a keresetét arra alapította, hogy az intézkedés nem a munkáltatói jogkört gyakorló személytől származott, ezért a munkaviszonya jogellenes megszüntetésének a jogkövetkezményeként felmondási időre járó távolléti díj és végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jognyilatkozatot a munkáltatói jogkör gyakorlója utólag jóváhagyta, a jóváhagyó nyilatkozatot az érdemi tárgyalási szakban csatolta.

Jogi dilemma


A munka törvénykönyvének (Mt.) szabályozása szerint, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta.

Az alperes vezető tisztségviselője a felmondást a peres eljárás alatt keletkezett nyilatkozatával jóváhagyta, azonban nem az eljárásjogi szabályoknak megfelelően terjesztette elő azt a bíróságon. A kérdés tehát az volt, hogy a bíróság figyelembe vegye-e az anyagi jogilag helyes, azonban eljárás jogilag helytelenül benyújtott nyilatkozatot?

A Kúria döntése


A Kúria mindenekelőtt leszögezte, hogy az Mt. lehetőséget biztosít arra, hogy a jogosulatlan személy által tett jognyilatkozat miatti érvénytelenségi okot a munkáltató orvosolja akként, hogy az álképviselő által tett jognyilatkozatot az eljárásra jogosult személy utólag jóváhagyja. E jognyilatkozat megtételére az Mt. nem ír elő határidőt, így azt időkorlát nélkül teheti meg az arra jogosult az eljárásjogi szabályok figyelembevételével.

A Kúria emellett megállapította, hogy bár a felperes eljárásjogilag nem megfelelő alakban nyújtotta be a jognyilatkozatot, a bíróságoknak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta az alperest a bizonyításának formai követelményeiről, határidejéről, továbbá a mulasztás eljárásjogi következményeiről sem. Az elsőfokú bíróság hiányos, a jogkövetkezményre történő felhívást mellőző tájékoztatása okán az alperes által benyújtott, egyébként az Mt. anyagi jogszabályának megfelelő jóváhagyó nyilatkozat figyelmen kívül hagyása a per érdemére kiható eljárási jogszabálysértés. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Összefoglalva tehát a munkáltatói jogkör gyakorlója bármikor jóváhagyhatja a nem jogosulttól származó felmondást. Előfordulhat azonban, hogy egy, az anyagi jognak mindenben megfelelő nyilatkozatot a bíróság nem vesz figyelembe, tekintettel arra, hogy az nem az eljárásjogi szabályoknak megfelelően került benyújtásra.

Dr. Mihalics Krisztián
ügyvéd


Nyitókép: Gerd Altmann képe a Pixabay -en.
  • 2023.12.31Készüljön fel a külföldön való jelenlétre a Global Mobility modullal! A külföldi üzleti jelenlét komoly versenyelőnyt kínál, ám egyúttal számos jogi kérdést is felvet. Ha a szervezet nincs tisztában a hatályos jogi háttérrel (pl. nemzetközi közjog, közösségi jog, társasági jog, munkajog, adójog, társadalombiztosítási jog, idegenrendészeti jog), akkor számos probléma, kockázati tényező merülhet fel. Az alap szintű modul tartalmazza a szükséges jogi szabályokat, folyamatábrákat (pl. Közvetlen befektetési lehetőségek, Tartózkodási, letelepedési és munkavállalási közjogi szabályok, Munkajogi szabályok, Adózási szabályok). A plusz szint egy online kurzussal egészül ki.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Hamarosan lejár a határidő: minden 50 főnél többet foglalkoztató cégnél kell, hogy legyen visszaélés-bejelentő rendszer

Hogyan kell felállítani és jól működtetni a céges visszaélés-bejelentési (angolul: whistleblowing) rendszert? Mire figyeljenek ennek során a cégek?... Teljes cikk

Hogyan szerezhetjük vissza a cafeteria juttatásokat évközi munkaviszony megszűnés esetén?

Sok munkáltatóban felmerülhet a kérdés, hogy mi történik a Széchenyi Pihenő Kártyára (a továbbiakban: SZÉP-kártya) egész évre feltöltött... Teljes cikk

Végkielégítés: ezek a szabályok

Mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról számos kérdés merülhet fel a végkielégítéssel kapcsolatban. Nem csak a könnyen megválaszolhatóak,... Teljes cikk