Munkáltatói felmondás: orvosolható-e utólag, ha nem az mondott fel, aki erre jogosult?
Jogesetünk főszereplője hat óra helyett nyolckor jelent csak meg a munkahelyén, ittas állapotban. A munkáltató azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyt. A felmondást azonban nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem a személyi vezető és a HR-es írta alá. Orvosolható-e ez a hiba utólag? Dr. Mihalics Krisztián, ügyvéd ismerteti az esetet.
A tényállás
A felperes raktáros munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. A munkáltatói jogkört az alperes vezető tisztségviselője gyakorolta a felperes felett.
A felperes az egyik nap reggel 6 óra helyett 8 órakor jelent meg a munkahelyén ittas állapotban, melyet vérvizsgálat is igazolt. Az alperes azonnali hatályú felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felmondást azonban nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem a személyi vezető és a HR-es írta alá.
A kereseti követelés és az ellenkérelem
A felperes a keresetét arra alapította, hogy az intézkedés nem a munkáltatói jogkört gyakorló személytől származott, ezért a munkaviszonya jogellenes megszüntetésének a jogkövetkezményeként felmondási időre járó távolléti díj és végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jognyilatkozatot a munkáltatói jogkör gyakorlója utólag jóváhagyta, a jóváhagyó nyilatkozatot az érdemi tárgyalási szakban csatolta.
Jogi dilemma
A munka törvénykönyvének (Mt.) szabályozása szerint, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta.
Az alperes vezető tisztségviselője a felmondást a peres eljárás alatt keletkezett nyilatkozatával jóváhagyta, azonban nem az eljárásjogi szabályoknak megfelelően terjesztette elő azt a bíróságon. A kérdés tehát az volt, hogy a bíróság figyelembe vegye-e az anyagi jogilag helyes, azonban eljárás jogilag helytelenül benyújtott nyilatkozatot?
A Kúria döntése
A Kúria mindenekelőtt leszögezte, hogy az Mt. lehetőséget biztosít arra, hogy a jogosulatlan személy által tett jognyilatkozat miatti érvénytelenségi okot a munkáltató orvosolja akként, hogy az álképviselő által tett jognyilatkozatot az eljárásra jogosult személy utólag jóváhagyja. E jognyilatkozat megtételére az Mt. nem ír elő határidőt, így azt időkorlát nélkül teheti meg az arra jogosult az eljárásjogi szabályok figyelembevételével.
A Kúria emellett megállapította, hogy bár a felperes eljárásjogilag nem megfelelő alakban nyújtotta be a jognyilatkozatot, a bíróságoknak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta az alperest a bizonyításának formai követelményeiről, határidejéről, továbbá a mulasztás eljárásjogi következményeiről sem. Az elsőfokú bíróság hiányos, a jogkövetkezményre történő felhívást mellőző tájékoztatása okán az alperes által benyújtott, egyébként az Mt. anyagi jogszabályának megfelelő jóváhagyó nyilatkozat figyelmen kívül hagyása a per érdemére kiható eljárási jogszabálysértés. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Összefoglalva tehát a munkáltatói jogkör gyakorlója bármikor jóváhagyhatja a nem jogosulttól származó felmondást. Előfordulhat azonban, hogy egy, az anyagi jognak mindenben megfelelő nyilatkozatot a bíróság nem vesz figyelembe, tekintettel arra, hogy az nem az eljárásjogi szabályoknak megfelelően került benyújtásra.
Dr. Mihalics Krisztián
ügyvéd
Nyitókép: Gerd Altmann képe a Pixabay -en.