Munkanélkülivé válhatnak a rokkantnyugdíjasok?

Inaktivitás és iskolázatlanság

A fogyatékos emberek között kevés a foglalkoztatott, magas az inaktívak aránya, amelynek fő oka az alacsony iskolázottság és a befogadó munkahelyek hiánya, így a kormány kiemelt feladata, hogy ezen változtasson. - Magyarországon megváltozott munkaképességűnek 938 ezer, mozgáskorlátozottnak 670 ezer ember vallja magát, és közülük 215 ezer fő dolgozik - mondta el a konferencián Bernáth Ildikó, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszteri biztosa. A fogyatékosságügyi miniszteri biztos kihangsúlyozta: nem azt kell nézni, hogy az illető mire nem képes, hanem azt, hogy mire igen. - Ehhez azonban nemcsak a munkáltató, hanem a munkavállaló ösztönzésére, esélyegyenlőségre (képzés területén is), infokommunikációs és társadalmi akadálymentesítésre, tudatformálásra van szükség - közölte Bernáth Ildikó.


Felülvizsgálják a rokkantnyugdíjakat, átalakítják a rendszert

A tervek szerint az év második felében kezdődhet el a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, ami körülbelül 220 ezer embert fog érinteni, s előzetes becslések szerint felük vissza is térhet a munkaerőpiacra. Ma Magyarországon a 2,9 millió nyugdíjasnak körülbelül a negyede, 728 ezer ember kap rokkantsági nyugdíjat. A rokkantnyugdíjasok 48 százaléka még nem érte el a nyugdíjkorhatárt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette: 217 milliárdos megtakarítás várható a rokkantsági ellátások átalakításával.

Ezzel kapcsolatban a tárcavezető kifejtette: az egészségkárosodáson, illetve a korábban megváltozott munkaképesség vizsgálatán alapuló rokkantnyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások - a korhatár betöltéséig - a jelenlegi formájukban megszűnnének, és egészségkárosodási ellátássá alakulhatnak át. A tervek szerint az átalakuló ellátásokkal kapcsolatban új, a foglalkoztathatóságot alapul vevő és a munkaerőpiacra való visszatérést segítő ellátórendszert vezetnének be.

Kevés a befogadó munkahely, sok az alkalmatlan ember

Az ellenzék kifogásolja a kormányzat tervét, mivel a korábban munkaképtelenné nyilvánított több mint százezer embernek nincs hova visszatérnie, hiszen nincsenek állások. Simonovits András közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértője pedig azt mondta: a Lázár János és Balsai István fideszes képviselő által benyújtott törvényjavaslat kiterjed a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokra is, akik majdnem négyszázezren vannak. Simonovits András kiemelte, hogy a rendvédelmi dolgozók láthatóan nagyon jól szervezettek, de a rokkantnyugdíjasok nem tudják magukat ilyen módon összeszervezni. Ha egy 55 éves rokkantnyugdíjastól elveszik a 60-70 ezer forintos rokkantnyugdíját és kap a helyett 30 ezer forintot, "az megnézheti magát" - tette hozzá.

- A kormány a tervezett intézkedésekkel nem foglalkoztatás bővülést, hanem tömeges életszínvonal-csökkenést fog elérni - mondta a Hírszerzőnek Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. Az, hogy a piac nem lesz képes alkalmazni a régóta segélyen vagy rokkantnyugdíjon élőket, részben abból következik, hogy nem lesz túl sok új munkahely. Emellett az is csökkentheti az ellátásból kiszoruló munkanélküliek elhelyezkedésének esélyét, hogy a legnépesebb csoportjuk, az alacsony képzettségűek, illetve a munkanélkülivé váló rokkantnyugdíjasok sok esetben nem lesznek alkalmasak a cégek által kínált munkák elvégzésére - írta a Hírszerző.

Ezt a konferencián felszólaló, megváltozott munkaképességű emberek kiválasztásával foglalkozók is visszaigazolták. Sokakról ugyanis már az interjún bebizonyosodik, hogy nem alkalmas a munkára, amely nem feltétlenül fizikális, inkább lelki okokra vezethető vissza. - Előfordult, hogy a munkaügyi központ által közvetített nyolcvan fő közül egyetlen embert sem tudtunk felvenni, hiába szerettünk volna - kezd bele Horváthné Töli Éva, a Spar HR igazgatója az elmúlt évek tapasztalataik taglalásába, amely összesen ezer fő meghallgatásán alapul.

A Spar HR-esei sok elkeseredett, dühös, agresszív emberrel találkoztak az interjúkon és a sírás is mindennapos volt. A HR vezető elmondása szerint a toborzás nagyon nehezen indult. Kizárólag a munkaügyi központon és civil szervezeteken keresztül léptek kapcsolatba az egészségkárosodott emberekkel. A kiválasztás igen nehéz, küzdelmes és időigényes feladat volt, amelyet a megfelelő szociális érzékenységgel, empátiával, türelemmel tudnia kell kezelni a HR-esnek.

A HR-esek üdvözölnék, ha régiónként lenne egy nyilvános adatbázis, amely nagyban megkönnyítené az egymásra találást. A Spar toborzásért felelős munkatársai ugyanis többször ütköztek abba a falba, hogy az adott régióban nem találtak megváltozott munkaképességű, esetleg szakképzett munkaerőt, hiába vették igénybe a munkaügyi központ segítségét. A miniszteri biztos szerint egyetlen oka van annak, hogy kevesen jelentkeztek a felhívásokra, mégpedig az, hogy aki a rokkantsági nyugdíjat élvezi, nem kötelezett arra, hogy munkát vállaljon és megjelenjen a munkaügyi központban. Ez a kötelezettség kizárólag a rehabilitációs járadékban részesülőkre vonatkozik, ők megközelítőleg 25 ezren vannak.

Hogyan alakítsuk ki a HR rendszert?

Fontos célja volt a vállalatnak, hogy a sikeres integráció érdekében ne kelljen teljesen megváltoztatni a HR rendszerét. Elsőként meghatározták azokat a munkaköröket, amelyekbe megváltozott munkaképességűt tudnak felvenni és megnézték, szükséges-e a kompetenciaigényen változtatni. Ezt követően a toborzás-kiválasztás rendszert vizsgálták felül, és meghatározták a toborzási módszereket. Megállapították, nagy felvevőképesség az ország minden területén elhelyezkedő telephelyeiken van, így logikus volt leszűkíteni a munkaköröket a boltokra, ahol leginkább a fizikai munka a jellemző.

Ez azonban látszólag ellentétben állt azzal a ténnyel, hogy egészségkárosodott emberekről van szó. Arra jutottak, hogy a munkaköröket csak kis mértékben változtatják meg, inkább csökkentik a napi fizikai terhelést részmunkaidő alkalmazásával és ha valaki például csak egy-két kilót emelhet, akkor ezt figyelembe veszik. A toborzás-kiválasztás során elsőként feltérképezték, kik is a megváltozott munkaképességűek a vállalaton belül, majd a munkaügyi központok segítségével megkezdték a toborzást.

Az álláshirdetésekben felhasználták a Fogyatékosság-barát Munkahely logót, bízva abban, hogy felkeltik a pályázók figyelmét. A 2009-ben készített, 600 fő megkérdezésén alapuló önbevalló kutatásuk sok tanulsággal szolgált. Kiderült, minimum egy szakmai végzettséggel rendelkeznek és arra is fény derült, hogy az álláskeresők harmada nem rendelkezik reális öndefinícióval. Az interjúk során világossá vált, hogy sokan a múltban élnek és jelenlegi állapotukat kevesen tudják reálisan felmérni. Végül 150 főnek ajánlottak állást, de kevesebben fogadták el - mondta Csertő Brigitta HR főmunkatárs. Bár 2009 óta már jócskán megnövekedett a fogyatékos munkavállalóik száma, még mindig nem érték el a kötelező foglalkoztatotti szintet.

Akar-e és tud-e dolgozni? - ez érdekli a Spárt

Horváthné Töli Éva kiemelte: nagyon lényeges a megfelelő tapasztalattal, szakértelemmel és empátiával felvértezett HR-esek bevetése a toborzás, kiválasztás során, mert ők látják először a jelölteket és az első szűrést ők végzik. Nehéz azonban megjósolni, hogy ki fogja bírni a munkával járó pszichés terhelést és ki nem, de ha nem adunk esélyt ezekeznek az embereknek, akkor nem fogják tudni bebizonyítani az ellenkezőjét. Így nem a papír alapján szűrnek. A Spar HR-esei csupán arra kíváncsiak, hogy az illető akar-e és tud-e dolgozni.

Ha igen a válasz, ők adnak egy esélyt, még szakirányú végzettség hiánya sem volt kizáró tényező, hiszen a Spárnak felnőttképző intézményként az átképzés nem probléma. A vállalat HR igazgatója úgy reagált a közönség soraiból érkező felvetésre, miszerint a cégek félnek a kártérítéstől és a felelősségtől jogbiztonság hiányában, s inkább befizetik a rehabilitációs hozzájárulást, hogy ő személyesen vállalja a felelősséget a felvett megváltozott munkaképességűekért. Azt elismeri, hogy óriási a felelősségük a kiválasztás, toborzás során, de úgy gondolja, közel három évtizedes HR-es múlttal a háta mögött, meg tud ítélni egy embert, akar-e dolgozni, a többi az üzemorvoson múlik.

Mit néz az üzemorvos?

Ha már kiválasztottuk a vállalat számára megfelelő jelölteket, a következő állomás a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, ahol eldől, alkalmas-e a dolgozó az adott munkakörre. Dr. Kővágó István, az Üzemegészségügyi Kft. üzemi szakorvosa, minőségirányítási vezetője kiemelte: önmagában a számok nem mondanak semmit, az mindig helyzet és egyénfüggő. Az egyik 50 százalékos megváltozott munkaképességű fel tud menni a lépcsőn, a másiknak segítségre van szüksége.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkája információszerzéssel indul a dolgozót érő igénybevétel mértékéről. Ennek egyik módja a "Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" című nyomtatvány, melyet a munkáltatónak pontosan, figyelmesen kell kitöltenie, ez azonban nem mindig sikerül nekik. Az üzemorvosnak ezen túl ismerni kell a munkavállaló antropometriai adottságait (magas, alacsony, kövér, sovány, nő vagy férfi) a munkakört, munkakörnyezetet. Ehhez ki kell mennie a helyszínre és fel kell mérnie a munkaegészségügyi kockázatokat.

- Ezek nélkül a rendelői munka semmit nem ér - húzta alá az üzemorvos. Ugyanakkor a dolgozó egészségügyi állapotát is fel kell mérnie a munkaköri alkalmassági vizsgálat alkalmával, illetve a munkavállaló háziorvosától - a dolgozó személyes közreműködésével - is lehet információkat szerezni - sorolta az információforrásokat Kővágó István. Fontos tehát a munkahigiénés szemlék alkalmával történő információgyűjtés, ahogy a munkahelyi vezetővel, munkabiztonsági szakemberrel való rendszeres kapcsolattartás, személyes megbeszélések is ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a dolgozót érő igénybevétel mértékéről.

Az üzemorvos kiemelte: a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából igen lényeges, melyet a többi előadó is megemlített, hogy 2011. július elsejétől nem számítható megváltozott munkaképességű személynek az, akinek a megváltozott munkaképessége nem éri el az 50 százalékot, illetve egészségkárosodása a 40 százalékot és minimum napi négy órát kell dolgoznia. Így az üzemorvos által felsoroltak és a körültekintés még inkább előtérbe kerül.

Lényeges az utókövetés és a gyakori orvosi vizsgálat

Az üzemorvos egy eset ismertetésével példázta, milyen nagy körültekintést igényel a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkába állítása. A foglalkoztatás kockázatai közé tartozik, ha túlzottan magas vagy alacsony igénybevételnek teszik ki az illetőt a munkahelyen, amely növelheti a feleslegesség érzését a dolgozóban. - A munkaképesség csökkent embereknél nincsenek standardok, éppen ezért lényeges a dolgozó egészségét, stressztűrő képességét, munkakörülményeket megvizsgálni időről időre - mutat rá a foglalkozás-egészségügyi orvos. Legalább ennyire meghatározó az elfogadó vagy elutasító munkahelyi közösség, itt rendkívül nagy felelősség van a közvetlen munkahelyi vezetőn és a HR-esen. Ezen túl az egészségkárosodott személyeknél magasabb a munkabalesetek bekövetkezésének kockázata, s kommunikációs nehézségek is előfordulhatnak, amelyek megnehezíthetik a munkavégzést. A munkaképesség csökkenés egyébként fokozott pszichés terhelést jelent - igazolta vissza a Spar HR-eseinek tapasztalatait Kővágó István.

Ha az üzemorvos a megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmasnak találja az adott munkakör elvégzésére, megkezdődhet beintegrálása a szervezetbe. Ebben nagy szerepe van a közvetlen munkahelyi vezetőnek, akinek támogatnia kell a dolgozót és oda kell figyelnie a betanítására - emelték ki a szakemberek. Nagyon fontos tehát az utókövetés, hogy a megváltozott munkaképességű kezét fogjuk és a munkaviszony alatt ne feledkezzünk meg róla. Ezeknek az embereknek az egészsége nem tökéletes, s egy részük soha nem dolgozott. Kövessük nyomon, miként sikerült beilleszkednie a munkahelyi közösségbe, tudjuk meg a munkáltatótól illetve magától a dolgozótól, hogyan tűri az igénybevételt, milyen a teljesítménye, hogyan érzi magát - húzza alá Kővágó István. Mindezt a gyakoribb időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat során tehetjük meg.

A fogyatékkal élők is képesek dolgozni

Budai Pálné, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke szerint érdemes lenne elszakadni attól a képtől, hogy feltétlenül látható jelei vannak ennek az állapotnak. Az érdekvédő kiemelte, elindult egy pozitív folyamat a munkáltatók körében a rehabilitációs hozzájárulás mértékének megemelésével. Korábban ugyanis a cégek inkább befizették a rehabilitációs hozzájárulást, mint hogy megváltozott munkaképességűt foglalkoztassanak. Őszintén reméli ugyanakkor, hogy a munkáltatók nem csupán üzleti érdekből foglalkoztatják ezt a csoportot, hanem azért, mert kitartásukkal, precíz munkavégzéssel hozzájárulnak a hatékony munkavégzéshez, s erősíthetik a csapatkohéziót. Ahhoz, hogy ezen csoport tagjai a munkaerőpiac ugyanolyan szereplői legyenek, mint egészséges társaik, elengedhetetlen a képzésük, átképzésük, betanításuk és az, hogy a kollégák is megismerjék, ezen csoport is képes munkavégzésre. Ez fontos szerepet ró a munkáltatókra és a HR-re.