Megjelent: 6 éve

Munkaszerződés és amit tudni érdemes róla

A munkáltató és munkavállaló között létrejövő munkaviszony alapja a munkaszerződés. Összefoglaltam, hogy az új Mt. szerint a munkaszerződésnek milyen kötelező tartalmi elemei vannak.

A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre, a munkaszerződés megkötésével hatályosulnak az alapvető munkajogi kötelezettségek, úgymint a munkáltató foglalkoztatási és munkabér-fizetési, valamint a munkavállaló munkáltató irányítása alatti munkavégzési kötelezettsége.

Főszabály szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni, hiszen ez biztosítja a felek jogainak bíróság előtti érvényesíthetőségét is, azonban szóbeli megállapodás alapján is létrejöhet a munkaviszony, amennyiben a felek ráutaló magatartása erre enged következtetni. Ebben az esetben ugyanakkor a munkaviszony érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül. Mindenképpen ajánlatos azonban az írásba foglalás, enélkül ugyanis nehéz, sokszor szinte lehetetlen bizonyítani azt, hogy miben is állapodtak meg a felek.

Munkakör, kötelező bérminimumok, és amiről nem kell rendelkezni
Az új Mt. hatályba lépésével a munkaszerződésnek a felek természetes azonosító adatain kívül mindössze két kötelező eleme maradt: a munkakör és az alapbér. Ezen elemekben való megállapodás nélkül nem jöhet létre érvényesen a munkaviszony.

A munkakör tulajdonképpen az elvégzendő feladatokra utaló összefoglaló megnevezés, amelynek abból a szempontból is nagy a jelentősége, hogy eldönthessük, a munkavállalónknak a minimálbért vagy a garantált bérminimumot (köznyelvben szakmunkás minimálbér) kell-e legalább alapbérként adnunk. Ebben a tekintetben ugyanis azt kell mérlegelni, hogy az adott munkakör igényel-e legalább középfokú végzettséget. Ennek eldöntése alapvetően a munkáltató feladata, azonban döntése során figyelemmel kell lennie többek között az egyes szakképzettségek megszerzéséhez kapcsolódó előírásokra. Például egy könyvelő alapbére legalább a garantált bérminimum (118 000 forint), mivel már a szakképzettség megszerzéséhez is legalább középfokú végzettség szükséges.

Általános szabály ugyanakkor, hogy teljes munkaidőben minden munkavállalónak legalább a hatályos minimálbér (2014-ben 101 500 forint) mértékének megfelelő alapbért kell megállapítani.

Bármilyen furcsának is tűnhet, de a munkakezdés ideje, a munkavégzés helye, illetve a munkaviszony tartama és a munkaidő mértéke nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, így ha ezekről a felek nem rendelkeznek, akkor is érvényesen létrejön a munkaviszony. A törvény ugyanis meghatározza, hogy eltérő rendelkezés hiányában a munkaszerződés megkötését követő napon kezdődik meg a munkaviszony, munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, illetve a munkavégzés határozatlan időre, teljes napi munkaidőben jön létre. Kötelezően tehát csak akkor kell megjelölni ezen adatokat, amennyiben fenti főszabálytól el szeretnénk térni.


Munkavégzési hely, próbaidő, munkarend



Érdemes megemlíteni, hogy a régi Mt. által szabályozott ún. változó munkavégzési hely fogalma megszűnt, helyette a feleknek a legnagyobb földrajzi hely megjelölése javasolt munkavégzési helyként, amennyiben több, eltérő munkahelyen kívánják foglalkoztatni a munkavállalót. Így akár teljes Magyarország területét is lehetséges a munkavállaló munkahelyeként megjelölni, de természetesen csak abban az esetben, ha a munkáltató tevékenysége és az elvégzendő feladatok ezt indokolják.

A próbaidőről is a munkaszerződésben szükséges rendelkezni, melynek időtartamát a felek egyszer közös megegyezéssel meghosszabbíthatják, de a meghosszabbított időtartam sem haladhatja meg a 3 hónapot.

A munkáltatók sok esetben a munkavállaló munkarendjéről is rendelkeznek a munkaszerződésben, mely jelentősen megnehezíti annak megváltoztatását, hiszen bármi, amiről a munkaszerződésben rendelkezünk, csak a felek közös megegyezésével módosítható.

Mivel a munkarendet a munkáltató egyoldalú döntésével határozhatja meg, így elegendő, ha a munkaszerződéstől elkülönítetten – akár a munkaköri leírásban – közli azt a munkavállalóval, így azt – amennyiben a tevékenység jellege indokolja – bármikor megváltoztathatja. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy a munkaköri feladatokat is mindaddig szabadon változtathatja meg a munkáltató, amíg az magának a munkakörnek a jellegét nem változtatja meg. Tehát nem lehetséges olyan feladatokat is a munkakör részévé tenni, amely tartalmában a munkakör ellátásához nem társítható, mivel ahhoz már a munkakör közös megegyezéssel történő módosítása szükséges. Természetesen sokszor nem könnyű meghatározni, hogy hol húzódik a határvonal, mely feladat ellátása férhet még bele az adott munkakörbe és mely nem, ezért érdemes különös figyelmet fordítani a munkakör meghatározására.


A szabadságra vonatkozó kitételek



Ugyancsak szokványos megoldás annak a munkaszerződésben való lefektetése, hogy a felek eltérnek azon munkajogi szabálytól, hogy a szabadság tartamának évente egyszer el kell érnie az egybefüggő 14 napot, illetve hogy a pótszabadságnak megfelelő számú szabadságot a munkáltató az esedékesség évét követő évben adja ki. Ezen megállapodások teljesen jogszerűnek tekinthetők, azonban amíg előbbi munkaszerződésbe iktatása nem ütközik akadályba, addig ez utóbbiról évente szükséges megállapodni, így munkaszerződésbe foglalása jogszerűtlen megoldás.

Végezetül fontos megemlíteni, hogy a szerződéseket – így a munkaszerződést is – mindig a tartalma és nem az elnevezése alapján kell megítélni. A színlelt munkaszerződések kiszűrését a munkaszerződés bizonyos minősítő jegyei (pl. munkakör, személyes munkavégzési kötelezettség, hierarchikus kapcsolat, rendelkezésre állási kötelezettség) segíthetik. Ezen minősítő jegyek vizsgálata lehetővé teszi a munkaügyi, illetve az adóellenőröknek például egy megbízási szerződés munkaszerződésre utaló tartalma alapján annak munkaszerződéssé való átminősítését, valamint munkaügyi bírság, mulasztási bírság vagy adóbírság kiszabását is. Emiatt is nagyon körültekintően kell eljárni annak érdekében, hogy a felek által kötött szerződés tartalmában és elnevezésében azonos akaratot tükrözzön.

Pentz Edina
Bérszámfejtési vezető
RSM DTM Blog
  • 2021.01.25HR Üzleti Vezető Mentoring és Workshop online program Inspirációt és támogatást nyújt HR vezetőknek és a jövő HR vezetőinek az üzleti vezetővé válásuk útján. Ajánlom minden olyan HR vezetőnek, aki szeretné a HR funkciót üzletközpontúbbá tenni, meghatározó hatással lenni üzletre, stratégiára, döntésekre, nagyobb bizalmat, hitelességet és befolyást szerezni a felsővezetésben. Részletek Jegyek
  • 2021.01.30Videokonferenciás 2 napos Scrum Master képzés A két napos intenzív, gyakorlat-orientált tréning szerepjátékokon és szimulációkon keresztül segít a résztvevőknek megérteni, hogyan alkalmazhatóak a legkülönbözőbb projektekben a Scrum alapelvei. Kitérünk arra is, hogy mikor érdemes használni a Scrumot, és mikor nem. Részletek Jegyek
  • 2021.02.04Stratégiai- és teljesítmény controlling A vezetők elmondása alapján a controlling gyakran utókalkuláció fókuszú, célja a pénzügyi számvitel kiszolgálása. Ez a kutatás is rávilágít arra, hogy kimutathatóan sikeresebbek azok a vállalatok, ahol a vezetők támaszkodhatnak a controller tevékenységére. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Kirúghatnak, ha nem oltatom be magam COVID ellen?

A vakcinagyártás és -engedélyezés is rohamléptékben halad előre, így hamarosan a munkáltatóknak már az oltásokkal kapcsolatos dilemmákkal kell... Teljes cikk

Mit jelent a távmunkavégzésről szóló új rendelet a munkáltatók számára?

Kölcsönös, írásbeli megálllapodásnak kell történnie a távmunkavégzésről munkáltató és munkavállaló között. A rendelet szerint a... Teljes cikk

Utazási korlátozás - kijárási korlátozás: mit lehet és mit nem?

Egyelőre december elejéig érvényben marad a határzár, mi a helyzet az üzleti és egyéb utazásokkal? Milyen szabályozás vonatkozik ezekre az utakra... Teljes cikk