Munkaügyi változások 2009

Elindult az Út a munkához program. A szaktárca a programmal a rendszeres szociális segélyben részesülő munkaképes lakosság munkához jutását szeretné segíteni. A programban résztvevőket egy az önkormányzatok és az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal (ÁFSZ) közös adatbázisban tartják nyilván. Az önkormányzatoknak januárban el kell készíteniük közfoglalkoztatási terveiket, amelyben leírják, hogy egy adott településen milyen típusú munkát tudnak ajánlani, és hány emberre van szükségük. A terveket az ÁFSZ-nek 15 napon belül kell elfogadnia, és ezt követően a szolgálat kiajánlja a potenciális munkaerőt. A munkára jelentkezőknek együttműködési megállapodást kell majd kötniük az ÁFSZ-szel, így lesznek jogosultak a közfoglalkoztatási támogatásra. A program egyik fontos eleme, hogy azokat, akik 35 év alattiak és nem végezték el a nyolc osztályt, kötelező képzésben kell részesíteni. A tárca becslése szerint 15-20.000 ember vehet részt az alapfokú illetve szakképzésben.

A program megvalósításához szükséges jogszabályi feltételek megteremtése érdekében módosult a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény, a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996 évi LXXV. Törvény. Az Út a munkához programra 97 milliárd forint áll rendelkezésre.

Változott a rendszeres szociális segélyezés rendszere. A 2008. december 31-én ellátásban részesülők ellátását 2009. március 31-ig a jegyző hivatalból felülvizsgálja, és határozatot hoz, hogy a továbbiakban szociális segélyre vagy rendelkezésre állási támogatásra jogosultak. Az új kérelmezők az aktív korúak ellátására adják be az igényüket. A jogosultság jövedelmi és vagyoni feltételei nem változtak, változatlanul a család egy fogyasztási egységre eső jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj minimum 90 százalékát. Az ellátásra való jogosultság meghatározásával egyidejűleg dönt a jegyző, hogy rendszeres szociális segély kerül folyósításra, és az önkormányzat által kijelölt szervvel kell a kérelmezőnek együttműködnie, vagy rendelkezésre állási támogatásra jogosult, így a munkaügyi központnál kell regisztráltatnia magát és álláskeresési megállapodást kell kötnie. Ez utóbbi esetében a jogosult foglalkoztatásban, illetve képzésben való részvételre kötelezett és csak ezek hiányában folyósítható számára az ellátás.

Könnyítették a családtámogatások ügyintézését. Módosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) kormányrendelet, így lehetőség nyílt az elektronikus ügyintézésre a családtámogatási törvény által szabályozott eljárásokban: a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás valamint az anyasági támogatás iránti igények esetében. Az igénybejelentésre a Magyar Államkincstár által rendszeresített elektronikus űrlapok szolgálnak majd. A Kincstár az elektronikus ügyintézés lehetőségét önálló portálon megjelenő, ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítja.

Folytatódik a közszféra átalakítása. Január 1-jén lépett hatályba a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXI. Törvény. Változás, hogy azoknak a vezetőknek, akik nem látnak el szakmai feladatokat, hanem teljes munkakörükben az intézmény vagy a szervezeti egység vezetését látják el, önálló vezetői munkakörben kerül sor a foglalkoztatására (e vezetők körét az ágazati végrehajtási rendeletek sorolják fel). Ehhez önálló vezetői illetményrendszer és kártérítési felelősségi szabályrendszer kapcsolódik. A tervezet emellett összehangolja az egyes ágazatokban a közalkalmazottak helyzetét a végrehajtási szabályok felülvizsgálatával, amelynek alapján a törvényi felhatalmazó rendelkezések alkotmányos követelmények szerinti átalakítása képezi. A jövőben törvényi szinten, egységesen szabályozzák a közalkalmazottak összeférhetetlenségét, valamint minősítését.

Módosult a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendje is: ennek alapján átmenetileg, 2009-re felfüggesztik a közszférában dolgozók 13. havi illetményét. Az ezen összeg miatti keresetkiesés pótlására a kormány egy differenciált kereset-kiegészítés bevezetését vállalta. A Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány közti tárgyalás eredményeként havi 180.000 forint bruttó illetményig mindenkinek teljes mértékben ellentételezik a felfüggesztett 13. havi illetményt. Akinek ennél magasabb az illetménye, az havonta bruttó 15.000 forint kereset-kiegészítést kap.

Egységesül a szociális foglalkoztatás engedélyezése. Módosult a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) kormányrendelet. A rendelet gyakorlati alkalmazói, a szociális foglalkoztatást engedélyező szociális és gyámhivatalok részéről felmerült az igény azzal kapcsolatban, hogy ne csupán a szociális foglalkoztatás iránti kérelemben jelöljék meg a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának megfelelő szakágazati besorolás szerinti számát, illetve megnevezését, hanem magában a működési engedélyben is. A módosítással egyszerűbbé és pontosabbá, valamint országosan egységessé válik az adatszolgáltatás a működést engedélyező hatóság részéről. A foglalkoztatási engedély tartalmi elemeit a jövőben külső foglalkoztató esetén ki kell egészíteni az adószámmal. A minimálbér emelkedésével arányosan emelkednek a szociális foglalkoztatási támogatás 2009. évi összegei is.

Módosítanák a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletet, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás részletes szabályairól szóló 15/2005.(IX.2.) FMM rendeletet. A két jogszabály módosítását a támogatásokra vonatkozó közösségi szabályok megváltozása, másrészről a jogszabályok alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok tették szükségessé. A jogszabályok módosítása elsősorban a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos bértámogatásra, költségkompenzációs támogatásra, a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos támogatásra, valamint az elszámolható költségekre vonatkozó szabályokat érintik. A rendeletekről még nem született döntés.

Teljes munkapiaci nyitás az EU állampolgárai számára. Módosult a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet. Ezzel a családegyesítéssel kapcsolatos közösségi jogszabályhoz igazodik hazánk, illetve ezáltal biztosítja a Magyarországon nemzetközi kötelezettséget teljesítő, illetve az Európai Unió oktatási programjában résztvevő külföldiek számára az engedélymentes magyarországi foglakoztatást. Január elsejétől az Európai Unió országainak állampolgárai és családtagjai szabadon vállalhatnak munkát hazánkban.

Emelkedett a minimálbér. Az Országos Érdekegyeztető Tanács megállapodásán alapuló kormányrendelet szerint január 1-jétől a 2008. évi havi 69.000 forintos minimálbér 3,6 százalékkal, 71.500 forintra nő. A legalább középfokú képesítést igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma (az ún. szakmunkás minimálbér) esetében megszűnik a gyakorlati időtől függő differenciálás, és az egységes összege havi 87.000 forint. Ez a 0-2 éves gyakorlati idővel rendelkezők esetében 5,1 százalékos, a legalább 2 éves gyakorlati idővel rendelkezőknél 0,8 százalékos növekedést jelent a 2008. évben még érvényes két összeghez, a 82.800, illetve 86.300 forintos havi összeghez képest. A garantált bérminimum 2009. július 1-jétől további 500 forinttal emelkedik.