Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 2 éve

Műszak után bent kell maradjunk és előre bejelentsük a szabadságunkat?

Két, számomra és a kollégák számára fontos kérdésre szeretnék választ kapni. Az első, hogy van ez a bizonyos (munkaközi szünet) amit mi igazából nem értünk, hogy egy 12 órás műszak után miért kell nekünk, 45 percet ott ülnünk és az új műszakosokkal beszélgetnünk. Mi egy szennyvíz telepen dolgozunk és olvastuk a törvényrendeletet, de ha mi minimum létszámmal dolgozunk és a pihenő idő alatt nincs aki a munkánkat átvegye akkor mi értelme? Sőt még a jelenléti ívben sem tüntették fel ezt a rublikát. Nincs rá mód, hogy a munkaadó ettől elálljon? A másik kérdésem az volna, hogy a cégvezető igazgató arra akar minket kötelezni, hogy december 31-ig írjuk le neki azt, hogy ki mikor akar szabadságra menni és hogy mindenki tőle kérjen email-ben engedélyt. Holott nekünk van közvetlen főnökünk akinek a létszámra rálátása van és ő az aki megtudja mondani, hogy ki és hányan mehetnek szabadságra.

mdr

Diákot rendelhet pár napra, hétre, de akár hónapokra is. Így annyi költsége merül fel, amennyit a feladat ellátása valóban megkíván.
DIÁKMUNKA - Mire jó? Megéri? Biztonságos? Kényelmes?


Dilemmák a diákmunkával kapcsolatban

A munkaközi szünet értelme az, hogy a munkavállaló magát kipihenje. Ezért mondja azt a törvény, hogy ezt a pihenőidőt a munkavégzés megszakításával kell kiadni, és az nem képezi a munkaidő részét sem. Azt azonban a törvény előírja, hogy a 9 órát meghaladó munkavégzés esetén kiadandó 45 percnyi munkaközi szünetet nem a munkavégzés végén kell kiadni, hanem a közben. Amennyiben a munkáltató ezt nem tudja megoldani, abban az esetben fel kell vennie munkaerőt. Javasolom, hogy lépjenek kapcsolatba a helyi szakszervezettel.


Ami a szabadság kivételét illeti, azt minden esetben a munkáltató adja ki, erről a munkavállalót legalább 15 nappal előre tájékoztatja. A munkavállaló 7 munkanap szabadsággal rendelkezik csupán, amelyet 15 nappal előzetesen kell bejelentenie. A szabadság engedélyezése tekintetében pedig a munkáltatói jogok gyakorlójának a döntése szükséges. Kiköthető tehát az, hogy a munkáltató vezetője döntsön a kérdésben. Ez zökkenőmentesen szokott általában történni, ez a munkáltató érdeke is. Nem értem, hogy az email kommunikáció okán miért kellene beutazni külön. Az ugyanakkor biztos, hogy amennyiben a munkáltató nem engedélyezi a szabadságot, és a munkavállaló nem jelenik meg, akkor az igazolatlan távollétnek minősül. Amennyiben a rendszer nem fog működni, szerintem a munkáltatói jogok gyakorlója is változtat majd a gyakorlaton.


Aki válaszol:

Munkajogi szakértő - Kéri Ádám

A jogi egyetemet 2001-ben fejeztem be (ELTE). Ezt követően európai uniós képzéseken vettem részt, majd 2004-től az Egyesült Államokban tanultam amerikai jogot.

Tisztelt Kérdezők!

Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri.

Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a kerdes@hrportal.hu címre!

Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak.

Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.

Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Dr. Bán Gergely ügyvéd, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás alapítója válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a UCMS Group ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Farkas András, a nyugdíjguru szakértője válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.

Follow hrportal_hu on Twitter