Nehéz idők jönnek a dolgozókra
Elnevezésében a fasiszta miniszterelnök, Gömbös Gyula "Nemzeti Munkatervét" idéző Nemzeti Munka Tervet dolgoz ki a kormány egy hónapon belül. Borítékolható, hogy a tervezet durván fogja sérteni a munkavállalói érdekeket.
Április 30-ra elkészíti a kormány a Nemzeti Munka Tervet Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve. Új munka Törvénykönyvet alkotnak, amelynek célja, hogy EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki hazánkban.
Borítékolható, hogy az új szabályozás durván fogja sérteni a munkavállalói érdekeket, s az is - a korábbi tapasztalatok alapján -, hogy érdemi társadalmi érdekegyeztetés nem lesz.
A kormány célkitűzése annál is érdekesebb, mivel a kormány felfüggesztette az atipikus foglalkoztatási formák támogatását.
Mint korábbi cikkünkben írtuk: mindenki egyetért ugyanazzal, hogy a munkaerőpiacot a képzett, és könnyen átképezhető, mobil munkaerővel kellene rugalmasabbá (alkalmazkodóbbá) tenni, ám ezek - valljuk be - távlati és nehezen elérhető célok. Flexicurity - így hívják a munkaerőpiac rugalmasságának növelését a szociális biztonság megőrzése mellett.
Sokkal egyszerűbb és gyorsabb azonban a munkapiacot rugalmasabbá tenni a szabályozás lazításával: például csökkenteni az elbocsátási költségeket (megszüntetni mondjuk a munka törvénykönyve által garantált végkielégítést), vagy egyszerűbbé tenni magát az elbocsátási procedúrát (például nem kell indokolnia a munkaadónak az elbocsátást).
A szabályozás lazítása növeli a versenyképességet, de persze munkavállalói érdekeket sért - a munkaadók általában lazább szabályozást akarnak, hiszen ez felel meg az érdekeiknek.
Figyelemreméltó, hogy a magyar munkapiaci szabályozás máris mennyire laza: a bérmeghatározás rugalmasságában versenyképesebbek vagyunk Kínánál. Azaz Magyarországon igen nagy mértékben (inkább, mint Kínában, s még inkább, mint Franciaországban vagy Németországban) a munkaadón múlik, mennyi a munkavállalói fizetése.
Előkelő helyezésünket annak köszönhetjük, hogy nem kötik meg a munkaadók kezét a bérmegállapításban bonyolult ágazati megállapodások, s a minimálbért is olyan alacsonyan állapították meg, hogy jóval a minimális megélhetési költségek (létminimum) alatt van, így sok vizet nem zavar. (Hiába látványosak az állami közlekedési cégek sztrájkjai, a versenyszféra szakszervezetei harmatgyengék.)
Bár a laza munkaerő-piaci szabályozás jó fegyvernek tűnhet a munkanélküliség ellen, s kétségkívül jót tesz a versenyképességnek és a gazdasági növekedésnek is. Mindennek árát azonban meg kell fizetni a munkavállalók szociális biztonságának és biztonságérzetének csökkenésével, így - végső soron - az életminőség csökkenésével is, amennyiben az életminőségen nem pusztán a fogyasztást értjük.
így fogalmaz a nemzetgazdasági minisztérium
A Magyar Kormány vállalja, hogy a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve idei év április 30-ra elkészíti a Nemzeti Munka Tervet. Ebben feltárjuk a probléma jellegét, azonosítjuk azokat a tényezőket, amelyek azt generálják, és egyszersmind megoldást is nyújtanak a kialakult helyzet kezelésére. A Nemzeti Munka Terv célja, hogy megmutassa az utat és teendőket a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez. Ennek keretében a Kormány továbbra is vállalja, hogy 2014-ig 300 000 munkahely jön létre.
A Nemzeti Munka Terv keretében új Munka Törvénykönyvre teszünk javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki hazánkban. A Terv keretében megvizsgáljuk az atipikus foglalkoztatási formákat, illetve a közmunka rendszerét nemzetközi összehasonlításban. További javaslatokat teszünk a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítésére. Felülvizsgáljuk a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét, illetve az aktív munkaerő-piaci politikák cél és eszközrendszerét.
Borítékolható, hogy az új szabályozás durván fogja sérteni a munkavállalói érdekeket, s az is - a korábbi tapasztalatok alapján -, hogy érdemi társadalmi érdekegyeztetés nem lesz.
A kormány célkitűzése annál is érdekesebb, mivel a kormány felfüggesztette az atipikus foglalkoztatási formák támogatását.
Mint korábbi cikkünkben írtuk: mindenki egyetért ugyanazzal, hogy a munkaerőpiacot a képzett, és könnyen átképezhető, mobil munkaerővel kellene rugalmasabbá (alkalmazkodóbbá) tenni, ám ezek - valljuk be - távlati és nehezen elérhető célok. Flexicurity - így hívják a munkaerőpiac rugalmasságának növelését a szociális biztonság megőrzése mellett.
Sokkal egyszerűbb és gyorsabb azonban a munkapiacot rugalmasabbá tenni a szabályozás lazításával: például csökkenteni az elbocsátási költségeket (megszüntetni mondjuk a munka törvénykönyve által garantált végkielégítést), vagy egyszerűbbé tenni magát az elbocsátási procedúrát (például nem kell indokolnia a munkaadónak az elbocsátást).
A szabályozás lazítása növeli a versenyképességet, de persze munkavállalói érdekeket sért - a munkaadók általában lazább szabályozást akarnak, hiszen ez felel meg az érdekeiknek.
Figyelemreméltó, hogy a magyar munkapiaci szabályozás máris mennyire laza: a bérmeghatározás rugalmasságában versenyképesebbek vagyunk Kínánál. Azaz Magyarországon igen nagy mértékben (inkább, mint Kínában, s még inkább, mint Franciaországban vagy Németországban) a munkaadón múlik, mennyi a munkavállalói fizetése.
Előkelő helyezésünket annak köszönhetjük, hogy nem kötik meg a munkaadók kezét a bérmegállapításban bonyolult ágazati megállapodások, s a minimálbért is olyan alacsonyan állapították meg, hogy jóval a minimális megélhetési költségek (létminimum) alatt van, így sok vizet nem zavar. (Hiába látványosak az állami közlekedési cégek sztrájkjai, a versenyszféra szakszervezetei harmatgyengék.)
Bár a laza munkaerő-piaci szabályozás jó fegyvernek tűnhet a munkanélküliség ellen, s kétségkívül jót tesz a versenyképességnek és a gazdasági növekedésnek is. Mindennek árát azonban meg kell fizetni a munkavállalók szociális biztonságának és biztonságérzetének csökkenésével, így - végső soron - az életminőség csökkenésével is, amennyiben az életminőségen nem pusztán a fogyasztást értjük.
így fogalmaz a nemzetgazdasági minisztérium
A Magyar Kormány vállalja, hogy a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve idei év április 30-ra elkészíti a Nemzeti Munka Tervet. Ebben feltárjuk a probléma jellegét, azonosítjuk azokat a tényezőket, amelyek azt generálják, és egyszersmind megoldást is nyújtanak a kialakult helyzet kezelésére. A Nemzeti Munka Terv célja, hogy megmutassa az utat és teendőket a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez. Ennek keretében a Kormány továbbra is vállalja, hogy 2014-ig 300 000 munkahely jön létre.
A Nemzeti Munka Terv keretében új Munka Törvénykönyvre teszünk javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki hazánkban. A Terv keretében megvizsgáljuk az atipikus foglalkoztatási formákat, illetve a közmunka rendszerét nemzetközi összehasonlításban. További javaslatokat teszünk a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítésére. Felülvizsgáljuk a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét, illetve az aktív munkaerő-piaci politikák cél és eszközrendszerét.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák