Nem csak a Z generáció akar új játékszabályokat

Tavaly a mesterséges intelligencia, idén a Z-generáció (1997 és 2012 között születettek), mint az innovátorok új generációja lett a BoschxRichter Innovátorok Napja rendezvény központi témája. A szeptember 25-én a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon másodjára megrendezett esemény Magyarország két vezető nagyvállalatának alapítója, Robert Bosch és Richter Gedeon közös születésnapja előtt tisztelgett, akik máig érvényes cégfilozófiát és értékeket hagytak az utókorra. 

Cégeik alapítása idején mindkét innovátor fiatal volt, ezt fontos tudatosítani - kezdte megszólalását Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. Einsteint idézte, aki szerint hiába nő az átlagéletkor, az ember fiatal évei fogják megmutatni, kiben rejlik potenciál. Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban arról beszélt, hogy az innovációs ötletek szárba szökkenéséhez elengedhetetlen egy olyan kultúra, melyben lehet hibázni. Abban persze egyetértett a két vezető, hogy a fejlesztői, innovatív gondolkodást nem a termelési szektorba kell beleágyazni, meg kell teremteni hozzá egy külön teret, ami vezérigazgatóhoz méltó kihívás.

Egyfajta térteremtés, azaz ökoszisztéma-teremtés zajlik az innovatív nagyvállalatok és a felsőoktatás életében is, mely kölcsönös trendfordulót jelent az utánpótlás-nevelésben érdekelt cégek, és a - főként Z-generációs - hallgatók számára. A Bosch és a Richter innovációs ökoszisztémáinak működéséről vezetői és hallgatói oldalról is érkeztek megszólalók. 

Innovációs ökoszisztéma - a fényes jövő puzzle képe

Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős vezetője Magyarországon és az Adria régióban úgy gondol erre a kialakulóban lévő ökoszisztémára, mint egy fényes jövőt ábrázoló puzzle képre, melyen szoros szálak fűzik egymáshoz a résztvevőket.A vállalat is egy puzzle darab a sok más ipari szereplővel, startuppal, kkv-val, egyetemmel, középiskolával, önkormányzattal és kormányzati szervekkel együtt. Ez a puzzle segíthet megsokszorozni az ország innovációs erejét – fejtette ki. 

„Ahogy egy alföldi tölgyesben is vannak kisebb cserjék meg nagyobb fák, a Richter is vezető szerepet játszik ebben az ökoszisztémában.” A vállalat egy irányított „open innovation” stratégiát képvisel – mondta Pércsi Szilárd, a Richter Gedeon Nyrt. Innovációs és pályázati iroda vezetője. 

Gellén Henrietta, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Doktori Iskolájának hallgatója tavaly kapcsolódott be ebbe az ökoszisztémába, amikor egy ösztöndíjat elnyert a Richternél. A fiatal kutató elmondta, egy olyan módszer fejlesztésén dolgozik, mely jelentős segítséget adhat a meddő pároknak, hogy szülőkké váljanak. Kiemelte, mennyire fontos számára, hogy a cég összefogja a fiatal kutatókat, akik megismerhetik ezáltal egymás munkáját és inspirálódhatnak.

Mivel az ELTE mesterséges intelligencia tanszékének létrejötte alapból egy Bosch együttműködés eredménye, Varga Bori, az ELTE Informatikai Karának hallgatója, aki egyben Bosch-ösztöndíjas is, elmondta, tanórákon is számos alkalommal előkerül egy-egy céges projekt, illetve számos oktatójuk kötődik a vállalathoz. Úgy érzi, már az egyetemen piacképes tudásra tehet szert. A kutatási munka során pedig egy valódi ipari kihíváson dolgozhat, amely pénzt is jelenthet, plusz segít rálátni arra, milyen készségek megszerzésére van még szükség. A mesterképzés során végig személyhez kötött mentor támogatását kapják – emelte ki. 

Tényleg új játékszabályokat akar a Z-generáció? 

Mit tud a Z-generáció és legfőképpen mit akar, hogyan gondolkodik, milyen munkahelyet szeretne magának? Ezekre a kérdésekre kereste a választ egy Bosch és Richter megbízásából készült kutatás (az eredmények ide kattintva érhetőek el) Ennek kapcsán Steigervald Krisztián generációkutató, a SteiGen Consultancy Kft. alapítója megjegyezte, problémás az a kérdésfeltevés, hogy „mit akar” ez a generáció. „Az akarás” szó ugyanis inkább az előző generációkhoz illett jobban. Az viszont a kutatási eredményekből is kiderült, hogyvalóban új szabályok és új rendszerek kellenek a mai fiataloknak. Mindez abból következik, hogy máshogy neveljük már a gyerekeinket és most kerülnek be a munkahelyekre azok a fiatalok, akik már nem poroszos, tekintélyelvű nevelést kaptak, ezért nehezen viselik a hierarchikus rendszereket. A válaszkész nevelés és a demokratikus családmodell teljesen másfajta hátteret jelent. Az a változás, ami a családszociológiában és nevelésben lejátszódik, új elvárásokat teremt a munkahelyen – fejtette ki a szakember. 

Ami a Z-generáció tagjait leginkább érdekli a munkahely kapcsán, az az, hogy a folyamatok ne a munkáltató szemszögéből induljanak ki, hanem az ő szemszögükből, az egyén fókuszából. Ez egy újdonság az előző generációk számára, ennek megértését tanulni kell – emelte ki a generációkutató, a kutatás eredményeiben ez visszaköszön. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy nem szabad csak a Z generációra koncentrálni – az X-esek jelen pillanatban a legjobb munkaerő, erejük teljében vannak, és bár korábban a leglojálisabb munkaerőnek számítottak, megtanulták már, hogy nem kifizetődő a lojalitás. 

Erdei Katalin, a Richter Gedeon Nyrt. HR-igazgatója számára nagyon érdekes tanulsága volt a kutatásnak, hogy azokat az innovációkat, melyeket behoz a munka világába a fiatalabb generáció, mennyire gyorsan átveszi az idősebb generáció is. Például a munka-magánélet egyensúlyát, melyet a Z generáció kezdett el feszegetni - a kutatás eredményei alapján már fontosabb szempontnak tartják az idősebb munkavállalók. „Azért is kell arra odafigyelnünk, hogy mit hoz a fiatal generáció, mert azt pillanatok alatt veszi át a többi generáció” – hangsúlyozta. 

Bosch×Richter Innovátorok Napja 2024. szeptember 25-én a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon Forrás: Bosch

A jelölt nem vár, még 6 percet sem

Arra a kérdésre, hogy a toborzás területén szükség van-e innovációkra, Somogyi András, a Bosch csoport humán erőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban úgy felelt: fontos ma már, hogy a toborzás élményalapú legyen. Nem működik már a vizsgahangulatú stresszinterjú, befogadó és barátságos felvételi elbeszélgetésre van szükség. Ezenkívül a gyorsaság is számít, mert a mai jelöltek nem várnak, „a HR innováció is meg kell, hogy jelenjen”. A Boschnál már teljesült az a cél, hogy a jelentkezési folyamat egy percen belül lebonyolítható legyen. 

Erdei Katalin, a Richter HR-igazgatója kiegészítette ezt még azzal, mennyire fontos a mai fiatalok számára, hogy betekintést nyerjenek a vállalati kultúrába, megismerjék, milyen karrierutakra van lehetőség. A kollégák fényképével hirdetik meg az állásokat, hogy a pályázók lássák, milyen típusú, hobbijú emberekkel találkoznak. A HR-vezető szerint a kutatásból markánsan kitűnt, hogy a vállalat fenntarthatósági törekvései szintén nagy szerepet játszanak abban, hogy vonzóvá válnak-e a fiatalok szemében. 

Steigervald Krisztián munkája során több cégnél is rálát a felmondási statisztikákra. Egy informális adattal, a leggyorsabb felmondási idővel lepte meg a hallgatóságot. A rekorder 23 éves munkás egy vidéki gyártóvállalatnál azért mondott fel 6 perc alatt, mert bár pontosan ott volt a megbeszélt időben és helyszínen, senki sem várta. 6 perc után távozott, ami a szakember szerint jól mutatja, hogy a kultúraváltás pillanata eljött, itt is innovációra van szükség. 
 

Nyitókép: Kerekasztal-beszélgetés a Bosch×Richter Z-generációs kutatásáról a Bosch×Richter Innovátorok Napján - balról jobbra: Miller Dávid és Krizsó Szilvia moderátorok, Steigervald Krisztián generációkutató, Erdei Katalin, és Somogyi András

Forrás: Bosch