Hamarosan több mint egymillió ember dolgozik majd mesterséges intelligenciával Magyarországon

Tizenegy év különbséggel szeptember 23-án született Robert Bosch, a villanyszerelő műhelyből világcéget épített innovátor, és Richter Gedeon, a modern magyar gyógyszeripar megteremtője. A két inspirációt jelentő vállalatalapító előtt is tisztelegve rendezett közös konferenciát hazánk két meghatározó innovatív vállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Bosch×Richter Innovátorok Napja – Egy asztalnál a mesterséges intelligenciával” címmel.

Ember és cégvezető legyen a talpán, aki a szédítő sebességgel előretörő mesterséges intelligencia (MI) mindent átformáló hatásához alkalmazkodni tud – kezdte bevezető előadását Kiss Ádám a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Az MI-stratégia megalkotása során kulcskérdés lesz, hogy hol vannak azok a határterületek, ahol az ember és a gép kapcsolatában az embernek továbbra is jelentős szerepe marad. Kik azok az okos, kreatív stratégák, akik felismerik azokat az üzleti potenciállal is kecsegtető lehetőségeket, amelyeket az MI tudatos és jól megtervezett használatával egy vállalkozás kiaknázhat?  Ugyanakkor komoly döntések előtt állnak a vezetők, hogy mekkora erőforrást fektessenek bele ezekbe a lehetőségekbe. Az amerikai technológiai óriások, az Amazon, az Alphabet és a Microsoft együtt a tavalyi évben 78 milliárd dollárt, idén várhatóan 120 milliárd dollárt fordít az MI-t kiszolgáló szoftvereik fejlesztésére. Kiss Ádám optimista kicsengésű zárógondolatai szerint az MI térhódításával remélhetőleg egy nagy termelékenységi bumm előtt állunk, melyben a gépeknek az emberi tudást kiegészítő, nem pedig azt helyettesítő hatása lesz.

Hol tart a magyar MI-stratégia?

A Mesterséges Intelligencia Koalíció 2018-ban alakult meg Magyarországon, a tagok azóta közösen határozzák meg a hazai fejlesztések irányait. Céljuk, hogy az MI-technológia adaptálása minél mélyebb és széleskörűbb legyen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) világától a tudásipar szereplőiig - derült ki Jakab Roland, a koalíció elnökének szavaiból. A koalíciónak köszönhetően 2020 tavaszán született meg Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, melyet kormányhatározattal fogadtak el. A 2023-ban aktualizált stratégiában foglaltak szerint 2030-ig az a célkitűzés, hogy több mint egymillió ember dolgozzon olyan munkakörökben, ahol mesterséges intelligenciát használ feladatai ellátása során – hangsúlyozta Jakab Roland.

Az MI Stratégia célkitűzései a 2030. évre

Ahhoz, hogy ez meg tudjon valósulni, meg kell teremteni a külső feltételeket. Szuperszámítógép-központokat (HPC) hoztak létre, folyamatban van Levente, az új magyar szuperszámítógép építése is a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) csillebérci kampuszán. Ha az adatokhoz való hozzáférés időben szabályozás alá kerül (például az állami hatáskörben keletkező adatokat megfelelő ütemben osztják meg), akkor sokkal több kutatás-fejlesztési projekt lesz, melyek új alkalmazások születését generálják. Ennek az értékláncnak az intézményesítése fontos célkitűzése a stratégiának – magyarázta Jakab Roland. A stratégia alapozó pilléreinek ütemes kiépítése zajlik: létrejött többek között az MI Szabályozási és Etikai Tudásközpont (MISZET), a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB), az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL). Ezekben a laborokban kutatóintézetek és egyetemek együttműködése folyik. Kiemelten kezelik a nyelvtechnológiai fejlesztések is, a magyar nyelv védelme az egyik legfontosabb célkitűzésük. A nagy nyelvi modellek (ChatGPT) korában lényeges, hogy ne csak angol adatforrásokból dolgozzanak a szuperszámítógépeken futón MI-k.

A koalíció jelentős eredményként tekint az „MI Kihívás” elnevezésű edukációs programjuk népszerűségére, ezt a 2-3 óra befektetéssel elvégezhető kurzust eddig 119 ezer honfitárs teljesítette. Kiemelt törekvésük, hogy a kkv-k számára konkrét példákon keresztül mutassák meg, miként indulhatnak el ezen az úton, milyen megoldásokat építhetnek be saját működésükbe, hogyan tudnak hatékonyan élni a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel. Ennek érdekében egy országos roadshow programot is terveznek. A jogi szabályozási környezet átalakítása szintén a célkitűzések között szerepel. Jakab Roland szavai szerint kis túlzással nem csak a Polgári, de a Büntető törvénykönyvet is át kell írni, hogy helyén lehessen kezelni az olyan új aspektusokat, mint az adatok tulajdonjoga, vagy az adatokhoz való hozzáférés biztosítottsága.

Innovációs ökoszisztéma: egységben az erő!

Robert Bosch és Richter Gedeon, a két alapító nemcsak abban hasonlított, hogy mindketten egy napon születtek, hanem abban is, ahogy mindketten hittek a fejlődésben, az innováció erejében és az emberek jóllétére gyakorolt hatásában. Szellemiségük mindkét vállalat kultúrájában erőteljesen benne van a mai napig – mutatott rá előadásában dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. A gyújtógyertya feltalálásával egy időben a cég falai között született meg egy nem technikai innováció is: 1906-ban Robert Bosch vezette be Németországban elsőnek a 8 órás munkaidőt. Mindig fontos volt számára a munkatársak jólléte és hitte, hogy a kiegyensúlyozott körülmények hatékonyságnövelést érnek el. Szászi István szerint az innováció mindig is közös siker volt, közös erőfeszítésen alapszik. A közös szó lesz a legnagyobb kihívás a jövőben, mert a világ egyre összetettebb problémákkal szembesül, a komplex problémákra komplex megoldásokat lehet csak adni a partnerekkel együttműködve. Együtt kell haladni, ezért hoz létre a Bosch csoport innovációs ökoszisztémát az akadémiával, az egyetemekkel, a startup cégekkel és a kormányzati szereplőkkel karöltve.

A 120 éves Richter Gedeon életében is hagyománynak tekinthető az együttműködésen alapuló innováció – hangsúlyozta Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. Sikertermékeik között említi többek között például az amerikai piacon Vraylar néven futó készítményt, mely most már közel 900 000 pszichés betegséggel küzdő embernek segített visszatalálni a munka világába. 1200 kollégájuk dolgozik a kutatás-fejlesztésben, munkájukat nagy hatékonysággal segíti majd a mesterséges intelligencia. Idén várhatóan több mint 80 milliárd forintot költ innovációra a vállalat. Mint mondja, ezek az erőforrások nélkülözhetetlen kellékei az eredményeknek, de nem elegendőek a kimagasló innovációhoz. A Richter múltja arra mutat rá, hogy a siker receptjéhez nem a verseny, hanem az együttműködés jelenti a legfontosabb összetevőt. A cég történetében a partnerek fontos szerepet játszottak abban, hogy nemzetközileg terjeszkedni tudtak.

Hogyan forgatja fel az MI a gyártást és a gazdaságot?

Az elmúlt öt évben a Bosch több mint 1000 mesterséges intelligenciával kapcsolatos találmányra nyújtott be szabadalmi bejelentést, amivel a vezető szereplők között van Európában. A cégnél az MI-vel foglalkozó szakértők jelenleg több mint 60 konkrét felhasználáson dolgoznak. Óriási potenciált látnak a generatív mesterséges intelligenciában, azaz a ChatGPT adta lehetőségekben, de tudatában vannak az ebben rejlő veszélyeknek is – mondta el Pótsa Mátyás, a Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője. A ChatGPT egy bárki által elérhető nyílt MI-eszköz, mely az interneten elérhető publikus adatokból táplálkozik és ipari vállalatként nem szeretnék az ipari titkokat egy nyílt rendszerben megosztani.Ezért kezdte el a cég egy Bosch GPT fejlesztését külső startup cég segítségével. Így tudják majd ezt a technológiát biztonságosan felhasználni arra, hogy hatékonyabban dolgozhassanak a mérnökök vagy a gyártósorokon dolgozó operátorok és gépmesterek. A Bosch kidolgozta saját mesterséges intelligencia etikai kódexét is, mely a mesterséges intelligenciának a vállalat termékeiben történő felhasználását szabályozza. Alapelvük, hogy az innovációra való törekvést ötvözzék a társadalmi felelősségvállalással.

Az MI-algoritmusok akkor tudják egy vállalat hatékonyságát segíteni, ha a digitalizáció révén jó minőségű adatokból táplálkozhatnak. Pótsa Mátyás erre példaként említette a Boschnál, hogy a többéves digitalizációs folyamat eredményeként a nemzetközi gyártósorokon a gyártás során keletkező összes adat elérhető egy felhőben. Ha ezt a jól szervezett adatbázist összekapcsolják az MI-vel, akkor olyan összefüggések vagy anomáliák válnak szembetűnővé, melyekből komoly gazdasági hatékonyság nyerhető ki.

Szénási Attila, a Richter gyógyszergyártási igazgatója elmondta, ők nem foglalkoznak ChatGPT-fejlesztéssel, de nagyfokú szabályozott környezet és automatizáltság van náluk is. Látják, mennyire segítene a gyártásfejlesztő rendszereknek, ha az adatbázisok összekapcsolódhatnának, de jelenleg ez még nem lehetséges. Ha a gyártásban nem is használnak ChatGPT-t, viszont minden olyan gyártást segítő tevékenységben, mint kommunikáció, oktatás, tréning, megkérdezik a gép intelligenciát. Még keresik az utat, hogyan hasznosítsák azt a rengeteg adatot, amely a gyártás során létrejön. A jövőt illetően úgy látja, nem biztos, hogy meg fog változni a gyártási tevékenység, az viszont biztos, hogy átképzések történnek majd. Meg fog változni, hogy mi az, amit ember végez, és amit az ember géppel végeztet.

Az egyetemi hallgatók természetesen már ChatGPT segítségével készítik a beadandókat, az oktatók igyekeznek olyan feladatokat adni, mellyel ennek az eszköznek a minél professzionálisabban használatára sarkallják őket – fejtette ki dr. Galambos Péter, az Óbudai Egyetem igazgatója. Az egyetemen folyó vizsgálatok is azt mutatják, hogy MI vonatkozásban óriásiak a lehetőségek a gyártástámogatás területén. Mennyi időt meg lehet spórolni például egy drága gyártóberendezés szervizelésén, ha a mérnök chates kereséssel böngészi át a lehetséges hibaokokat és nem kell egy többezer oldalas gépkönyvet átnézni hozzá. Véleménye szerint nem kérdés, hogy a robotika vonatkozásában egy paradigmaváltás közepén vagyunk egy robbanás előtti pillanatban. A nyelvi modellek fejlődése a robotok képességrendszerének fejlődésén is meg fog mutatkozni. Hasonló áttörés várható a mozgásgenerálásban a finommotorika terén, mint amit a nyelvi modellek elértek a szöveggenerálás kapcsán. Az intralogisztikában ez már megtörtént: ma az Amazon a világ legnagyobb robotgyártója, a robotot maguk használják, nem eladásra gyártják. Galambos Péter szerint az egyéb gyártási technológiákban ennek leszünk tanúi az elkövetkező években és kreatívabb munkák jutnak majd az emberi munkaerőnek.

Mire használnánk leginkább az MI-t?

A rendezvényen Sági Ferenc, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. képviselője ismertette a Bosch és a Richter megrendelésére készült reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeit is, mely a magyar lakosság mesterséges intelligenciához és innovációhoz való viszonyát hivatott felmérni. A legtöbben a mesterséges intelligencia szakmai alkalmazását jelenleg az internetes keresőmotorok (48 százalék), az önvezető járművek (48 százalék), a navigációs eszközök (42 százalék) és a gyárak működésének optimalizálása (39 százalék) területén látják. Kevésbé nyilvánvaló a válaszadók számára, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van az orvosi berendezések tervezésében (34 százalék), a biztonsági megoldásokban (29 százalék), a gyógyszerek, oltások fejlesztésében (27 százalék) és az energiaellátás szabályozásában is (21 százalék).

Arra a kérdésre, hogy mire használnák szívesen a mesterséges intelligenciát a mindennapokban, a válaszadók körében elsősorban az általános információkeresés (73 százalék) győzött. Ez nyilvánvalóan összefügg az utóbbi idők ChatGPT-boomjával, és ez lehet a mögöttes oka annak is, hogy sokan a mesterséges intelligenciát a munkájuk megkönnyítésére (66 százalék) is igénybe vennék. Szintén jelentős azok aránya, akik az egészségügy területén, a betegségek diagnosztizálásába vonnák be a mesterséges intelligenciát (66 százalék). Sági Ferenc szerint az eredmények alapján fontos tanulság, hogy ezekben a kérdésekben az üzleti világ és a lakosság képviselői élesen elválnak egymástól. Lakossági oldalról erős a szkepticizmus, illetve megfigyelhető, hogy az innováció és a mesterséges intelligencia fogalma szétválik a fejekben.

A nyitóképen a Bosch és a Richter Gedeon vezetői