Szerző: Berta László Megjelent: 5 éve

Nem látszik olyan erő, mely a migrációt visszatartaná

images

images

A múlt év során több alkalommal előkerülő munkaügyi vitában, a foglalkoztatási adatokkal folytatott számháborúban a kormányzatot heteken át azzal szembesítették, hogy a külföldön dolgozó magyar állampolgárokat etikátlan módon számolja a hazai foglalkoztatási létszámhoz, szépítve a valós helyzetet. A parlament szakbizottságát vezető Gúr Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön dolgozók egy részének beszámítása torzítja a hazai foglalkoztatási statisztikákat. Ezekben ugyanis azok is szerepelnek, akik fél évnél nem régebben dolgoznak külföldön, illetve időszakosan vállalnak munkát a határon túl. Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető elemzője kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a Labour Force Survey (LFS), vagyis az Európai Unió munkaerő-felmérése szabályai szerint a foglalkoztatottak közé kell számolni a külföldön dolgozó állampolgárokat is, tehát a kormány hivatkozása helyes. Különben nem új keletű dologról van szó: Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta alkalmazza a munkaerő-felmérést a foglalkoztatottság mérésére, amelynek során figyelembe veszi az uniós előírásokat.

A számháború helyett szakmai kérdéssel foglalkozott Hárs Ágnes "Munkaerőpiac és migráció - a magyar migráció aktuális kérdései" címen tartott előadásában. A migráció 2007 óta mutatható ki Magyarországon. Gyorsuló folyamat, amelyről nem tudjuk merre halad, és nem látszik olyan erő, ami visszatartaná. A gazdasági válság, a hazai politikai és gazdasági folyamatok kombinációja. A következménye, hogy az itthon is munkát vállaló, a változó körülményekhez jobban alkalmazkodó, leginkább versenyképes csoport távozik, ami kedvezőtlen otthoni munkapiaci struktúrához vezet. Ez egy sokszínű csoport: a szakképzettek és a diplomások mellett egyre nagyobb számban vannak közöttük érettségizettek. Az igazán komoly probléma az, hogy az alapfokú tanulmányokkal vagy azzal sem rendelkezők elhelyezkedési esélye minimális itthon és külföldön, vagyis helyzetüket a piac külföldi munkavállalással nem tudja megoldani, béreik és lehetőségeik egyre romlanak. Többségében itthon maradnak, és nem képesek kijutni a munkanélküliség hálójából. Hárs Ágnes szerint a migráció hatására kontraszelekciós folyamat megy végbe. A hazai munkavállalási lehetőséget összességében szűkíti a kormányzati állások csökkenése is.

Elemezzük-e, felmérjük-e a migráció következményeit? Hárs Ágnes szerint nem, de úgy értékeli, a migráció következményeinek az elemzése még talán korai, hiszen egy folyamat kezdetén járunk, de azért fontos ezzel foglalkozni. A hazatérési hitelprogrammal a vezető elemző szerint egyelőre nem érdemes próbálkozni, a jelenlegi gazdasági környezet nem kedvez ennek, és csak átgondoltan szabad belevágni, mert külföldi példák szerint sokan csak azért hagyták el egy időre az adott országot, hogy hazatérve részesüljenek a visszatérési támogatásban.

Európai munkaerő-felmérés

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség konzisztens mérésére az Európai Unió a munkaerő-felmérést (Labour Force Survey-t, röviden LFS-t) alkalmazza. Ezzel a felvétellel lehetővé válik a munkában lévők sajátosságainak jobb megismerése, és az eredmények felhasználása a kutatásokban, vagy a foglalkoztatáspolitika alakításában. Ezen kívül ennek felhasználása megteremti a lehetőséget más országokkal történő összehasonlításra, hiszen a világ számos országában évtizedek óta végeznek lakossági felvételen alapuló adatgyűjtést.
1995 óta a munkaerő-felmérésen alapuló adatfelvételt 50 országban alkalmazzák. Az EU-ban általános, hogy már a tagfelvételt megelőzően a foglalkoztatatásra és munkanélküliségre vonatkozó statisztikákat az LFS alapján állítják elő. 1983 és 1997 között az EU-LFS adatfelvételére - országonként eltérően - az év első vagy második negyedévében került sor. 1998-tól tértek át a negyedéves és éves eredményeket folyamatosan biztosító adatfelvételre. Az egyes országok követik az uniós irányelveket, így ha határozat születik az adatfelvétel módjának megváltoztatására vagy a kérdőív átalakítására, azt a munkaerő-felmérésben részt vevő országok adaptálják a saját rendszerükbe. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta alkalmazza a munkaerő-felmérést a foglalkoztatottság mérésére, amelynek során maximálisan figyelembe veszi az uniós előírásokat. Forrás: http://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/euinfo/honap_temaja/foglalkoztatottsag.pdf


Felszívódtak az IT szakemberek

- Jelenleg nem agyelszívás van, hanem menekülés itthonról, pedig a magyar IT fizetések elég magasak ahhoz, hogy hasonló, vagy jobb életszínvonalat biztosítsanak, mint például az angliai fizetések - mondta el Csudutov Csudinka, a Mimox IT toborzó cég vezetője. A távozás oka ritkább esetben szakmai, az alkalmazott technológiák is elérhetők egy-két kivételtől eltekintve, a háttérben általában kényszerítő tényező van, ilyen a családi devizahitel-törlesztés. A külföldre utazást többen kiváltják távmunkával, viszont egyre taszítóbb a magyarországi rossz hangulat, a túlzott bürokrácia, vagyis az informatikusok a pénz mellett a nyugodtabb életet keresik külföldön.

Külföldre menni tapasztalatszerzés céljából nem árt az országnak, eddig így volt ez az informatikusok körében, a legtöbben hazajöttek 4-5 év után, viszont akik az elmúlt öt évben mentek ki, azok nem jönnek vissza. Jelenleg többen mennek el, mint valaha: 10-ből 7-en, korábban fordított volt az arány, sőt, nehéz volt külföldi pozíciókra IT szakembereket találni. A Mimox adatbázisból már több százan hiányoznak. A munkaerő-közvetítés lehetetlenné vált. 1,5-2 millió forint közötti a közvetítői díj, mégsem zsíros biznisz, mert nincs kit kiközvetíteni. Csudutov szerint a három kifejezetten IT specialista fejvadász cégnek nincs számottevő forgalma. - A nagy álláskereső portálokon átlagosan 900 IT álláshirdetés van naponta. Ha feltesszük, hogy az állások tizedét hirdetik meg, arra következtetünk, hogy tízezer körüli a betöltetlen állások száma - mondta el.

- A magyar IT piacra rettenetes hatással van a migráció. Nagyon nehéz kurrens tudással rendelkezőket találni, őket viszik el a leghamarabb a külföldi fejvadászok, akiknek könnyebb lett a dolga a közösségi média elterjedésével - jegyezte meg a szakember, aki úgy látja, ha végre megalakul az a bizonyos tech startup, elsősorban az emberhiánnyal kell megküzdenie. Tehát a cég lassabban tud terméket fejleszteni, és emiatt nem lesz versenyképes, vagy nem képes elegendő befektetői tőkét vonzani, mivel a befektetők nemcsak azt veszik figyelembe, hogy ígéretes-e a termék, hanem azt is, hogy a partner ki tudja-e fejleszteni.

A migráció most nem hat a bérekre - az IT fizetések eddig is magasak voltak -, de Csudutov szerint van egy mellékes következménye: egyre több hazai cég nyitott külföldiek felvételére, minden mindegy már, csak jöjjön valaki. A magyar IT bérezés nagyjából megegyezik a kelet-európaival. Azaz nincs nagy különbség az életszínvonalban.

Három híresebb hazai alapítású technológiai cég "hazahozó roadshow"-t rendezett tavaly Skandináviában, nem sok sikerrel. A szakértő szerint a magyar high tech cégek a világjelenségnek engedelmeskedve kénytelenek nagy zajt csapni "employer branding" témában, és olyan munkakörülmények megteremtésére áldozni, ami már-már túlzás. Szinte kötelező az irodai játszószoba játékkonzollal, csocsóasztallal, hűtött üdítőkkel. A munkahelyi innivaló ingyenes, nemsokára az ennivaló is az lesz, az 51,17 százalékos büntető adó ellenére is, pedig a fizetések már az egekben vannak, különösen a majdnem kezdőké, akik 2-3 éves szakmai tapasztalattal bruttó 750 ezer forintot kereshetnek. Ehhez jönnek a konferenciák, ingyen sörözés és sportolás, ingyen könyvek és hardver.

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a NAV

Fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a házkutatások során több gépfegyvert és pisztolyt is... Teljes cikk

Brexit - Elutasították a kilépés feltételeiről szóló megállapodást

A várakozásoknak megfelelően hatalmas arányban elutasította a londoni alsóház a kedd esti szavazáson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit)... Teljes cikk

Nyolc németországi nemzetközi repülőtéren lesz sztrájk

Nyolc németországi nemzetközi repülőtéren tartanak sztrájkot kedden a biztonsági szolgálatok dolgozói, Frankfurt és Hamburg mellett Münchenben,... Teljes cikk

Valószínűbb a Brexit elmaradása, mint a megállapodás nélküli kilépés

Theresa May brit miniszterelnök szerint katasztrofális mértékben károsítaná a politikába vetett bizalmat, ha nem teljesülne a brit EU-tagság... Teljes cikk

Stratégiai együttműködést kötött a BME és a MOL

Stratégiai megállapodást kötött a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a MOL. A megállapodás célja egyrészt közös,... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár