Nem sok jóra számíthatnak a turizmusban dolgozók

Meglehetősen negatív munkaerő-piaci trendre számítanak a turizmusban, vendéglátásban tevékenykedő munkaadók, ami a legfrissebb statisztikai adatok tükrében nem meglepő. A számok nem sok jóval kecsegtetnek: 2009. első négy hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 16-18 százalékkal, a vendégéjszakák száma 8-14 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A turizmus viszonylag magas foglalkoztatási aránya miatt kiemelt gazdasági ágazat: a KSH közelmúltban közzétett adatai szerint a szektor 2006-ban közvetlenül 1 086 milliárd forinttal, mintegy 5,3 százalékban járult hozzá Magyarország GDP-jéhez. Míg 2005-ben 303 ezer, 2006-ban 11,4 százalékkal több, 338 ezer foglalkoztatottat regisztráltak a turizmusban jellemző ágazatokban, amely az összes foglalkoztatott mintegy 9 százalékát jelenti.

- A válság hatására az első negyedévben 13 300 fővel csökkent a szálláshelyszolgáltatás-vendéglátás ágazat létszáma, ami 8,1 százalékos visszaesést jelent - közölte portálunkkal Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára. Mint mondta, az Európai Utazási Bizottság (ETC) negyedévenként helyzetelemzést készít a válság hatásairól. A legfrissebb, 2009. áprilisában megjelent tanulmány szerint a turizmus lassan tér majd vissza a régi kerékvágásba. - Ami a közeljövőt illeti, a válság hatásai miatt kevesebben fogják keresni a szabadidős turizmus lehetőségeit. Úgy tűnik, továbbra is megmarad az utazások iránti igény, de a turisták közelebbi úti célokat és rövidebb tartózkodási időt választanak és szinte "vadászni" fogják a kedvezményeket. Mivel a vállalati profitok alul maradnak a korábbi szinttől, az üzleti utazások piaca tovább szűkül, felértékelődnek a közeli desztinációk, amely a szomszédos, illetve közeli országokból származó vendégforgalmunkat erősíti majd. Így küldő piacaink bizonyos mértékig mindenképpen átrendeződnek - ecsetelte a várható trendeket Kovács Miklós. Jelezte: várakozásaik szerint Magyarországon a beutazó turizmusban 10 százalék feletti, a belföldi vendégforgalomban pedig 5-10 százalék közötti visszaeséssel számolnak.

Az utazási irodák még tartják magukat

Az utazási szokásokkal kapcsolatban hasonló tapasztalatokról számolt be Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke is. Tájékoztatása szerint az utazók száma kis mértékben csökken, akinek ugyanis életformája részévé vált az évi egy-két kül- vagy belföldi utazás, az most sem szívesen mond le róla. A szakember ugyanakkor megerősítette, hogy az utazások módja átalakul, vagyis inkább a közelebbi úti célokra és az olcsóbb szállodákra váltanak a turisták. Ennek megfelelően át kellett alakítaniuk kínálatukat az irodáknak is. Mint Molnár Gabriella kifejtette, ez nem járt együtt nagy elbocsátásokkal, ugyanakkor az utazásszervező vállalkozások a távozó munkatársak helyett nem vesznek fel újat vagy csökkentik a juttatásokat. Általában igyekeznek a jól képzett és tapasztalt munkatársakat megtartani, számítva arra, hogy a válság után is szükség lesz rájuk. Azért a kisebb utazási irodák nem mindig ilyen szerencsések, az 5 Kontinens iroda például a minap jelentett csődöt, bár ez nem jelenti azt, hogy sorra bedőlnének az utazásszervező cégek. A bezárásokkal egyidejűleg ugyanis sok új iroda nyitott - mutatott rá Molnár Gabriella. Hazánkban körülbelül 1100-1200 cég foglalkozik utazásokkal, ez a szám 1992 óta szinte változatlan, ekkor jelent meg ugyanis az első utazási irodai rendelet, amely szigorú feltételekhez kötötte az utazási vállalkozások működését.

Fellélegezhet a szállodaipar - de így sem rózsás a helyzet

A turizmusban a szállodaipar foglalkoztatja a legtöbb embert, így a válság itt érezteti leginkább hatását. - A recesszió jelei már 2008 augusztusában érezhetőek voltak, a nagy szállodák ősszel 5-10 százalékos leépítésekre kényszerültek - tájékoztatta lapunkat Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára. A szállodák költségeinek 30-40 százalékát teszi ki a bruttó személyi költség, vagyis a munkabérek, a közterhek, az oktatásra, tréningekre szánt összegek. Nyilvánvalóan a hotelek is ott húzzák összébb a nadrágszíjat, ahol a legnagyobb a kiadásuk, ezért volt, ahol csökkentették a dolgozók létszámát, vagy ideiglenesen rövidítették a munkaidőt, kiszerveztek bizonyos feladatokat. - A kilátások sajnos nem jók, a helyzet tovább romolhat, újabb munkahelyek megszűnése várható - vetítette előre a nem túl fényes jövőt Kovács István, megjegyezve: örülnek annak, hogy a kabinet elállt a kereskedelmi szálláshelyek áfájának 25 százalékra történő emelésétől, mivel ezt a szállodák nem tudták volna beépíteni áraikba, de a 18 százalékos adót is soknak tartják, mert ezzel is az utolsó négy között van hazánk az uniós listán. Igazán versenyképesek az európai piacon szerintük 10-12 százalékos áfával lehetnénk.

A kedvezőtlen hatásokat egyébként Budapest sínyli meg a legjobban. Ennek egyik oka, hogy az üzleti utazások nagy része a fővárosra koncentrálódik, a cégek pedig a takarékosság jegyében rövidebb időre foglalnak, vagy lemondják részvételüket. Másrészt a nehezebb anyagi helyzetben csökken a főszezonon kívüli, rövidebb (pl. városlátogató) utazások száma, a belföldi kereslet pedig nem pótolja a külföldiek elmaradását a fővárosban. A Balatonnál - a válság miatt várhatóan kisebb mértékben csökkenő belföldi kereslet miatt is - idén legfeljebb az országos átlagnál valamivel kedvezőbb eredményekre számít a szaktárca.

Gyógy- és wellness turizmus: több lábon kell állni

Elemzők úgy látják, a 3-4 csillagos, belvárosi elhelyezkedésű, alapszolgáltatásokra, tágasabb, kényelmesebb szobákra fókuszáló hotelek lesznek a recesszió túlélői. Eddig a gyógy- és wellness hotelek sem panaszkodhatnak, bár már őket is elérte a válság szele. Molnár Ágnes, a hévizi Hotel Európa Fit vezérigazgató helyettese arról számolt be, hogy náluk az első öt hónapban 10 százalékkal esett vissza a külföldi és a belföldi vendégszám. A tavalyi év hasonló időszakához képest mintegy 3 százalékkal csökkent a bevételük. A 160 főnek munkát adó hotelben a válság miatt ideiglenesen lecsökkentették a munkaidőt, a 8 órás dolgozók áprilisban és májusban 6 órára álltak át, júniusban azonban már 7 órában, júliustól pedig ismét 8 órában foglalkoztatják őket. - Bár a konferencia és rendezvényforgalmunk csökkent, 10-30 fős meetingekre folyamatosan van igény - mondta Molnár Ágnes, hozzátéve, abból a szempontból kicsit szerencsések, hogy gyógy- és wellness szállodaként működnek magas visszatérő törzsvendégállománnyal, és nem konferenciahotelként.

A visszaesés a hévízi régiót eddig kevésbé érintette, de a nagyobb szállodáknál ebben a térségben is voltak 20-30 fős leépítések. A vezérigazgató-helyettes elárulta, nem örülnek az üdülési csekk megadóztatásának, mivel forgalmuk jelentős részét képezi, és hogy ma már csak úgy lehet boldogulni, ha több lábon állnak, ezért új partnerek, új országok bevonására törekszenek.



Versenyképesség kontra adójavaslatok

A turisztikai szervezetek, piaci szereplők már korábban leszögezték, hogy a munkahelyek megtartásához elengedhetetlen az ágazat versenyképességének megőrzése. Ehhez fontosnak tartják a szállodai és vendéglátói áfa-kulcs csökkentését, az üdülési csekk adómentességének megőrzését, a nemzeti marketingkeret növelését. Ehhez képest a kormány adójavaslatának legtöbb eleme inkább nehézséget jelent a turizmusban, a vendéglátásban tevékenykedő vállalkozásoknak.

Az Országgyűlés éppen a héten fogadta el a béren kívüli juttatások megadóztatását. Ennek értelmében a munkáltatóknak 25 százalékos adót kell fizetniük többek között a melegétel-utalvány és az üdülési csekk után, ami ugyan könnyebbséget jelent az eredetileg tervezett 32 százalékos adó helyett, de elemzések szerint így is kedvezőtlen folyamatokat indíthat el a gazdaságban.

Fehéredik vagy tovább feketedik a vendéglátóipar?

Valószínűleg visszaveti a belföldi forgalmat az üdülési csekk megadóztatása: tavaly az üdülési csekk forgalom mintegy 41 milliárd forint volt. A teljes csekkforgalomból 78 százalékban részesedtek a szálláshelyek, 5 százalékban pedig az utazási irodák, az üdülési csekkek így legalább 30 ezer munkahelyet tartanak életben.

Az étkezési utalványok megadóztatása a vendéglátóipar helyzetét ronthatja tovább, a válság következtében így is több fővárosi étteremnek kellett bezárnia. Az utalványok kedvezmény-rendszerének szűkítése két és fél millió munkavállalót és minden negyedik éttermet érinteni fogja: a vendéglátóipar forgalmának csökkenése mellett több ezer munkahely megszűnését veszélyezteti.

Ráadásul a béren kívüli juttatásoknak kiemelt szerepe van a feketefoglalkoztatás visszaszorításában is. Az ágazatban sem ritka ugyanis, hogy a vállalkozások minimálbéren foglalkoztatják a munkavállalókat, akiknek sokszor feketén fizetnek. Kovács Miklós szakállamtitkár szerint a személyi jövedelemadó-rendszer módosításával, az adóterhek enyhítésével éppen ezen a tendencián kívánnak változtatni, nem beszélve a tervezett 5 százalékos járulékcsökkentésről, amely ugyancsak a legális foglalkoztatást ösztönzi. A Magyar Szállodaszövetség titkára szerint ez jó irány, de sajnos száz érvet fel lehetne sorolni, ami az elmúlt években padlóra küldte a turizmust.

Példaként említette, hogy a felszolgálók szervízdíját sok helyen azért vezették be, hogy a vendég ne a pincér zsebébe dugja a borravalót, hanem a számlába ez már be volt építve. A kormány most a szervízdíj kedvezményes adótételeit emelni akarja. Így ezt sok helyen megszüntethetik, ami pontosan a gazdaság kifehérítése ellen hatna - emelte ki Kovács István.