Nem zsenikre, csak „informatikus-kőművesekre” lenne szükség
A magyarok többsége elutasítja az informatikusokkal kapcsolatos sztereotípiákat, a területen dolgozók humorosak, ápoltak és egyáltalán nem magányosak - derült ki a NetAcademia friss kutatásából. Mindezek és a vonzó fizetés ellenére mégis kevesen választják a szakmát, mert túlgondolják, hogy milyen kvalitásokra és energiabefektetésre van szükség az informatikussá váláshoz.
A pozitív megítélés ellenére azonban mégsem választják tömegesen ezt a szakmát, a kutatás eredményei alapján azért, mert túlgondolják az informatikussá váláshoz szükséges feltételeket. Sok válaszban például az fogalmazódott meg, hogy a fejlesztőket, rendszergazdákat a „modern kor varázslóinak” tartjuk. Ezek után az sem meglepő, hogy minden ötödik válaszadó úgy gondolja, hogy informatikusnak születni kell. A megkérdezettek szerint ahhoz, hogy valakiből informatikus legyen, gyakorlatilag elengedhetetlen a logikus gondolkodás, a kreativitás és a magas intelligencia.
„Tapasztalataink szerint a kreativitás és a kimagasló IQ egyáltalán nem meghatározó abban, hogy valaki például programozóvá képezze át magát. A piacról ugyanis ma már nem zsenik hiányoznak, hanem több tízezer olyan szakember, aki meglévő építőkockákból képes összeállítani, felépíteni valamit. Lényegében »informatikus-kőművesek« kellenek, akiknek még csak egyetemi diplomára sincs ehhez szükségük” - mondta Litkei Péter, a NetAcademia Oktatóközpont ügyvezetője.
10 év múlva mindenkinek kicsit informatikussá kell válnia a túléléshez
Minden tizedik válaszadó úgy gondolja, hogy képtelen lenne váltani egy teljesen új szakmára. A NetAcademia kutatásában azt is vizsgálta, hogy azok, akik nyitottak a váltásra, milyen áldozatokra lennének hajlandók annak érdekében, hogy az átlagoshoz képest jóval magasabb, bruttó 600 ezer forintos fizetést kapjanak. Egy éven át átlagosan heti 19 órát áldoznának fel szabadidejükből tanulásra a válaszadók. „Ahhoz, hogy valaki informatikussá képezze át magát, még ennyire sincs szükség. Egy nemrégiben indult, nulla előképzettséget feltételező képzés keretében például fél év alatt, átlagosan heti 6,5 óra befektetéssel válhat bárki webfejlesztővé, melynek végeredményeként a bruttó 600 ezer forintos fizetés 1 év távlatában reális cél” - tette hozzá Litkei Péter.
A szakember hozzátette, a válaszadók azt is jelentősen túlbecsülik, hogy az informatikussá váláshoz milyen mértékű anyagi befektetésre van szükség: egy profi webfejlesztő tanfolyam a megkérdezettek szerint például átlagosan 453 ezer forintba kerül. Ezzel szemben a már említett 160 órás online tanfolyam ennek kevesebb mint tizedéből kijön. Litkei szerint egyébként nem nagyon van más út, hiszen 10-15 év múlva mindenkinek egy kicsit informatikussá kell válnia a túléléshez. „Már most a robotporszívók, drónok és okoseszközök korát éljük, ugyanakkor hiába törekszenek a gyártók ezek egyszerű, kézenfekvő használatára, az átlagember egyre több technikai kihívással találja szembe magát. Mi úgy látjuk, hogy 10-15 év múlva az általános tudás része kell, hogy legyen a technológia alaposabb ismerete, e nélkül senki nem tud majd boldogulni a hétköznapokban” - tette hozzá a szakember.
Fotó: Pixabay
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete friss jelentése szerint az EU-ban minden harmadik nő... Teljes cikk
A pék olyan élelmiszeriparban dolgozó szakember, aki kenyér, péksütemények, kalácsok, kiflik, zsemlék és egyéb pékáruk előállításával... Teljes cikk
A nyomdász olyan szakember, aki nyomtatott anyagok – könyvek, újságok, csomagolóanyagok, reklámanyagok, címkék és egyéb nyomtatványok –... Teljes cikk
- Maldív-szigetek és extra fizetés – Babót új tanítóját így csábítják 3 hete
- Értékteremtés a változó munkaerőpiacon – Z generációs szemlélet a HR-ben 4 hete
- 15–20 ezer dolgozó hiányzik a vendéglátásból – bajban a magyar éttermek 1 hónapja
- Szexibb lett az író, mint a fejlesztő? A techcégek már kommunikációs szakemberekre vadásznak 1 hónapja
- Raktártól a recepcióig: itt volt a legnagyobb munkaerőhiány 2025-ben 1 hónapja
- Gyors megoldások elfoglalt szakembereknek 1 hónapja
- AI a HR-ben: miért nem bíznak a szakemberek a mesterséges intelligenciában? 1 hónapja
- Miért lett sokkal nehezebb állást találni és miért kellenek a vendégmunkások? 1 hónapja
- Tűzoltás vagy stratégia? Így lehet kockázat a munkaerő-kölcsönzésből 2 hónapja
- Mi lesz a munkaerővel 5–10 év múlva? Egy nagyvállalat válasza a tudáshiányra 2 hónapja
- Csak minden tizedik vállalat nyer az AI-val – mégsem mindegy, ki hol tart 2 hónapja


Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben