Nincs esélyük a diplomásoknak Békésben

A gazdasági válság kezdete óta idén májusban csökkent először a dél-alföldi régióban a regisztrált álláskeresők száma: a hónap végén 81 130 főt tartottak nyilván, ami 6952 fővel (7,9 százalékkal) volt alacsonyabb az előző havinál. Békés megyében 5,4 százalékkal csökkent az álláskeresők száma, a hó végén 25 679 főt tartottak nyilván - derül ki a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ adataiból. A statisztika javulása jobbára a szezonális foglalkoztatásnak köszönhető, de ezzel együtt a megye munkapiaci helyzete nem ad okot az optimizmusra: a helyi munkáltatók egy év távlatában nem terveznek jelentősebb létszámfelvételt, a megyében erőteljes az elöregedés és problémát jelent, hogy az elvándorlás következményeként csökken a lakosság aktív és innovatív része. Az utóbbi években drámaian csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya a térségben: egy tanulmány szerint, míg 1990-ben a 25 éves és idősebb népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya 7 százalék volt, addig 2001-ben ez az arány 5,6 százalékra esett vissza. Ennek egyik oka, hogy a szakképzett, diplomás munkaerő elhagyja a megyét, mert nem kínálnak a végzettségükhöz megfelelő karrier lehetőségeket, a fizetések pedig elmaradnak mind a régiós, mind az országos átlagtól, másfelől az itt élők közül sokan nem tanulnak tovább.

Az alacsony iskolázottság jellemző Békés megyére

Ezt a tendenciát tükrözik a munkapiaci adatok is: a dél-alföldi régióban az álláskeresők 3 százaléka kevesebb, mint 8 osztályt végzett, 32 százalékuk általános iskolai, és egy harmaduk szakmunkás végzettséggel rendelkezett. Az álláskeresők két százaléka szakiskolát, 13 százaléka szakközépiskolát, 3 százaléka pedig technikumot végzett. Gimnáziumi érettségivel az álláskeresők 9, egyetemi diplomával egy, míg főiskolai végzettséggel 4 százalékuk rendelkezett. Békés megyében a májusi adatok szerint 9155-en voltak azok, akik csak 8 általános iskolát végeztek, 9206-an rendelkeztek szakmunkás végzettséggel, 6319-en érettségivel, 999-en diplomával. Az adatokból látszik, hogy a Békés megyei állástalanok körében magas az általános iskolai végzettségűek aránya, illetve azok száma, akik még az általános iskola nyolcadik osztályát sem végezték el. Ugyancsak jelentős a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek számaránya is. Magas a 25 éves kor alatti regisztrált munkanélküliek számaránya is (4100), ami ugyancsak azt jelzi, hogy sokan nem tanulnak tovább.

Szakképzettség nélkül viszont még nehezebb munkát találni, Békésben 7367 olyan regisztrált álláskereső van, aki már több mint egy éve keres állást, a legnehezebb Békéscsabán, Orosházán, Szeghalmon és Mezőkovácsházán elhelyezkedni. Mivel a megyében a mezőgazdasági tevékenység dominál, az itt élők jelentős hányadának ez az ág biztosítja a megélhetését. A legtöbb foglalkoztatott a nagy- és közepes létszám-kategóriájú cégeknél áll alkalmazásban, ezek foglalkoztatják a munkavállalók 37, illetve 41 százalékát. Ezek legnagyobb számban feldolgozóipari cégek, de a munkáltatók főként az élelmiszeripar, italgyártás és a gumi, műanyag és nemesfém, ásványi termékek gyártása területéről, de a humán-egészségügy, szociális ellátás, oktatás, a szállítás, raktározás, kereskedelem és gépjárműjavítás ágazataiból került ki.

A munkaügyi központ előrejelzése szerint a legjelentősebb pozitív irányú létszámváltozásra a szezonális hatásokra érzékeny ágazatokból lehet számítani, így a közigazgatás, a közjellegű munkavégzésekhez kapcsolódóan, de a mezőgazdaság és a feldolgozóipar is bővüléssel számol. Elsősorban segédmunkásokra van kereslet, de növénytermesztési és egyszerű mezőgazdasági munkakörökben is keresnek munkavállalókat a cégek. Emellett javulás várható a vízgazdálkodási, járművezetői, építőmesteri munkakörökben, élelmiszergyártó, feldolgozó, és tartósító foglalkozásokban, illetve szükség lesz könnyűipari gépkezelő és gyártósor mellett dolgozókra is.

Nincs igény a szakképzett munkaerőre?

A válság következményeként tavaly 19 végleges létszámcsökkentési bejelentés érkezett a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központhoz, összesen 1227-an veszítették el a munkájukat Békés megyében, főként az élelmiszeripar, húsipar, kereskedelem, textilipar, bútorgyártás és elektronikai készülékgyártás területéről. 2010 első félévében három nagyobb csoportos létszám-leépítés történt, amelynek során 158-an maradtak állás nélkül. A munkaügyi központ előrejelzése szerint lehet még számítani elbocsátásokra a megyében: a legnagyobb számban a ruhagyártók, szőrmefestők- kikészítők körében várható jelentősebb - 50 fős - leépítés. De elbocsátásokra kell készülniük a pedagógusoknak, tanároknak, továbbá a vas és fémipari dolgozóknak is. Bár összességében a dél-alföldi régió munkáltatói távlati terveiket illetően stagnálással, minimális bővüléssel számolnak, Békés megyében egy év távlatában nem várható érdemi változás a jelzések szerint.

Pedig a munkaügyi központ tájékoztatása szerint az ide települni és beruházni szándékozó cégek bő munkaerő-kínálatból meríthetnének. Igaz ugyan, hogy nagy az elvándorlás, de kedvező egzisztenciát kínáló megélhetési lehetőségek esetén a szakképzett munkaerő is szívesebben maradna a térségben. Békés megye az infrastruktúra hiánya, a szállítási távolságok, az utak rossz minősége miatt nagyobb beruházások esetén hátránnyal indul, ám azoknak a beruházóknak, akiknél meghatározó az élőmunka költsége, viszonylag kedvező lehetőségeket kínál a térség, bár azt hozzá kell tenni, hogy Románia európai uniós csatlakozása rontja a megye helyzetét, mivel az ottani munkaerő-költségek még alacsonyabbak.

Ezzel együtt májusban a Dél-alföldi régióban 5249 új álláshelyet jelentettek be, így az időszak elején meglévő 3 124 álláshellyel együtt 8 373 álláshelyet tudtak a hónap során felkínálni munkát keresőknek, a legtöbbet, 40 százalékát Bács-Kiskun megyében, 34 százalékát Békés és 26 százalékát Csongrád megyében. Leginkább a feldolgozóiparba, közigazgatás területére, kereskedelembe és az építőiparba keresnek munkaerőt a cégek. A legtöbb nem támogatott bejelentett állás májusban segédmunkás, kézi anyagmozgató, csomagoló, eladó, húsfeldolgozó, kőműves, vagyonőr, tehergépkocsi vezető, lakatos, varrónő, gépszerelő, valamint gyártósori összeszerelő munkakörökben érkezett, vagyis jobbára szakmunkásokra van kereslet.

Békés megyében a közeljövőben a nagyobb létszámot felvevő ágazatok a szolgáltatás, a gépgyártás, a könnyűipar, a kereskedelem és a feldolgozóipar (élelmiszeripar). Előreláthatóan így 120-an juthatnak munkához. Békés megyéből a 2010. éves MPA-2010-1 pályázati kiírás keretében 22 pályázat érkezett 176.099 ezer forint támogatási igénnyel, amely 109 dolgozó megtartása mellett, 144 új munkahely kialakítását célozta. A miniszteri döntést követően a 15 beruházást tudtak támogatni 111.861 ezer forinttal, amellyel 90 új munkahely létesülhet 71 munkavállaló megtartása mellett.

Visszacsábítanák a szakembereket

Vannak Békés megyében olyan szakterületek, amelyek olyan szakember igényt feltételeznek, melyek pótlása komoly nehézségbe ütközhet, ilyen például az orvos, ápoló, mérnök, valamint megfelelő felkészültségű idegen nyelvet oktató tanár. Őket szolgálatilakás-programmal próbálja a térségbe csábítani a Békés megyei önkormányzat. A felajánlható szolgálati lakás vonzerőt jelenthet a hiányszakmákat gyakorló szakemberek számára, de emellett a központi kormányzati programokkal, munkahely-megtartó pályázatokkal segítenek az itt élőknek az elhelyezkedésben, de rendszeresek az állásbörzék, a téli-nyári közmunkaprogramok is.

A részmunkaidő népszerű, a távmunka és a kölcsönzés nem

Az atipikus foglalkoztatási formák közül a részmunkaidő és a határozott idejű munkaszerződés fordul elő a leggyakrabban a Dél-Alföldön, ez utóbbival minden ötödik megkérdezett cég él. A munkáltatók 38 százaléka alkalmaz részmunkaidőben munkavállalót, de ez májusban csökkent, így 2000 fővel kevesebb a részmunkaidősök száma. A távmunka és a bedolgozók foglakoztatása csak elvétve fordul elő és a munkaerő-kölcsönzés lehetőségével is viszonylag kis számú cég él (2 százalék). Ennek ellenére a kölcsönzés bővült az elmúlt év óta, másfélszeresére gyarapodott a kölcsönzött munkaerőt alkalmazó munkáltatók száma, és így a foglalkoztatott létszám mintegy két és félszeresére, 600-ról 1500 főre nőtt.

Az alkalmi munkavállalás jogszabályi változásai miatt kevesebb cég élt ezzel: míg 2009-ben a cégek 22 százaléka foglalkoztatott alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót (összességében 2000 főt), addig idén már csak 11 százalékuk. Megbízási szerződéssel a cégek egytizede foglalkoztatott munkaerőt, összességében mintegy 600 főt.