Nő a fizetés, mégis kevesebbet viszünk haza?

Egy élelmiszerüzleteket működtető vállalkozó felsorolta a lapnak szerint mivel van baj: először elvették tőlük a dohányárut, amiből nagy bevételük származott, majd minimálisan csökkentek a járulékok, de óriásit nőttek a bérek. Azt meséli a legegyszerűbb munkakörökre egyszerűsített foglalkoztatásban vesznek fel embereket, ezzel tudják valamennyire kompenzálni a béremelést - írják.

A vállalkozó korábban beruházott egy kódos beárazó rendszerre, de lassan visszaállnak a kockás füzetes megoldáshoz, mert a korábbi nyolc alkalmazott helyett, most csak kettő dolgozik. Ráadásul többször volt, hogy leállt a rendszer, és órákig nem javították meg.

"Kiszámoltuk már, fejenként 10 ezer forint pluszköltséget jelent havonta a béremelés, a befizetendő járulék viszont csak 300 forinttal csökken a tavalyihoz képest. Nekünk biztosan árakat kell emelni, olyan 4-5 százalékot, hogy ezt fedezni tudjuk" - nyilatkozta a szegedi, egyébként 20 embert foglalkoztató vállalkozó.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk idén a minimálbér a tavalyi bruttó 127 500 forintról 138 ezerre, a garantált bérminimum pedig 161 ezerről 180 ezerre nő. A munkaadók bérek után fizetett járuléka a tavalyihoz képest csak 300 forinttal csökken, miközben a munkavállalóké a minimálbér esetén 3500 forinttal nő.

„Még nem látják a dolgozók, hogy ezrekkel fognak kevesebbet kézhez kapni” - mondta a lapnak Székely Tamás, a VDSZ elnöke. Például a ContiTech vállalat, Makón növelte a béreket, de a dolgozók egyéb juttatásait, pótlékait csökkentette, így a dolgozók kevesebbet vihetnek majd haza.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felméréséből kiderült, hogy 2017-ben a cégek ötöde döntött úgy, hogy a bérek emelése mellett csökkentik a mozgó béreket.

Fotó: Pixabay
HVG