Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 7 éve

Nők, férfiak és a hivatásválasztás

A változások

A posztindusztriális társadalomba való átmenet, azaz a modernizáció során jelentős változásokon ment át maga a munkaerő is: a dolgozni vágyók egyre képzettebben léptek a munkaerőpiacra, miközben nőtt a földrajzi mobilitásuk, azaz hajlandóvá váltak költözni egy-egy jobb állás reményében. Az utóbbi 150 évben meredeken nőtt az életszínvonal, változott a szabadidő mennyisége és minősége. Egyre több információhoz férünk hozzá, a virtuális világ nagy szeletet követel a mindennapjainkból. Mindenről azonnal értesülünk, ömlik ránk az információ. Szélesedett a szolgáltatószektor, nőtt az oktatás szintje, átalakult a munkaerő szerkezete, több lett a diplomás állás, megnőtt a nők aránya a menedzsmentben. Megváltoztak a nemi szerepek, a nemek egyenlőbbek lettek, ezzel párhuzamosan az individualizáció elkezdte szétzilálni a családokat. Azáltal, hogy a két nem pozíciója közeledett és a nők is beléptek a munkaerőpiacra, jelentős társadalmi változások következtek be. Ma a lányok továbbtanulnak, a női életutak nem térnek el a férfiakétól. A nők is hivatást választanak, a gyereknevelés már rövidebb időre szakítja meg a karriert. Régóta jelen vannak a nők a munkaerőpiacon, ám sokáig nem volt hivatásuk, csak épp dolgoztak valahol.


Miért következett ez be?



  • Kitágultak a horizontok – a munkavállalás ma már nem egy rövid periódus, hanem a hosszútávú tanulás az identitás része lett: a nők már nem csak pénzt, hanem identitást keresnek a munkájukban.
  • Döntési helyzetbe kerültek, nem a család férfitagjai határoznak sorsukról.
  • Kitolódott a családalapítás időpontja, ma átlagosan 30 évesen szülnek a nők, ez a szám 10 évvel ezelőtt 27, 20 évvel ezelőtt 23 év volt. Ötven-hatvan évvel ezelőtt a nők előbb házasságot kötöttek, szültek, aztán kezdtek bele valamiféle munkába. Ma jellemzően előbb karriert építenek, később jöhet a családalapítás.


    Milyen hatással vannak egymásra a munkában töltött évek és a gyerekvállalás?



    A szociológus szerint tévhit, hogy azért mert valakinek hivatása van, kevésbé szeretne családot, gyereket. Attól, hogy a mai modern nőknek megvan a motivációja arra, hogy a hivatásuknak élhessenek, nem csökkent a vágyuk, hogy gyerekük legyen – ehhez csupán egy új egyensúlyt kell kialakítani, ahol összeegyeztethető ez a két dolog.

    Nagy Beáta szerint láthatóan csökken a különbség a férfiak és nők között foglalkozásválasztásában. Ám fontos észrevenni, hogy a nők élete sokkal többet változott, mint a férfiak élete – a nők beléptek egy csomó szakmába, de ezzel párhozamosan a férfiak nem léptek be (legalábbis nem nagy arányban) a háztartásba és a gyereknevelésbe. Eszerint szemben áll egymással az egalitárius (mindenki egyenlő) és az esszencialista megközelítés (vannak női területek, férfi területek) - a konfliktus igen komoly a két megközelítés között. Ez utóbbi alapján a nők társadalmi elvárások mentén választhatnak maguknak életutat – ami a következő problémákat okozhatja:

    1. Sztereotípia-fenyegetettség: ha egy csoport tudja magáról, hogy róla sztereotípiás véleményt alakítanak ki, akkor várhatóan a sztereotípiának megfelelően fog viselkedni. Példának a szociológus a matematikát és a lányokat hozta fel: talán nem azonosak a képességeik a fiúkkal vagy van kevés lány a matematikaszakokon? A képességeik azonosak, ám a képességről vélt gondolatok nem egyeznek. Folyton azt hallani, hogy milyen kevés a mérnök, az informatikus – ha ki lehetne iktatni a sztereotípiákat, akkor lányok is mehetnének ezkere a pályákra. Hogyan lehet mozgósítani a sztereotípiákat? Erre vonatkozóan kísérletet végeztek: az egyik csoportban nem mondtak semmit a fiúknak, lányoknak, egyszerűen feladatokat kellett megoldaniuk. Itt egyformán teljesítettek a fiúk és a lányok. A másik csoportban elmondták, hogy most ezekkel a feladatokkal a sztereotípiák igazságtartalmát fogják vizsgálni – itt természetesen alulszerepeltek a lányok. Ugyanezzel a módszerrel vizsgálták azt az elképzelést, mely szerint az ázsiaiak nagyon jók matematikából. Ugyanígy, ha nem emelték ki a sztereotípiát, akkor nem volt különbség az ázsiaiak és nem ázsiaiak teljesítményében, ha előre elmondták, hogy várhatóan jobbak lesznek, akkor valóban jobbak is lettek. Vagy a többiek rosszabbak. A sztereotípiák hatása különösen erős, ha az anyák mondják, sugallják gyerekeiknek: ezzel meghatározzák milyen pályára lépjen a gyerek. Ha nincsenek sztereotípiáink, akkor bármi lehet a gyerekből.

    2. A másik csapdahelyzet a gyerekvállaláshoz kapcsolódik: ez az úgynevezett attitűdcsapda. A férfi feladata, hogy pénzt keressen, a nőé hogy ellássa a családot – ezen állításról kérdeztek embereket azzal összefüggésben, hogy hány gyereke van. Az derült ki, hogy ahol sztereotipikusan gondolkodnak, kevesebb gyerek születik, mint ahol nem hisznek a nemi szerepek szétválasztásában. Hogy miért? Mert ahol hagyományosan gondolkodnak (lásd Magyarországon), ott a nőket magukra hagyják a karrier vagy család kérdéssel - ezáltal nem tudnak annyi gyereket vállalni amennyit szeretnének. Ha azonban nem hagyományos a családmodell, akkor kap segítséget a párjától és az államtól, és több gyereket tud vállalni. Ahhoz, hogy több gyerek szülessen feminizálni kell a férfi életpályát (nem a férfiakat!) – hiszen a férfiak életútjába bele kell férjen a család, gyerekkel való közös élet, a gyereknevelés.
    • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
    • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
    • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
    • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
    Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Íme, a Mesterek Mestere Díj 2020-as nyertesei!

    A szakmai zsűri döntése alapján Katona Attila a Burkol-Art szakembere nyerte a Mesterek Mestere Díjat 2020-ban. A közönségdíj nyertese Poroszkai... Teljes cikk

    Ezért vonzza a Z generációt a számviteli és pénzügyi pálya

    A magyar fiatal munkavállalók a rugalmasság és a vállalati fenntartható működés alapján választanak - derül ki egy friss kutatásból, melyben... Teljes cikk

    Átadták a Steller Mária Védőnői Díjakat

    A védőnői hivatás és az egyéni életpályák elismeréseként tizenkilenc megyéből egy-egy és a fővárosól két védőnő kapta a 2020-ban... Teljes cikk