OÉT: éles vita a sztrájktörvény módosításáról

A sztrájktörvény módosítási igényét indokolva Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője elmondta: a sztrájkjog érvényesülése nem akadályozhatja más alkotmányos jog érvényesülését. Így például a közszolgáltatások igénybe vételéhez, a munkába való eljutáshoz, a munkavégzéshez ugyanolyan alapvető joga van a dolgozóknak, mint a sztrájkhoz és a munkáltatóknak is alapvető joguk tulajdonuk működtetése. A jelenlegi sztrájktörvény nem tisztázza a sztrájkkal való visszaélés alapeseteit, nem teszi kötelezővé a sztrájk időbeni bejelentését, nem szabályozza egyértelműen a még elégséges szolgáltatás ügyét. Ez utóbbi az egyik legkomolyabb probléma.

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta: a jelenlegi sztrájkokat olyan cégeknél tartják a szakszervezetek, amelyek jelentős állami támogatásban részesülnek. Így például a MÁV 180 milliárd forintos, a BKV 53 milliárd forintos támogatást kap a költségvetéstől és a sztrájkot ezen felüli támogatásokért indítják a szakszervezetek.

Csak teljes egyetértés esetén kéne módosítani a sztrájktörvényen

Az államtitkár szerint az OÉT valamennyi résztvevőjének felelőssége van abban, hogy a közszolgáltatások igénybe vehetők-e. A törvénymódosítást - mivel kétharmados törvényről van szó - csak akkor nyújtja be a kormány, ha annak szövegéről teljes egyetértésre jut az OÉT-ben a munkáltatói és a munkavállalói oldallal. Lehetséges viszont - mondta Csizmár Gábor -, hogy a problémát a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek tett OÉT-ajánlás is mérsékelné, a követendő gyakorlatot javasolhatná az országos fórum. A témát mindenesetre meg kell vitatni, a kormány ezért kész a munkáltatói előterjesztésről tárgyalni az OÉT-ben. A kormánynak is vannak szakértői előmunkálatai a sztrájktörvényhez. Az államtitkár utalt arra is, hogy a Magyar Munkajogi Társaság például április 23-án konferenciát tart a kérdés megvitatása érdekében.

A szakszervezeti oldal kategorikusan elutasította a sztrájktörvény módosítására vonatkozó igényt. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke elmondta: nem a sztrájktörvényt kellene módosítani, hanem a sztrájk-tárgyalásokon alkalmazott gyakorlatot. Nem szabad ugyanis összekeverni az alapköveteléseket a még elégséges szolgáltatások ügyével. Ezt szakmaiatlannak nevezte a szakszervezeti vezető. Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek alelnöke szerint az állami támogatásoknak semmi köze sincs a sztrájkhoz. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, a munkavállalói oldal soros elnökeként kijelentette: a sztrájkjog a munkavállalók alapvető alkotmányos joga, annak módosítását nem fogadják el.

Vita az adó- és járulékcsökkentésről

Az adó- és járulékcsökkentésekről szóló vitában Veres János pénzügyminiszter határozottan kijelentette: a források keresésénél egy biztos, hogy az idei 4 százalékos és a jövő évre tervezett 3,2 százalékos GDP-arányos hiányból nem lehet engedni. Az állampapír-hozam növekedés elvitte azt a forrást, amellyel a korábbi javaslatok számoltak. Ennek ellenére a kormány határozott szándéka, hogy előálljon a versenyképességet javító javaslatokkal.

Rolek Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője szerint a kormány fordítva ül a lovon. Mindig a költségvetési hiányból indul ki és a maradékelv alapján, ami marad, abból finanszírozná az adó- és járulékcsökkentést, a gazdaság dinamizálását. Nem vitatva a hiánycél teljesítésének elsődlegességét, a további prioritások között jóval előrébb kellene helyezni a versenyképesség javítását, mert e nélkül nem dinamizálható a magyar gazdaság.

Ezzel végső soron Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője is egyetértett, aki szerint a költségvetési hiányt nem szabad összekeverni a gazdaságot élénkítő követelményekkel. Nyilvánvaló, hogy Veres János a költségvetési hiány csökkentését képviseli, de kíváncsiak lennének azokra a további kormányzati javaslatokra is, hogy miként lehetne a gazdaságot egy dinamikusabb pályára állítani.

A fórum érdemben nem tudott vitázni az adó- és járulékcsökkentési javaslatokról, mert Veres János pénzügyminiszter elmondta: még nem tisztázódott, hogy milyen és mekkora forrásból lehet finanszírozni ezeket az intézkedéseket. Erről április 30. után döntenek.

A segélyek és a feketemunka viszonya

Az "Út a munkához" programról szólva Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a rendszeres szociális segély megállapításának egyik feltétele lesz a legalább 15 napnyi közhasznú munkavégzés, vagy ilyen időtartamú képzésben való részvétel. Ez alatt a 15 nap alatt eldönthető az illető személy munkavállalási készsége, ezért egyes szakmai körökben ezt a munkavégzési kötelezettséget munkatesztnek nevezik. A rendszeres szociális segélyben részesülőknek ezt követően negyedévente legalább ugyancsak 15 napnyi közfoglalkoztatásban kell majd részt venni rotációs alapon, ez évente tehát 60 napot jelent. Ez alatt ugyancsak lemérhető a munkavégzési készség. Azt szeretnék elérni, hogy a családok ne elsősorban a segélyre rendezkedjenek be, hanem minél többen vállaljanak közfoglalkoztatásban való részvételt, mert ez lehetőséget ad arra is, hogy többen helyezkedhessenek el tartós munkakörökben.