Szerző: Berta László
Megjelent: 6 éve

Olcsón megvehetők Orbán kisemberei

Verseny a kisemberekért

A keményen dolgozó kisemberekért verseny indult, de a pártok nem tudtak ajánlatot tenni ennek a rétegnek, amelyik dolgozik, mégis nyomorultul él – utalt az Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében bedobott és Rogán Antal által erősített új irányra Kiss Ambrus, a Policy Agenda igazgatója nyitó előadásában. Kiss szerint nincs az a példa a munkanélküliek előtt, hogy ha egyszer munkája lesz, majd jobban fognak élni. A dolgozói szegénység veszélyezteti a demokratikus létünk: frusztrálttá, radikálissá válhatnak a szegénységben élők, és ezek az eszmék szétverhetik a demokratikus alapokat – állította.

A konferencia előadói veszélyesnek tartják, hogy Magyarországon 100 ezer forint körüli minimálbér nem éri el a létminimumot. „Az országos minimálbér ne legyen alacsonyabb a létminimum nettójánál” – jelentette ki Pataky Péter, a Policy Agenda programvezetője, a Magyar Szakszervezeti Szövetség leköszönt elnöke. Elhangzott a konferencián, hogy az alacsony minimálbér a szakszervezetek visszaszorításának következménye is. Pogátsa Zoltán szerint a minimálbér emelése felé szektorális béralkukkal lehet elmozdulni, vagyis a munkaadó és munkavállaló döntse el, különben baj lesz – csatlakozott Kiss Ambrus véleményéhez. Pataky megerősítette, hogy ágazati béralkuk rendszerét kellene kialakítani.

„Nincs baloldali párt” – hangzott el Pogátsa Zoltán egyik gondolatmentében. „Az LMP, a PM és a szocialisták Tóbiás József pártelnök által fémjelzett szárnya, amelyek egy igazi baloldal felé kezdenek elmozdulni. Még nem tartanak ott, de nyitottság van erre. Nagyon sokat beszélgetnek velem mint a Rehn-Meidner modell (lásd keretes írásunkat) közvetítőjével, annak magyarországi lehetőségeiről, és kezdik érteni” – mondta el a HR Portál kérdésére válaszolva Pogátsa Zoltán.

A szervezők előadóként számítottak a kormányzat képviseletére, de kormánypárti politikus nem tette tiszteletét a konferencián, ellenzékiek annál inkább, pl. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke, Lendvai Ildikó szocialista politikus és a hallgatóság körében ült Herczog László volt munkaügyi miniszter is.

Mit árul Szijjártó?

Pogátsa előadásában nem a humántőkét helyezte előtérbe, hanem a gazdaság szerkezetének átalakítását. Ezt azzal magyarázta, hogy abban szinte minden közgazdász egyetért, hogy a humán tőke fontos tényezője a versenyképességnek, és abban is, hogy ezt fejleszteni kell, de az elmúlt 20 évben nem ez volt a lemaradásunk oka. „Az OECD PIACC felmérése szerint a kelet-európai munkaerő képességeiben semmiben nem különbözik a nyugatitól. Vagyis ugyanolyan minőségű munkavállalók vannak keleten és nyugaton. Nem igaz, hogy a munkaerő színvonala határozta meg a versenyképességet. Az, hogy itt alacsony hozzáadott értékű termelési fázis van, szemben a nyugat-európai magas hozzáadott értékűvel, sokkal jobban meghatározza a béreket. Hiába rakunk bele rengeteg pénzt az oktatásfejlesztésbe, ebből nem következik automatikusan, hogy a gazdaság szerkezete is megváltozik, hogyha a gazdaságfejlesztési paradigmánk az az alacsony hozzáadott értékkel versenyzés” – mondta el lapunknak a közgazdász.

Senki nem vette komolyan a bérkérdést, béregyeztetést az elmúlt 25 évben Pogátsa Zoltán közgazdász szerint. A külföldi működő tőke felvirágoztatja az országot, majd maguktól emelkednek a bérek – de ez nem történt meg. A multinacionális cégek alacsony hozzáadott értékű összeszerelő bázisa vagyunk, e mellett a mostani kormány nem csinál mást, csak hozzárakta a közmunkát. Szijjártó Péter ugyanúgy árulja a magyar alacsony hozzáadott értékű munkaerőt Németországtól Szaúd-Arábiáig. Németországtól Szaúd-Arábiáig. A közgazdász állítja, a változás nem megy magától, ehhez a Rehn-Meidne skandináv modell alapján megtervezett intézményesített folyamatot kell teremteni, ez az alapja a minimálbér emelésének is. Mindehhez azonban szükség van a baloldalra – fejtette ki a HR Portálnak.

„A bérszínvonal és a bérfelzárkózás meghatározói Magyarországon” című tanulmányában Pogátsa Zoltán közgazdász az alacsony minimálbér legfőbb okának a gazdasági berendezkedést tekinti, vagyis a kelet-európai sajátos kapitalizmust, az FDI függő piacgazdaságot. „Minden társadalmi változást a külföldi befektetések (FDI) járulékos hatásaként várja: a foglalkoztatás emelkedését és az ebből adódó életszínvonal emelkedést, a bérek felzárkózását, a technológiai és tudástranszfert, illetve a hazai tulajdonú gazdaság megerősödését a beszállítói láncok megerősödésén keresztül. A globális tőke számára nem vonzó periferikus térségek és társadalmi csoportok felemelésére nincs stratégiájuk, azt a neoliberális lecsorgó kapitalizmus (trickle down economics) alapján képzelik el. A modellt Magyarország vezette be először, már a nyolcvanas évek második felétől.”

Biztos benne, hogy a mostani gazdaság szerkezeten csak egy koncepció változtat, az idő nem. Vannak sikeres példák. A Rehn-Meidner modell egy skandináv találmány, ami nemzetközi szinten „mindenhol történik”, csak nem nevezik nevén. Pogátsa szerint ezt kellene bevezetnie Magyarországon. Kelet-Európában nem alkalmazzák, nincs is sehol kiugrás. A közgazdász úgy ítéli, sehol nem volt paradigmaváltás, például az észt bérek alacsonyabbak a magyarnál, a lengyel foglalkoztatási helyzet rosszabb, mint ’98-ban volt. „Magyarországon még kevesebbet költünk oktatásra, a felnőttképzést, átképzést megszüntették. Ma közmunka plusz alacsony hozzáadott érték van. Nem változott meg a paradigma semmilyen formában” – fejtette ki lapunknak Pogátsa Zoltán. Kiemelte, hogy az exportképes végtermékek előállító magyar tulajdonú cégeket kell támogatni, fejleszteni a kkv szektort és a humán tőkét. „Nagyon tudatos béremelés kell, amivel kikényszeríti az állam a technológia változtatását. A technológiai fejlődés nem történik meg önmagától” – fűzte hozzá. A Rehn-Meidner modell pedig éppen ebben a kikényszerítésben mutat utat.
Rehn-Meidner modell
Fontos új kötetet publikált 2015 februárjában a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO az Edward Elgar kiadóval közösen. A Janine Berg szerkesztette Labour Markets, Institutions and Inequality (Munkapiac, intézmények és egyenlőtlenség) című könyv szerzői a munkapiaci intézményekkel foglalkoznak, és sok releváns információt tartalmaznak a hazai viták tekintetében is. A kötet szerzői nem csak a szektorális béralkuk, a szolidarisztikus bértárgyalások és a magas kollektív lefedettség mellett tesznek hitet. Támogatják a Rehn-Meidner modellt is, melynek lényege, hogy a szakszervezetek és a kamarák folyamatos minimálbéremelésekkel igyekeznek kiszorítani az általuk „technológiai lemaradóknak” nevezett cégeket, melyek nem hajlandók a termelékenységük növelésére, inkább a munkavállalóik kizsákmányolásával maradnak életben. (Sidney és Beatrice Webb még „parazita iparágaknak” nevezte ezeket 1902-ben.) A modell szerint, amelyik cég nem képes annyi hozzáadott értéket megtermelni, hogy legalább a létminimum szintjén eltartsa az alkalmazottait, annak nincs létjogosultsága. Ezen cégek alkalmazottait aktív munkapiaci eszközökkel át kell képezni, hogy jövedelmezőbb vállalkozásoknál helyezkedhessenek el. Ebben a modellben a minimálbér nem csupán a bérek felső korlátja, illetve moderált formában versenyképességi tényező, hanem fokozatos emelése a gazdaságfejlesztés eszköze.
(Az idézet „A bérszínvonal és a bérfelzárkózás meghatározói Magyarországon” című tanulmányból származik.)


1 stadion árát az állami alkalmazottaknak!

Tanulmánya végén Pogátsa Zoltán bérstratégiát javasol:
„A magyar átlagbér a bérből élők kétharmadánál magasabb szinten van, ez pedig vásárlóerő paritáson az alsó egy-két nyugat-európai jövedelmi tized szintjének felel meg. Létminimum alatt a magas minimálbér miatt nyugaton gyakorlatilag senki nem él. Ennek az elérése lenne a feladat Magyarországon is. Jelenleg a teljes munkapiac negyede, azaz valamivel több mint egymillió ember keres munkából kevesebbet, mint a létminimum! Ez az arány az állami foglalkoztatottaknál 16 százalék. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy államnál dolgozó munkából nem visz haza a létminimumnak megfelelő összeget! Százezer állami alkalmazott bérének kipótlása minimálbérről a létminimumra nagyságrendileg 20 milliárd forint lenne évente. A versenyszférában 30 százalék, ám ez az 5 fő alatti vállalkozásokat nem tartalmazza. Ezen a helyzeten nem sokat segít a szürkegazdaság. Az ál-minimálbéresek javítják az életszínvonalat, ugyanakkor a munkaügyi ellenőrzések szerint a dolgozók negyedét nem fizetik ki évek óta, és szintén negyedét illegálisan, fizetés nélkül túlóráztatják.

A nettó minimálbér emelése legalább a létminimum szintjére nem csak mindenfajta morális kód alapján morális kötelezettségünk, hanem még a termelékenységi és így a bérfelzárkózásunkat is szolgálja. Ennek érdekében javasolt a Rehn-Meidner modell magyarországi alkalmazása. A létminimumot hosszabb távon ki nem termelő cégeket ki kell szorítani a piacról a minimálbér emelésével. Eközben a fenntartható kimenet nélküli közmunkára szánt összegeket vissza kell csatornázni az aktív munkapiaci tevékenységbe, az átképzésbe.”

Pogátsa Zoltán szerint iszonyatosan sok dolga van az országnak a bérkérdésben. Normálisabb lenne, ha a munkaadóknak és a munkavállalóknak is lennének komoly szakmai anyagaik, létrejönnének policy intézmények, ahol rendes elemzéseket gyártanak számok alapján. Jelenleg elbeszélések mennek egymás mellett nagyon gyenge fogalomhasználat mellett – fejtette ki lapunknak Pogátsa Zoltán a Friedrich-Ebert-Sfitung és Policy Agenda dolgozói szegénységről és minimálbér-kérdésről rendezett konferenciáján szerzett tapasztalatait.
Mítoszkergetés
Idézett tanulmánya végén a szerző megkísérel eloszlatni egy mítoszt: „Bár múltbéli eseményekből a megváltozott körülmények miatt nem lehet a jelen folyamataira következtetni, mégis gyakran elhangzik az ellenvetés, hogy a 2001-02-es, nemzetközi összehasonlításban drámai minimálbér-emelés tömegeke árazott volna ki. Ekkor a minimálbér az átlagbér 30 százalékáról 50 százalékára emelkedett, ami még így is elmarad az EU által átvett 60 százalékos ILO ajánlástól. Maga az emelés mértéke azonban jelentősnek mondható. Ugyanakkor a foglalkoztatási adatokból az elterjedt vélekedésekkel szemben az látható, hogy annak nem volt a gazdaság egészére nézve foglalkoztatást csökkentő hatása. Az elmondható, hogy a foglalkoztatás növekedése lelassult, ám ahhoz, hogy ez a minimálbér emelésének tudható be, be kellene mutatni, hogy az egyéb gazdasági folyamatok hogyan hatottak ezzel egy időben.”


Fotó: Friedrich-Ebert-Stiftung (FES)
  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter