Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 7 éve

Rengeteget dolgozunk, mégsem vagyunk hatékonyak

A nagyvállalatok termelékenyebbek mint a kis és közepes vállalkozások, valamint a külföldi tulajdonú cégek is termelékenyebbek - nagyjából háromszor annyira - mint a belföldiek, ezt már több kutatás megállapította. Vajon mi áll emögött, a mérethatékonyságon túl? Vajon mik a problémák akár a munkaerő motivációjával - a bérezésen kívül - a munkaszervezéssel, esetleg a vállalati kultúrával, ami komoly hatékonyságbeli különbségeket teremt a vállalkozások között? Miért nem szorultak rá eddig a cégek a termelékenység növelésére?

images

images

Legutóbb a GKI Gazdaságkutató Zrt. 1000 céget érintő felmérése látott napvilágot, amelyből kiderült, hogy hiába a béremelés, a magyar munkaerő nagy része motiválatlan. Ezért romlik a munkamorál, a hatékonyság és növekszik a fluktuáció. Mindezek miatt a cégek bár létszámbővítést terveznek, egyre nehezebben találják meg a megfelelő munkaerőt, ami óhatatlanul szintén hatással lesz a termelékenységre és a hatékonyságra.

A Kopint-Tárki konjunktúratesztjének eredménye szerint is a legnagyobb problémává mostanra a szakképzett munkaerő hiánya vált. Erre panaszkodik a legtöbb menedzser, Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója korábban elmondta, hogy a válaszadók 60 százaléka tartja problémának a munkaerő hiányát a termelésére nézve, ilyesmi pedig az elmúlt húsz évben nem fordult elő.

Szintén Palócz Éva, a TÁRKI 2016-os Társadalmi Riport című kiadványában elemezte, hogy Magyarországon az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték az uniós átlag 71%-a. A régióban Lengyelország, Csehország, Szlovénia és Szlovákia is megelőz minket, és míg ezen az országok közül több 2008-ban rosszabbul állt Magyarországnál, 2014-re sokat fejlődött a termelékenységük. Ha egy munkaórára vetítjük a termelékenységet, akkor az EU átlaghoz képest még rosszabb a helyzet, mindössze 66%. Ugyanakkor ebben a tekintetben a régiós összehasonlításban jobban szerepelünk - 11 ország összehasonlításában az 5. helyen -, mint az előző szempont, az egy foglalkoztatottra jutó termelékenység esetében. A tendencia Palócz Éva szerint évek óta állandó, vagyis a külföldi tulajdonú nagyvállalatok dolgozói háromszor akkora hozzáadott értékű munkát végeznek, mint a belföldi cégek alkalmazottai.


Nem voltak rákényszerítve a cégek a hatékonyságra, az alacsony bérekkel versenyeztek



Miközben a kis és közepes vállalatok foglalkoztatják a munkavállalók több mint 70%-át a nyílt munkaerőpiacon. Pogátsa Zoltán, közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense már régen a termelékenység növelése és a minimálbér emelése, mint szükségszerűség mellet tette le a voksát. A problémát abban látja, hogy a magyar cégeket az elmúlt 25 évben hagyták kevésbé termelékenyen dolgozni, mert az alacsony bérek miatt így is meg tudtak maradni a piacon. Az emberek fejébe pedig folyamatosan azt sulykolták, hogy alacsony bérekkel, alacsony adókkal lehet idevonzani a befektetéseket, ezért nem szabad bért emelni. Márpedig, ha mindez igaz lenne, akkor azokból az országokból, ahol magasak a bérek és az adók, például a Skandináv országokban, menekülnie kellene a befektetőknek, kifelé özönlenie a tőkének, a cégeknek, márpedig nem ez történik. Hiszen ezekben az országokban a profit is magasabb, így nem meglepő, hogy a működő tőke erre veszi az irányt, nem pedig Romániába és Bulgáriába, hangsúlyozza Pogátsa Zoltán.

Ahogy az is rögzült a köztudatba, hogy a minimálbér emelése - amiből egy nagyarányú egyszer már volt korábban Magyarországon 2001-2002-ben, amikor nagyjából duplájára emelkedett a legalacsonyabb bér, az átlagbér 57%-ára - hatalmas elbocsátási hullámmal jár, holott a közgazdász szerint kutatások bizonyítják, hogy a korábbi béremelés következtében 15 ezer munkahely veszett el, viszont 750 ezer ember fizetése emelkedett. Ennyi embert a közgazdász szerint simán át lehet képezni, és persze az egyéni szinten túl, nem biztos, hogy a gazdaság szempontjából hátrány, ha olyan állások szűnnek meg, amelyekre nincsen piaci kereslet, viszont olyan munkához lehet juttatni embereket, amiből meg tudnak élni. Ehhez persze aktív munkaerő-piaci politika is szükséges, hogy oda tudják átterelni az embereket, ahol szükség van a munkaerejükre.


A termelékenységnél csak a bérek alacsonyabbak



A termelékenységnek fontos összetevője lenne a technológiai fejlesztés, amely azonban szintén sok esetben nem állt érdekében a cégeknek, amelyektől ez befektetéseket igényelt, ami miatt az alacsonyabb béreket kínáló, kisebb költséggel működő cégek leversenyezték őket a piacon. Ma már arra sem lehet jogosan panaszkodni, folytatja a közgazdász, hogy nem áll rendelkezésre hitel a fejlesztésekre. Magyarországon évekig nagyon nehéz volt tőkéhez jutni, mert brutálisan magas volt a vállalati hitelek kamata, 18%, - míg másutt Európában 8% -, ami akkor is nagyon magas, ha az inflációt tekintetbe vesszük, mert így is 7% plusz reálkamat terhelte a magyar vállalkozókat. Azonban most már 5-6 éve van növekedési hitelprogram, adókkal is kedveznek a kisvállalatoknak, így egyre kevésbé lehet például erre fogni a növekedés hiányát.

Pogátsa Zoltán idézte az adatokat, amelyek szerint Magyarországon a termelékenység nagyjából 2008 óta stagnál, 11 euró körül, 2014-ben 11.5 euró volt. Pedig a régióban voltak nagy kiugrások közben, Szlovákia például utolérte Szlovéniát, pedig a béreik nem tartanak ugyanott. A szakember szerint a magyar termelékenység alacsony, aminél már csak a bérek alacsonyabbak, de hogy magasabbak legyenek ahhoz hatékony szakszervezetek kellenének. (Ugyanis például 80%-os szakszervezeti lefedettségnél a bérek elérik a GDP 67%-át, míg 30%-osnál mindössze 57%-ot tesznek ki.)

Elsőre ellentmondásnak tűnik, hogy miközben alacsony Magyarországon a termelékenység, az emberek általában munkaórákat tekintve sokat dolgoznak. Egy 2015-ös OECD jelentés szerint a magyarok évente átlagosan 1858 órát töltenek munkával. Európában csak a görögök, a lengyelek és az észtek töltenek több időt a munkahelyükön.

Ugyanakkor, mint a közgazdász is rávilágít, éppen azokban az országokban dolgoznak többet a munkavállalók, ahol kisebb a termelékenység, mert ezzel kompenzálnak. A nagyon termelékeny országokban, mint Hollandiában, Dániában jóval kevesebb idő alatt termelik meg azt az összeget, ami a bérek, a profit kitermelésére elégséges.

Pogátsa Zoltán hangsúlyozta a bérek még így is nagyjából a nyugat-európaiak hamadát teszi ki, ha pedig egy vállalat ilyen feltételekkel sem tud a versenyben helytállni, akkor ott komoly problémák vannak.


Nincs meg a kellő tradíció a kkv-k mögött



Csuri Ferenc, a KLUDI Szerelvény Kft. ügyvezető igazgatója, a Joint Venture Szövetség (JVSz) KKV Bizottságának vezetője elsősorban a mérethatékonyságban látja a kisebb cégek hátrányát, mely véleménye szerint a piacra vezethető vissza, mert a kkv-k döntő többsége vagy a helyi korlátozott piacra dolgozik vagy pedig beszállítói pozícióban van. Ugyanakkor úgy látja, hogy ugyanezek a cégek a legjobb úton haladnak afelé, hogy kikerüljenek a kkv-körből. „Nem utolsósorban azért, mert a beszállítói pozíció garancia a fejlett know-how-k és munkakultúra átvételére. Ebben vitathatatlan szerepük van a multinacionális konszerneknek, akik erősen húzzák fel a beszállítóikat.”

Csuri FerencCsruri Ferenc szerint a magasabb bér nem jelent nagyobb munkahatékonyságot

Az ügyvezető igazgató szerint az is hozzájárul a hátrányhoz, hogy a magyar kkv-k nagy része fiatal családi vállalkozás, az utóbbi két és fél évtized „terméke”, nincs még meg mögöttük a kellő tradíció, amely generációkon ível át. „A hatékonyság elmaradását több munkaráfordítással részben ellensúlyozzák és már nincs sem szellemi sem anyagi erőforrás a tudatos szervezetfejlesztésre vagy HR-munkára. Ez utóbbinál korlát a családtagok aktív szerepe is a cégben. Ellentétben a nagyvállalatok sokszor kétségkívül „embertelen”-nek tűnő szervezeti és HR-lépéseivel, amik azért végeredményben a hatékonyságok szokták javítani.”

Csuri Ferenc is egyetért abban, hogy a magasabb bérekből nem következik automatikusan a termelékenység növekedése, a magasabb bérek nem jelentenek automatikusan magasabb hatékonyságot. „Ez az összefüggés így nem létezik. Az viszont igaz, hogy a magasabb bérekkel itthon lehet tartani az képzettebb és hatékonyabb munkaerőt illetve a vonzóbb bérekkel ösztönözni lehet a fiatalok, idősebbeket a szakmai képzésre. A magasabb nyugati béreknek csak egyik oka a magasabb hatékonyság, de ez már egy másik tudományág kérdésköre.” - tette hozzá a szakember.


Amíg kevés jut az oktatásra...



Idén a kormányzat is célul tűzte ki a hatékonyság növelését, legalábbis Varga Mihály szavaiból erre lehet következtetni, ugyanakkor az egy érdekes kérdés, hogy ezt vajon milyen ösztönzőkkel, eszközökkel lehet elérni, amikor nyilván eddig is cél volt, mégsem igazán vezetett eredményre. Csuri Ferenc szerint a dolog kettős: „Az egyik oldalon a még megnyíló kohéziós forrásokat a magasan automatizált termelés kiépítésének támogatására lenne érdemes fordítani de nem szabadna munkahelyteremtéssel összekötni. A kettő a hatékonyság területén ugyanis nem mozog együtt. A másik oldalon pedig mindent meg kell tenni az oktatás minden szinten történő erőteljes fejlesztése és professzionalitásának emelése érdekében. Ez utóbbi ma hézagos.”

Pogátsa Zoltán szerint az oktatásra két százalékponttal többet kellene költeni, és át is kellene szervezni azt, mert többek között rendesen finanszírozott alapintézményekre, jól működő rendszerre lenne ahhoz szükség, hogy fel tudják szívni a rendelkezésre álló fejlesztési pénzeket, és arra tudják fordítani, amire valójában valók, nem pedig a működési költségek fedezésére. Jelen pillanatban azonban az okatási és a kutatási szektor erre nem képes, mert az intézmények ki lettek véreztetve.

Csuri Ferenc hozzátette, hogy a cégek egyedileg, HR szempontból is tehetnek a saját hatékonyságuk javításáért. Elsősorban tudatos HR munkával, megalkuvások nélküli személyzeti politikával és tervszerű oktatásszervezéssel.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Menni vagy maradni? Váltási dilemmák év elején

Hiába gondolkodik a munkavállalók közel fele munkahelyváltáson, Szemán Zoltán karrier-tanácsadó szerint ez inkább a vágyat fejezi ki, nem a... Teljes cikk

Kitüntetett autóbusz-vezetők: 9 ezerszer kerülték meg a Földet baleset nélkül

Közel 460 munkavállaló teljesítményét jutalmazta idén a Volánbusz kitüntetéssel, illetve elismeréssel – közülük mintegy 300 autóbusz-vezető... Teljes cikk

TÉR típushibák, avagy mit ne kövessünk el

Jártamban-keltemben a minap, megkérdezték tőlem, hogy tudnék-e valami jótanáccsal szolgálni egy bevezetés előtt álló, egészen friss... Teljes cikk