Önbizalom és praktikus ismeretek - ezek kellenek a vállalkozásba kezdő nőknek

Brynhildur S. Hafsteinsdottir jelenleg is résztvevője a Máttur Kvenna programnak, korábban is a turizmus területén dolgozott, de alkalmazottként, azonban családjával saját vállalkozást indítottak, miközben otthon volt szülési szabadságon. Házak kiadásával kezdtek el foglalkozni turisták részére, amelyet most már a megfelelő háttérismeretekkel kiegészítve, közben magát fejlesztve szeretne végezni a hölgy. Egyelőre könyvelési ismereteket és némi informatikát tanultak, amiről úgy érzi, hogy igen hasznosak lehetnek számára a jövőben. A társakkal és a tanárokkal folytatott rendszeres kommunikáció is sokat segíthet, hiszen egy állandó támogató közeget jelent, nem csak a képzés folyamán, hanem azt követően is.

A korábban végzettek közül mindenki megemlítette a kapcsolati hálót, amit a program adott, valamint a magabiztosságot, amit megszereztek az elsajátított ismeretek által. Brynhildur S. Hafsteinsdottir megemlítette, hogy a kurzuson külön foglalkoznak az önértékelés növelésével, hogy a résztvevők jobban higgyenek saját magukban. Úgy tűnik, az önbizalom hiánya a nőknél az egyenlőség tekintetében egy mégoly fejlett országban is, mint Izland, sarkalatos pont.

Kolbrun KjerulfKolbrun Kjerulf szintén a program diákja, aki táplálkozási tanácsadónak tanult, és ezen a területen is dolgozott. Most már a piaci szegmens komoly ismeretével felvértezve saját vállalkozásba akart kezdeni, amelynek a hogyanját a Máttur Kvennán keresztül szerette volna megtanulni. Kolburn Kjerulf merészet lépett, mert már fel is mondott korábbi munkahelyén. A helyi munkaügyi központ támogatja a képzését, hiszen amíg részt vesz a programban anyagi támogatást is kap.

Volt, akit a program, hosszú kihagyás után, arra motivált, hogy újra tanulni kezdjen, sőt továbbtanuljon. Gudrun Björk Fridriksdottir a Matur Kvenna (MK) elvégzése után beiratkozott a Bifröst Egyetemre, majd a mester fokozatot is megcsinálta, már az Izlandi Egyetemen. Amikor az MK-t elkezdte, számára a program sokszínűsége volt a legvonzóbb, megtanulhatták a könyvelés, az értékesítés, a cégvezetés jogi alapjait. A kapcsolattartáson kívül Gudrun Fridriksdottir szerint az is fontos muníciót jelentett a résztvevő nőknek, hogy egymásnak kölcsönösen adtak a tanulási folyamat során. Mindenki motivált volt, hiszen mindenki saját magáért tanult. Hiába működött a kapcsolatok jelentős része és zajlott az oktatás főleg online, a kommunikáció olyan dinamikus volt, hogy találkozáskor úgy érezték, mintha régi barátok lennének a többiekkel.

Brynja Brynjarsdóttir fogyatékosokkal dolgozott, mielőtt elkezdte a programot. Férjével mindketten rengeteget dolgoztak, keveset tudtak otthon lenni a gyerekeikkel. Ahogy a gyerekek nőttek, szerettek volna valamibe együtt kezdeni, családként. Így vettek egy farmot, ahová kiköltöztek a városból. Ott akartak eredetileg elindítani egy hotelt vagy egy kempinget. Azóta egy éttermet is működtetnek, amelyhez a szükséges sertés és marha állományt nevelik a farmon, saját pékségük is van.

Brynja BrynjarsdóttirBrynja Brynjarsdóttirt is a vállalkozási alapismeretek megszerzésének igénye vonzotta a programba, már 2005-ben. Mint mondta, azt is fontos volt megtanulni, már részben a gyakorlatban, hogy mikor kell elengedni az eredeti terveket és a változtatni a piaci helyzetnek megfelelően. A 2008-as válság őket is keményen érintette, hiszen az éppen csak elkezdett vállalkozásra komoly hiteleket vettek fel. Mindent meg kellett ragadniuk, hogy fizetni tudják a törlesztés részleteit. Mára az étteremmel bővülve a vállalkozás sikeres, és jóval nagyobb, mint amivel eredetileg terveztek.

Hiába a magasabb képzettség, nem javulnak a munkaerő-piaci esélyek

Úgy tűnik, a nőknek, nem csak Izlandon lenne szüksége hasonló gyakorlatias képzésekre. Mert bár a nők iskolai végzettsége már évtizedek óta magasabb, mint a férfiaké (a nők 37,8, míg a férfiak 31,3%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel), ez az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) adatai szerint nem konvertálódik át a munkaerő-piaci részvételre, a nők munkaerő-piaci helyzetének javulásában nem mutatkozik meg.

Az 1990-es évek elején a női mozgalmak felerősödtek Izlandon, női pártot is alapítottak. Így a nők „helyzetbe hozása” egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A 2004-ben elindult programmal a cél az volt, hogy a nőket aktivizálják, elsődlegesen a cél az önértékelés megerősítése és a kapcsolatépítés volt, hangsúlyozza a Máttur Kvenna vezetője, Hulda Ingibjörg Rafnarsdóttir és oktatója, Þórir Páll Guðjónsson. Hogy mi legyen a konkrét tananyag az pedig a valódi szükségletek alapján dőlt el, fókuszcsoportok segítségével.

Bifröst Egyetem, a Máttur Kvenna program otthonaFontos eredmény, hogy akik elkezdik a tanulást a legtöbben karrierváltás előtt állnak vagy bizonytalanok abban, amit éppen elkezdtek csinálni (mondjuk vállalkozásba kezdtek), ezért a program ugródeszkát jelent egy új élet felé, legyen az a továbbtanulás vagy egy önálló vállalkozás. Mindehhez pedig szükség van megfelelő önértékelésre és önbizalomra, amire itt többek között szert tehetnek.

A vállalkozás akkor jó út, ha nem kényszer

Dr. Soltész Anikó, esélyegyenlőségi és vállalkozás-fejlesztési szakértő szerint „Magyarországon a vállalkozás kevésbé vonzó a nők, mint a férfiak számára. Az önfoglalkoztatás a '90-s évek elején jelent meg a nők foglalkoztatásának alternatívájaként. De egyáltalán nem mindegy, hogy ez lehetőségként vagy kényszerként jelentkezik, és hogy az alternatíva mérlegelésében, és a döntésben a közoktatásban organikusan szerzett tudás, vagy annak elérhetetlensége és hiánya játszik-e szerepet.

Dr. Soltész Anikó A Mastercard Női Vállalkozói Indexe 54 országban vizsgálta a női vállalkozások helyzetét. Magyarország az összesített index 34. helyén végzett. A női vállalkozások aránya hazánkban 27,8%, vagyis szinte minden harmadik vállalkozás tulajdonosa vagy vezetője nő. Ebben a tekintetben a 15. helyen szerepelünk. Ám nem olyan jó a helyzet, ha azt vizsgájuk, hogy a nők a férfiakhoz képest mennyire könnyen jutnak vezető pozícióba, kapnak kedvező elbírálást hiteligénylésnél, vagy segítik-e őket vállalkozói programok. Ebben a tekintetben Magyarország a 35. helyen áll a listában.

Az 1994 óta végzett kvalitatív kutatások szerint a nők legfőbb vágya, hogy életük, karrierjük alakításában választási lehetőségük legyen, és hogy a választásaikat a lehetőségek, és ne a kényszerek alakítsák.” Vagyis a képzettség vagy éppen annak hiánya fontos szerepet játszik egy ilyen döntési helyzetben.

Mindezeket a hasznos ismereteket és a létező magyar tapasztalatokat, jó gyakorlatokat oszthatják meg egymással a szakemberek, az EGT és Norvég Alapok által finanszírozott program záró konferenciáján. A projekt eredményei és az eszközök szabadon felhasználhatók lesznek, és a sikerek inspirációt jelenthetnek a hasonló képzéseket elindítók és tervezők számára.

Nyitókép: Makszim Norbert