Szerző: Barna Eszter Megjelent: 5 hónapja

Önbizalom és praktikus ismeretek - ezek kellenek a vállalkozásba kezdő nőknek

Magas női foglalkoztatottság, női miniszterelnök, törvényben garantált egyenlő bérek, mindez Izland. Most pedig a női foglalkoztatás és a nők vállalkozóvá válásának segítéséről oszt meg jó gyakorlatokat a Budapesti Corvinus Egyetem és az izlandi Bifröst Egyetem. Vajon mit csinálnak jól Izlandon, mit tanulhatunk tőlük? Néhány volt és jelenlegi diák és oktató osztotta meg élményeit a Corvinus Egyetem csapatával a helyszínen a Máttur Kvennáról, arról a programról, amibe minden nő jelentkezhet, előképzettségtől függetlenül, aki vállalkozást szeretne indítani, vagy csak karriert szeretne módosítani. Önbizalom, kapcsolati háló és praktikus ismeretek a kulcsszavak.

Brynhildur S. Hafsteinsdottir jelenleg is résztvevője a Máttur Kvenna programnak, korábban is a turizmus területén dolgozott, de alkalmazottként, azonban családjával saját vállalkozást indítottak, miközben otthon volt szülési szabadságon. Házak kiadásával kezdtek el foglalkozni turisták részére, amelyet most már a megfelelő háttérismeretekkel kiegészítve, közben magát fejlesztve szeretne végezni a hölgy. Egyelőre könyvelési ismereteket és némi informatikát tanultak, amiről úgy érzi, hogy igen hasznosak lehetnek számára a jövőben. A társakkal és a tanárokkal folytatott rendszeres kommunikáció is sokat segíthet, hiszen egy állandó támogató közeget jelent, nem csak a képzés folyamán, hanem azt követően is.

A korábban végzettek közül mindenki megemlítette a kapcsolati hálót, amit a program adott, valamint a magabiztosságot, amit megszereztek az elsajátított ismeretek által. Brynhildur S. Hafsteinsdottir megemlítette, hogy a kurzuson külön foglalkoznak az önértékelés növelésével, hogy a résztvevők jobban higgyenek saját magukban. Úgy tűnik, az önbizalom hiánya a nőknél az egyenlőség tekintetében egy mégoly fejlett országban is, mint Izland, sarkalatos pont.

Kolbrun KjerulfKolbrun Kjerulf
Kolbrun Kjerulf szintén a program diákja, aki táplálkozási tanácsadónak tanult, és ezen a területen is dolgozott. Most már a piaci szegmens komoly ismeretével felvértezve saját vállalkozásba akart kezdeni, amelynek a hogyanját a Máttur Kvennán keresztül szerette volna megtanulni. Kolburn Kjerulf merészet lépett, mert már fel is mondott korábbi munkahelyén. A helyi munkaügyi központ támogatja a képzését, hiszen amíg részt vesz a programban anyagi támogatást is kap.

Izlandon a nők foglalkoztatottsági aránya az Eurostat 2015-ös adatai szerint 83,3%, míg uniós átlagban ez az arány 64,3%, Magyarországon pedig 62,1%. Ezért az arányért a fentieken túl is tesznek Izlandon. Igyekeznek elősegíteni a nők vállalkozóvá válását, például olyan képzési programmal, amelynek nincs belépési küszöbe iskolai végzettség szempontjából, és nem szükséges, hogy már működő vállalkozása legyen a jelentkezőnek. A cél az, hogy az ország legtávolabbi, elszigetelt területeire is elérjen a kezdeményezés és a nőket tudatos vállalkozókká képezzék. A Bifröst Egyetem vezet 2004 óta egy ilyen programot (Máttur Kvenna), amelyen keresztül, elsősorban online oktatás keretében, de időnként személyes képzésekkel színesítve, képeznek női vállalkozókat. A képzésben résztvevők tanulnak többek között informatikai, pénzügyi és üzleti ismereteket, marketing, kommunikációs és sales technikákat. Már több mint 1000 fő végzett a programon keresztül.



Volt, akit a program, hosszú kihagyás után, arra motivált, hogy újra tanulni kezdjen, sőt továbbtanuljon. Gudrun Björk Fridriksdottir a Matur Kvenna (MK) elvégzése után beiratkozott a Bifröst Egyetemre, majd a mester fokozatot is megcsinálta, már az Izlandi Egyetemen. Amikor az MK-t elkezdte, számára a program sokszínűsége volt a legvonzóbb, megtanulhatták a könyvelés, az értékesítés, a cégvezetés jogi alapjait. A kapcsolattartáson kívül Gudrun Fridriksdottir szerint az is fontos muníciót jelentett a résztvevő nőknek, hogy egymásnak kölcsönösen adtak a tanulási folyamat során. Mindenki motivált volt, hiszen mindenki saját magáért tanult. Hiába működött a kapcsolatok jelentős része és zajlott az oktatás főleg online, a kommunikáció olyan dinamikus volt, hogy találkozáskor úgy érezték, mintha régi barátok lennének a többiekkel.

Brynja Brynjarsdóttir fogyatékosokkal dolgozott, mielőtt elkezdte a programot. Férjével mindketten rengeteget dolgoztak, keveset tudtak otthon lenni a gyerekeikkel. Ahogy a gyerekek nőttek, szerettek volna valamibe együtt kezdeni, családként. Így vettek egy farmot, ahová kiköltöztek a városból. Ott akartak eredetileg elindítani egy hotelt vagy egy kempinget. Azóta egy éttermet is működtetnek, amelyhez a szükséges sertés és marha állományt nevelik a farmon, saját pékségük is van.

Brynja BrynjarsdóttirBrynja Brynjarsdóttir
Brynja Brynjarsdóttirt is a vállalkozási alapismeretek megszerzésének igénye vonzotta a programba, már 2005-ben. Mint mondta, azt is fontos volt megtanulni, már részben a gyakorlatban, hogy mikor kell elengedni az eredeti terveket és a változtatni a piaci helyzetnek megfelelően. A 2008-as válság őket is keményen érintette, hiszen az éppen csak elkezdett vállalkozásra komoly hiteleket vettek fel. Mindent meg kellett ragadniuk, hogy fizetni tudják a törlesztés részleteit. Mára az étteremmel bővülve a vállalkozás sikeres, és jóval nagyobb, mint amivel eredetileg terveztek.

Hiába a magasabb képzettség, nem javulnak a munkaerő-piaci esélyek

Úgy tűnik, a nőknek, nem csak Izlandon lenne szüksége hasonló gyakorlatias képzésekre. Mert bár a nők iskolai végzettsége már évtizedek óta magasabb, mint a férfiaké (a nők 37,8, míg a férfiak 31,3%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel), ez az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) adatai szerint nem konvertálódik át a munkaerő-piaci részvételre, a nők munkaerő-piaci helyzetének javulásában nem mutatkozik meg.

Az 1990-es évek elején a női mozgalmak felerősödtek Izlandon, női pártot is alapítottak. Így a nők „helyzetbe hozása” egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A 2004-ben elindult programmal a cél az volt, hogy a nőket aktivizálják, elsődlegesen a cél az önértékelés megerősítése és a kapcsolatépítés volt, hangsúlyozza a Máttur Kvenna vezetője, Hulda Ingibjörg Rafnarsdóttir és oktatója, Þórir Páll Guðjónsson. Hogy mi legyen a konkrét tananyag az pedig a valódi szükségletek alapján dőlt el, fókuszcsoportok segítségével.

Bifröst EgyetemBifröst Egyetem, a Máttur Kvenna program otthona
Fontos eredmény, hogy akik elkezdik a tanulást a legtöbben karrierváltás előtt állnak vagy bizonytalanok abban, amit éppen elkezdtek csinálni (mondjuk vállalkozásba kezdtek), ezért a program ugródeszkát jelent egy új élet felé, legyen az a továbbtanulás vagy egy önálló vállalkozás. Mindehhez pedig szükség van megfelelő önértékelésre és önbizalomra, amire itt többek között szert tehetnek.

A vállalkozás akkor jó út, ha nem kényszer

Dr. Soltész Anikó, esélyegyenlőségi és vállalkozás-fejlesztési szakértő szerint „Magyarországon a vállalkozás kevésbé vonzó a nők, mint a férfiak számára. Az önfoglalkoztatás a '90-s évek elején jelent meg a nők foglalkoztatásának alternatívájaként. De egyáltalán nem mindegy, hogy ez lehetőségként vagy kényszerként jelentkezik, és hogy az alternatíva mérlegelésében, és a döntésben a közoktatásban organikusan szerzett tudás, vagy annak elérhetetlensége és hiánya játszik-e szerepet.

Dr. Soltész AnikóDr. Soltész Anikó
A Mastercard Női Vállalkozói Indexe 54 országban vizsgálta a női vállalkozások helyzetét. Magyarország az összesített index 34. helyén végzett. A női vállalkozások aránya hazánkban 27,8%, vagyis szinte minden harmadik vállalkozás tulajdonosa vagy vezetője nő. Ebben a tekintetben a 15. helyen szerepelünk. Ám nem olyan jó a helyzet, ha azt vizsgájuk, hogy a nők a férfiakhoz képest mennyire könnyen jutnak vezető pozícióba, kapnak kedvező elbírálást hiteligénylésnél, vagy segítik-e őket vállalkozói programok. Ebben a tekintetben Magyarország a 35. helyen áll a listában.

Az 1994 óta végzett kvalitatív kutatások szerint a nők legfőbb vágya, hogy életük, karrierjük alakításában választási lehetőségük legyen, és hogy a választásaikat a lehetőségek, és ne a kényszerek alakítsák.” Vagyis a képzettség vagy éppen annak hiánya fontos szerepet játszik egy ilyen döntési helyzetben.

Mindezeket a hasznos ismereteket és a létező magyar tapasztalatokat, jó gyakorlatokat oszthatják meg egymással a szakemberek, az EGT és Norvég Alapok által finanszírozott program záró konferenciáján. A projekt eredményei és az eszközök szabadon felhasználhatók lesznek, és a sikerek inspirációt jelenthetnek a hasonló képzéseket elindítók és tervezők számára.

Nyitókép: Makszim Norbert

Follow hrportal_hu on Twitter

Ahol a gyakornokból vezérigazgató válhat

A Big 4-hoz tartozó tanácsadócégnek is jelentősebb energiát kell fektetnie a toborzásba, mint korábban. A kiválasztás kiemelt stratégiai terület, hiszen a PwC Magyarország egyedüli erőforrásai a dolgozók. A cég több mint 800 munkavállalójáért felelős HR vezetője Bresztyenszky Éva vallja, hogy egy vezető csak annyira lesz sikeres, amennyire a csapatának tagjai külön-külön is. A PwC gyakornoki programjáról, a hosszabb távú HR célkitűzésekről, a vezetőfejlesztés szerepéről beszélgetett vele a HR Portal. tovább..

További cikkek
Az eddigi legnagyobb sztrájkra készülnek a Ryanair-nél

A Reuters hírügynökség értesülései szerint jövő szerdán és csütörtökön 600 járatát törli a légitársaság, mert a dolgozók sztrájkba... Teljes cikk

Az ukrán kormány megtiltotta az állami vállalatoknak, hogy nagy összegű prémiumokat adjanak

Megtiltotta az ukrán kormány az állami vállalatoknak, hogy jutalomként nagy összegű bónuszokat fizessenek alkalmazottaiknak az ország jelenlegi... Teljes cikk

Négymilliárdos adócsalási ügyben 50 ember ellen emeltek vádat

Vádat emeltek ötven ember ellen Bács-Kiskun megyében, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el. A... Teljes cikk

Halálos munkabaleset Mosonmagyaróváron

Mosonmagyaróváron, a Mofém-gyár területén életét vesztette egy 23 éves munkás, akit egy bontásra ítélt vasbeton szerkezet temetett maga alá -... Teljes cikk

Az időskori szegénység és az oktatás a németek legfontosabb problémája

Az időskori szegénységet és a gyermekek oktatásban való esélyegyenlőségét említették első helyen abban a felmérésben, melyben a Bild am Sonntag... Teljes cikk