Megjelent: 6 éve

Ötvenezer ember nyugdíjával játszik a kormány

A kormány a 2010-es ciklus elején kihirdette, hogy megszünteti a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ez az elv azonban már születésének pillanatában megdőlt, mert választási ígérete volt a kormányzópártnak, hogy 40 éves munkaviszony után lehetőséget ad a nőknek a korhatár előtti nyugdíjazásra. Ezért az ő esetükben kivételt tettek.

Ugyanakkor, hogy mégis megőrizzék a korábbi elvet a nyugdíjkorhatárt be nem töltők esetében a korábbi nyugdíjat átnevezték ellátássá (egyfajta szociális támogatás). Ilyen korhatár előtti ellátást kaphatnak azok is, akik kellően sok időt (főszabályként a férfiaknál minimum 10, nőknél 8 évet) veszélyes munkakörben dolgoznak. Ezeknek a listáját jogszabály tartalmazza.

A korkedvezmény sajátossága, hogy a korábbi nyugdíjba vonulás „költségét” előre kifizeti a munkáltató, mivel a veszélyes munkakörökben dolgozók után 13 százalékos extra járulékot kell fizetniük. Ez azt jelenti, hogy 2010-2014 között az érintett cégek kb. 85 milliárd forintot fizettek/fizetnek be a költségvetésbe. Ezt a pénzt az állam beforgatta a nyugdíjellátásokba, és például ebből fizette ki a korhatár előtti ellátás egy részét is (idén például 21 százalékát).

A kormány utoljára 2012-ben foglalkozott átfogóan a kérdéssel, amikor nyilvánvalóan az átalakítással járó rengeteg konfliktus, valamint a költségvetési hatások miatt úgy döntött, hogy 2014. december 31-ig meghosszabbítja a rendszer működését. Azaz eddig az időpontig lehet gyűjteni a kedvezmény igénybe vételéhez az éveket, illetve a munkáltatók is gyarapítják extra befizetéssel a központi költségvetést.

Ha ez sincs mi lesz a költségvetéssel?

A magyar nyugdíjrendszer, benne a nyugdíjnak látszó, de jogilag nem annak minősülő ellátások felosztó-kirovó rendszer alapján működnek. Azaz az állam, ami pénzt beszed adott évben, azt osztja ki a nyugdíjasok, vagy az általunk bemutatott probléma kapcsán a korhatár előtti ellátást kapók (korábban korkedvezményes nyugdíjat) között. Természetesen, amennyiben ez a forrás nem elég, akkor a költségvetés egyéb bevételeiből kell kipótolnia.

Amennyiben jövőre megszűnik a korkedvezmény rendszere, akkor az államnak el kell köszönnie 18-19 milliárd forinttól, amelyből finanszírozhatta ezeket az ellátásokat. Ennek hatása természetesen fokozatosan elapad, ahogy az érintettek is elérik a nyugdíjkorhatárt, de az elkövetkező 1-3 évben biztosan érzékenyen érinti a költségvetést.

Mi lesz az emberekkel?

Akik – férfiaknál legalább 10 évet, nőknél 8 évet – olyan munkakörben dolgoztak, amely a jogszabály szerint korkedvezményre jogosították a dolgozót, 2 évvel előbb mehettek nyugdíjba, mint a normál korhatár esetén. További évekkel többletkedvezményt szerezhettek.

Amennyiben a rendszer megszűnik, akkor további jogszerző évekre nincsen lehetőség. Aki pedig például 9 évet tudott csak ledolgozni, az elveszíti a lehetőségét annak, hogy előbb menjen „nyugdíjba”.

Becslések szerint ma 45-50 ezer ember után fizetnek extra járulékot a munkáltatók, azaz ők dolgoznak olyan munkakörökben, amelyek korkedvezményre jogosítanak. Ezek között vannak olyan területek, amelyek most érezhetően prioritást élveznek a kormánynál, mint például a vájárok. De vannak politikai értelemben is neuralgikus, mint a közösségi közlekedésben dolgozó járművezetők (köztük mozdonyvezetők), akik érdemi sztrájk, vagy legalábbis demonstrációs fenyegetést jelenthetnek.

Nyilvánvalóan lépéskényszerben van a kormány. Vagy felvállal egy nehéz konfliktust, ahol ismét jelentős érdeksérelmet okozhat több tízezer embernek, vagy a helyzet megoldása elől megfutamodva, megint csak elhalasztja a korkedvezmény intézményének megszüntetését. Az mindenképpen beszédes, hogy az őszi törvényalkotási programban nem szerepel a kérdés.

Policy Agenda
  • 2020.04.09Online workshopok és E-learning képzések április 9-től Válassza online workshopjainkat fix időben, vagy az e-learning alapú, rugalmas tanulási formát, amelyben bárhol és bármikor, önállóan, a saját időbeosztása szerint sajátíthatja el a tananyagot! Részletek Jegyek
  • 2020.06.127 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz. A júniusi tréningünkre első sorban a B1+/B2 szintű jelentkezőket várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
E-learning - megoldás lehet a munkavédelmi szakemberképzésben is

Az élet számos területén, így a közoktatásban, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben is egyik napról a másikra váltak létkérdéssé a... Teljes cikk

Ne tüsszents a zsömlére a boltban!

Nyugalomra int az OKSZ: minden elvárható intézkedést megtesznek a vásárlók és alkalmazottaik biztonsága érdekében, de arra kérik a lakosságot,... Teljes cikk

Óvatosan a koronavírussal kapcsolatos munkahelyi kérdőívekkel!

Nem tartalmazhatnak az egészségügyi kórtörténetre vonatkozó adatokat a koronavírus-járvány miatt alkalmazott munkahelyi kérdőívek, és a... Teljes cikk