Pathos, az érzelmek kezelésének görög receptje

Egy korábbi cikkemben bemutattam az ethos tartalmát és fontosságát az előadásokban. Most az arisztotelészi nagy hármas második tagjával az pathos-szal foglalkozunk.

Miért fontosak az érzelmek?

Az érzelmek - legyen szó félelemről vagy szeretetről, szánalomról vagy haragról - erőteljes motivációi a közönségnek. Egy érzelmileg megfelelően befolyásolt közönség hajlamosabb elfogadni az érveléseinket és a szavainknak megfelelően cselekedni. Ha képesek vagyunk növelni az érzelmi vonzerőnket, akkor jelentősen növelni tudjuk az előadói hatékonyságunkat is.

William James amerikai pszichológus szerint: "Az érzelmeket nem mindig vizsgáljuk/magyarázzuk meg azonnal, de mindig azonnali cselekvéshez vezetnek vagy cselekvésre késztetnek minket."

De mi is az a Pathos?

A Pathos szó a görög szenvedés vagy tapasztalat szavakból ered. A magyar nyelvben hasonló eredetűek a következő szavak:

Az empátia: másokkal való együttérzés képessége

A szimpátia: is az együttérzéshez hasonló képességet fejez ki, általában valamilyen negatív érzelemmel összefüggésben úgy. mint fájdalom vagy szomorúság

Antipátia: erős negatív érzelmet fejez ki valaki iránt

Patetikus: valami, ha szánalom vagy megvetés érzését váltja ki.

Ezek a kapcsolódó szavak mind az élmény vagy érzelem kifejezését szolgálják. Előadóként a cél a közös érzelmek, együttérzés élményének megteremtése a közönséggel. A Pathos tehát azt a képességet fejezi ki, amelynek segítségével érzelmeket ébresztünk a közönségben és ezeket összekapcsoljuk a mondanivalónkkal.

Milyen érzelmek léteznek egyáltalán?

Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy milyen érzelmeket tudunk felkelteni a hallgatóságban. Tapasztalataim szerint bármilyet, de érdemes ezt tudatosan irányítani. Számos érzelmekkel kapcsolatos elmélet létezik. A filozófusok és a pszichológusok évezredek óta osztályozzák, kategorizálják az érzelmeket. Persze ebben is Arisztotelész volt az első. A következő hét érzelem csoportot határozta meg ellentétpárok felállításával:

- Harag és nyugodtság
- Barátság és ellenségeskedés
- Félelem és magabiztosság
- Szégyen és büszkeség
- Kedvesség és undokság
- Szánalom és felháborodás
- Irigység és versengés

Az összehasonlítás kedvéért egy huszadik századi pszichológus Robert Plutchik felállított egy nyolc alap és nyolc haladó érzelemből álló listát. Ő is ellentétpárokba rendezte őket.

Alap érzelmek

Élvezet - Szomorúság
Bizalom - Utálat
Félelem - Harag
Meglepetés - Megérzés

Haladó érzelmek

Optimizmus - Csalódás
Szeretet - Bűntudat
Alázatosság - Megvetés
Tisztelet - Agresszivitás

Persze a csoportosítás nem a legfontosabb teendőnk a pathos kapcsán. Ennél sokkal fontosabb, hogy mit tegyünk a pathos-unk hatékony használata érdekében. Íme néhány alapgondolat:

Figyelj oda az érzelmek széles skálájára, mert ez irányítja sokszor a közönséget

Döntsd el (előre), hogy milyen érzelmet szeretnél felkelteni és

Tanuld meg, hogy ezt hogyan tudod elérni!

Minek egyáltalán érzelmeket felkelteni?

Ha az érzelmek felkeltése lenne a végső cél, akkor meglehetősen haszontalan lenne erőfeszítéseket tenni érte. Véletlenszerűen befolyásolni a közönség érzelmeit élvezet vagy félelem irányába önmagában nem vezet sehova.

Arisztotelész tudta, hogy az érzelmeket a fő mondanivaló szolgálatába kell állítani. Például elmondja, hogy mi a harag, és hogy mitől lesz valaki mérges. Aztán arra buzdítja az előadókat, hogy társítsák ezt a haragot valakinek az ellenfelével

[...] világos, hogy szükséges lehet egy beszédben olyan érzelmi állapotba hozni a közönséget, hogy hajlamossá váljanak kimutatni a dühüket és az ellenfeleiket tenni felelőssé azokért a dolgokért, melyek éppenséggel magának a dühnek a forrásai, és ezek olyan emberek legyenek, akik ellen jogosan irányul a düh.

Magyarul, érd el, hogy a közönség dühös legyen és irányítsd a dühöt az ellenfeledre. Ha a közönséged dühös az ellenfeledre, fogékonyabbak lesznek az ötleteidre. Ugyanúgy, mint ahogyan a magas ethos segít meggyőzni a közönséget, a pathos is fogékonyabbá és meggyőzhetőbbé teszi őket. Azzal, hogy érzelmi kapcsolatot alakítasz ki a közönségeddel:

- A hallgatóság könnyebben megérti az álláspontodat (a közös érzelmi élmény segítségével)
- Hajlamosabbak lesznek elfogadni az állításaidat
- Hajlamosabbak lesznek kérésednek megfelelően cselekedni

Pozitív érzelmek versus negatív érzelmek

"Ha jól használod a Pathos-t a közönséged ugyan azt fogja érezni, amit te. Érezni fogják a fájdalmat, az élvezetet, a reményt, és a félelmet a történeteid szereplőitől. Nem lesznek tovább passzív hallgatók. Motiválva lesznek, hogy cselekedjenek."

Minden érzelem egyenlő? Magyarul bármelyik érzelem megteszi? Egyformán elfogadják a mondanivalómat, ha meglepetést okozok nekik, vagy ha feldühítem őket?

Nem. A felkeltett érzelmeknek alkalmazkodniuk kell a kontextushoz. Általánosságban azt akarjuk, hogy a közönség átélje a saját érzéseinket és ellenérzéseinket.

Egyik alkalmas megoldás arra, hogy érzékeljük a különbséget az, ha megfigyeljük a különbséget pozitív és negatív érzelmek kiváltása között.

A pozitív érzelmeket (pl. meglepetés, élvezet, tisztelet) kell társítani a saját álláspontoddal

A negatív érzelmeket (pl. félelem, megvetés, csalódás) kell társítani az ellenfeled álláspontjával

Összefoglalva, előadóként akkor vagyunk hatékonyak, ha nem csak az észre (vagy agyra), hanem a szívre is próbálunk hatni. E szív kulcsa pedig az érzelmek kezelése. Mindig gondoljuk át az előadásunk előtt, hogy milyen érzéseket és hogyan akarunk felkelteni a közönségünkben.

Dr. Németh Zoltán
www.drprezi.com, www.enetha.com