Megjelent: 1 hónapja

Pénzt, vagy életet!? Te hogyan döntenél?

A koronavírus kőkemény döntési helyzetek elé állít bennünket, egyéni, cégvezetői és kormányzati szinten egyaránt. Sorra ömlenek ránk az eltérő megbízhatóságú információk, vagy éppen információhiányban szenvedünk. Ilyen feltételek mellett kellene akár életbevágó döntéseket hoznunk. Talán még soha nem szembesült a világ ilyen nyersen a "Pénzt, vagy életet!?" kérdéssel.

images

A háttér

Megérkeztünk abba a korba, amikor merőben új szokásokat veszünk fel, eddig ismeretlen fogalmakkal ismerkedünk. Ki tudta félévvel ezelőtt, hogy mi az a társadalmi távolságtartás (social distancing)? Mostanra a leggyakrabban használt, heves érzelmeket kiváltó kifejezések egyike lett! Anyagi boldogulásunk, közérzetünk, a szó szoros értelmében, életünk múlhat rajta.

Korábban elképzelhetetlen, váratlan szituációkat élünk át, új, szokatlan döntési helyzetekkel szembesülünk. Próbálunk navigálni és felszínen maradni az információk tengerén. Ami nem könnyű…

Hallgatom a koronavírussal kapcsolatos híreket, az ezzel összefüggő politikusi, szakértői nyilatkozatokat és felkapom, majd fogom a fejemet: hiszen ez az ember reggel, tegnap, egy hete, egy-két hónapja még tejesen mást mondott! Zúdulnak ránk az eltérő hitelességű és tartalmú hírek a koronavírus-járványról. Európát-Magyarországot nem éri el ez a járvány! A maszk/tesztelés kell - nem kell! Május 3. -án kezdődik a csúcs, illetve a plató-fázis. (Egyébként más területen szerzett tapasztalataim szerint a plató-fázis meg szokta előzni a csúcsot…)

A gazdaság idén 2-3%-kal fog növekedni. Nem, 3%-kal csökkeni. Vagy 5-tel, esetleg 7-tel… A válság V-alakú lesz, (gyors kilábalás) vagy U,(lassúbb kilábalás) esetleg L (elhúzódó). Ingoványos talajon járunk!

Magyarországon 800.000 fertőzött várható júniusban. Ja, nem csak 5000, és nem júniusban, hanem május közepén. Majd a nyájimmunitás mindent megold! Persze, csakhogy becslések szerint a lakosság 2-5%-a fertőződött meg eddig, akkor vajon mikor érjük el, a 60-70%-ot? És persze addig a vírus sem pihen, hanem szépen mutálódik…

A fél világ kihal…! Miközben a regisztrált fertőzöttek aránya a Földön a lakosság 0,043%-a, az áldozatok aránya pedig jelenleg (04.26.) az előző érték 7%-a… Honnan is jött ez a járvány? Milyen közel is van a halpiac a vuháni biolaboratóriumhoz? Még hogy denevér, meg tobzoska?! A fenét! Ezt a vírust mesterségen állították elő! Ez egy biológiai háború! Hiába minden tudományos cáfolat, virágoznak a konteók… Aki megkapta, már nem fertőződhet meg! De mégis, vagy mégsem. Megvan az ellenszer! Á mégsem… És így tovább…

Tudja még valaki követni az eseményeket, vagy már mindenki beleszédült a sok-sok ellentmondó információba?

Naponta többtízezer döntést hozunk, szerencsére többnyire észrevétlenül, spontán. Most azonban elérkezett az az idő, amikor zúdulnak ránk a váratlan, nehezen kezelhető helyzetek.

Csak néhány a sorsdöntő kérdések közül

Egyéni szinten

Elengedjük-e gyerekünket érettségizni? Mi van, ha megbetegszik (vagy/és családtagokat betegít meg)? Hogy lehet egy fiatalnak úgy élni, hogy esetleg ő (is) felelős a nagymama időelőtti haláláért? Akit történetesen éppen most tettek ki a kórházból... És egy orvos(?) döntött a sorsáról…

Ha tanár vagy, mit mérlegelj, hogy elmenj-e az érettségire? A döntéseidnek milyen következményei lehetnek?

A hosszú karantén-összezártság egyik döntési helyzetének eredménye: néhány hónap múlva megszületnek-e a COVID-bébik? Vagy éppen a válások száma lesz nagyobb? Vagy akár mindkettő egyszerre… Jobban megismerjük a másikat…

Mit csináljanak azok az 50-60 feletti emberek, akik most veszítették el az állásukat, vagy ha nem is, de fokozott kockázatnak vannak kitéve. (Minap a házhoz szállítást végző gépkocsivezetővel -tisztes távolságot betartva - beszédbe elegyedtem. Kiderült, hogy a jó ötvenes férfi, többféle egészségügyi problémával is küszködik. Arra a kérdésemre, hogy akkor miért vállal ilyen viszonylag kockázatos munkát, így válaszolt: „Mert muszáj uram!” Ez is egy döntés volt…)

Itt van egy másik, elgondolkodtató döntési helyzet: szinte általánosan elfogadott, hogy kritikus egészségi állapotnál, szűkös kapacitásoknál a fiatalabbat részesítsék előnybe a jóval idősebbekkel szemben. De igaz ez még akkor is, ha saját maga hozta a fejére a bajt, azzal, hogy nem tartotta be a korlátozásokat, gondtalanul bulizott a barátaival? (Az USA-ban a súlyos állapotba került fertőzött felelőtlen fiatalok, hovatovább kiszorítják az idősebbeket az intenzív helyekről.)

Ha az egyéni szintről továbblépünk, a helyzet akkor semmivel sem lesz egyszerűbb: millió forintokba - eurókba és százak-ezrek életébe kerülhet egy-egy döntés.

Hogyan dönt például egy cégvezető, amikor a forgalom 95%-kal csökken? Hallgatom a szállodaigazgatót: „Gyors, határozott döntést hoztunk, az alkalmazottak 90%-át elbocsátottuk! De, majd várjuk őket vissza.” Ki tudja mi lesz addig?

Vagy amikor arról hezitál egy vezető, hogy bezárja-e, majd valamikor újraindítsa-e a cégét? Mit mérlegel? A bevételt, saját önző érdekeit tartja csak szem előtt? Hogyan veszi figyelembe a munkások megélhetését, egészségét?

Vagy mit gondol végig egy bankvezető, amikor eldönti, hogy az extraadót (vagy ennek egy részét), a központi járványalapba, vagy egy látványsportnak utalja…?

Az igazán kemény-sok-sok ember életét alapvetően befolyásoló - döntések a legmagasabb szinteken születnek. A helyzet meglehetősen szokatlan: elég csak figyelni az országok vezetőinek nyilatkozatait, hogy lássuk, milyen nagy a járvány kezelésével kapcsolatos bizonytalanság.

Szinte minden ország eltérő stratégiát követ. Hányan gondolják például azt, ezek a svédek őrültek (mert kevesebb szigorú intézkedést hoztak), viszont valószínűleg hamarabb kiheveri a svéd gazdaság a megrázkódtatást. De milyen áron? Azokban az országokban, ahol berobbant a járvány és beletapostak a satufékbe (üzemek leállítása, szigorú kijárási korlátozások), már érzik a negatív gazdasági-társadalmi következményeket. Sorjáznak a kérdések: mikor, melyik szektort kellene újraindítani, támogatni? Hogyan kezeljük a munkájukat elvesztőket? Mi legyen a bajbajutott vállalkozásokkal? Lazítsunk-e a kijárási korlátozásokon? Mikor, milyen, mennyi egészségügyi eszközt szerezzünk be?



A koronavírussal érintett országok a fertőzés különböző fázisában vannak, és eltérő stratégiát alkalmaznak. Az ábra azt szemlélteti, hogyan nőtt meg az esetszám az egyes országokban. A "kalapács" szakaszban radikálisan emelkedik a fertőzöttek száma, míg a "tánc"-fázisban jelentősen alacsonyabb és időben hullámzó lehet az esetszám. Sajnos a „táncolás”-ból könnyen lehet újra „kalapács” (Forrás: medium.com)

Mondhat-e egy politikus mást, mint hogy „a legfőbb érték az ember, az emberi élet”? Persze, döntéseinek következményei (tudatosan, vagy szándékolatlanul) ettől jelentősen eltérhetnek. Kié a felelősség? Extra stressz, hogy csak utólag derül ki (ha ki derül), kinek volt igaza. Nagyon rosszul mutatnak a TV-felvételeken a folyosón haldokló betegek és a tömegsírok… Vagy a részletes beszámolók arról, milyen óriási teher egy orvosnak arról dönteni, ki kapja az utolsó lélegeztetőgépet?

Ezért aztán jönnek az olyan politikusi nyilatkozatok, hogy „Inkább jusson 2 betegre 5 lélegeztetőgép, mint 2 betegre 1.” Ez így jól hangzik és látszólag korlátlan erőforrásokra utal, de mi van azokkal, akik - orvos, eszköz, hely hiányában- már hónapok óta hiába várnak egy-egy vizsgálatra, beavatkozásra? Az ilyen módon megrövidült életek hová kerülnek a végső elszámolásnál?

Nyílván a politikusok döntései (többnyire) szakemberek véleményére, előrejelzéseire támaszkodnak. Persze, a modellek sem működnek bemeneti adatok, változók és peremfeltételek nélkül. Aztán ilyen módon készülnek a különböző megbízhatóságú forgatókönyvek, amelyek közül választani kell. Időről-időre dönteni kell! Meddig lehet egy országot bezárni? Meddig lehet nélkülözni a rokoni, baráti, ismerősi érintéseket, öleléseket?

Milyen lehet vakrepülés közben, borotvaélen egyensúlyozni a társadalmi-egészségügyi-gazdasági szempontok között? Mikor lehet lazítani, mikor kell szigorítani? Milyen stratégiát kell alkalmazni akkor, amikor sok-sok véletlen is befolyásolja a végeredményt? Mindezt úgy, hogy az intézkedések egészségügyi hatásai csak 7-10 nap múlva jelentkeznek. És hát vannak olyan döntések, amelyek már csinálhatóak vissza… A három szint döntései természetesen keményen oda-vissza hatnak egymásra.



Példa: a mintaországban is elég egy rossz lépés, és elszabadul a vírus

A különböző szituációkban aztán ilyen, vagy olyan módon döntünk, (esetleg nem döntünk, de az is döntés), vagy döntenek helyettünk. Vajon lehet-e valamilyen módon formalizálni ezeket a döntéseket?

A döntési folyamatban milyen modelleket alkalmazunk?

Racionális
(pl.: egy jól körülhatárolható beruházás)

Korlátozottan racionális
(Pl.: melyik online megbeszélésprogramot használjuk a home office során)

Intuitív
(pl.: hol nyaraljunk jövőre)

Kreatív
(pl.: milyen új terméket, szolgáltatást fejlesszünk ki, a válság hatásának kompenzálására)

Ezek a döntési modellek tisztán ritkán jelennek meg. Számolni kell továbbá más tényezőkkel is, amelyek jelentősen befolyásolják üzleti és magánéleti döntéseinket:

A szemléletmód védelme

A valóság mentális modellje a fejünkben: hitek, tapasztalatok, preferenciák, előítéletek

Hajlamosak vagyunk túlértékelni saját teljesítményünket (különösen a vezetők) Pl. egy felmérés szerint a vezetők 80-85%-a a legjobb 20%-ba sorolja magát. Hisznek saját tévedhetetlenségükben. A „dicsfény”- hatás, és az irreális magabiztosság erősen befolyásolja döntéseiket.

A személyiség és szokások

  • Hibás érvelés (komplexitás, bizonytalanság)
  • Automatikus társítás (összekapcsolás) és relatív gondolkodás
  • Agyunk kétségbeesetten igyekszik, hogy a véletlenszerű folyamatokban valamilyen szabályszerűséget, kapaszkodót találjon

A közösség befolyása - mások hogyan döntöttek?

Most pedig, ha idáig eljutottál, lazíts! Dőlj hátra és képzeld magad egy-egy szituációban a döntéshozók helyébe. Te mit mérlegelnél, milyen etikai elveket, gazdasági-társadalmi-egészségügyi szempontokat vennél figyelembe? Hogyan súlyoznál az egyéni-társadalmi érdekek, generációs sajátosságok között? Legyél őszinte! Vállald azt is, ha ezzel szembemész az árral, a közvélekedéssel.

Azután, ha megvagy, szembesítsd magad az eredményekkel! Mire hallgattál inkább az eszedre, vagy a szívedre? Mennyire ragadtak el az indulataid? Mit súgtak a belső megérzéseid? Hogyan befolyásolt a világnézeted? Mennyire vagy meggyőződve arról, hogy te tudod a „tutit”? Milyen prioritásokat választottál? Hogyan kerestél az adott elképzelt helyzetben kompromisszumokat?

Sokat tanulhatsz ebből a gyakorlatból magadról… És ebben az esetben senkinek sem kell beszámolnod-elszámolnod a képzeletbeli döntéseid következményeivel…

De a valóság kopogtat és az igazi döntések rád, ránk várnak. És talán eddig nem látott új ajtók, biztató lehetőségek is megjelennek. És az alternatívák között lesz olyan is: „pénzt és életet”!

Csuport László

A Travel és Sabbatical Coaching blog további bejegyzései itt olvashatók.
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Több százezres megtakarítással is szoronganak a fiatalok

Társadalmi szintű probléma a pénzügyi szorongás, amelynek a fiatal felnőttek hatványozottan ki vannak téve. Pedig pénzügyi tudatosságuk folyamatosan javul. Teljes cikk

Miért veszélyes a béremelés?

Bármennyire is furcsán hangzik, egy friss amerikai kutatás eredménye szerint a fizetésemelés megnehezíti, hogy nyugdíjasként munkás éveinkhez... Teljes cikk

Rekordot döntött a nyugdíjcélú öngondoskodás

Országszerte egyre többen veszik át az irányítást saját nyugdíjas éveik felett. A munkáltatói befizetések azonban jelentősen visszaestek - derül... Teljes cikk