Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 11 éve

Rombolja a munkateljesítményt a hazudozás

images

Hazugság: füllentés, elhallgatás vagy manipuláció?

A hazugság valójában nem más, mint az őszinteség hiánya. A legtöbb felnőtt tisztában van vele, hogy vannak olyan helyzetek, amikor épp az őszinteséggel ártunk. Sok esetben ugyanis a füllentés, az elhallgatás többet segít, mint a nyers igazság kimondása.

"A nők másként hazudnak" című könyvében Catharina Lohmann német pszichológus azt írja, hogy a nők nem hazudnak többet, mint a férfiak - csak épp másként teszik. Elsősorban védekezésből hazudnak, saját maguknak, a partnerüknek, hogy elkerüljék a csalódást, vagy hogy ne bántsák meg a másikat.
A füllentés kegyes vagy kegyetlen színjáték, valamely apróbb jelentőségű dologban az igazság torzítása, elbagatellizálása. Kell hozzá egy cseppnyi ravaszság. A hazugság - vagyis az igazság torzításának - másik formája az elhallgatás, amellyel nem a másikat védjük, hanem önmagunkat. Kihagyjuk a mondandóból azt az információt, ami nekünk kellemetlen. Az elhallgatás nem feltétlenül bűn, de általában mindenki rossz néven veszi, ha rájön. Aki elhallgat valamit, valamilyen előnyre, de legalább is valamilyen hátrány elkerülésére számít. - Az elhallgatás esetenként pontosan olyan káros, mintha hamis tényeket állítanánk - nyomatékosítja a szakember.

Mások viszont tudatos megtévesztésnek, a manipuláció egyik fajtájaként definiálják a hazugságot, amely a hazai üzleti életben gyakran teljesen elfogadott, manapság már természetesnek számít a tények elferdítése annak érdekében, hogy az ajánlat jobb színben tűnjön fel a partner szemében. A munkapszichológus szerint szomorú, hogy itt tart hazánk. Így nemcsak gazdasági, de morális válságban is vagyunk. - Gyakran elszállnak a levegőbe a szóbeli megállapodások, de az is gyakori, hogy az írásos, aláírt szerződések ellenére is szerződésszegéseket követnek el.

A hazugság pszichológiája

A hétköznapi szóhasználatban az őszinteség a bizalom jele, feltétele. Jelzi a jó szándékot, az együttműködési hajlandóságot, készséget. A hazugság pedig a másféle szándék lelepleződése. Érdekes megnézni, hogy mire vezethető vissza a krónikus hazudozás.

Két tényező meghatározó: félelem a következményektől - amit az őszinteség vonna maga után - a konfliktuskerülés, és a megfelelni vágyás, amelynek érdekében mindent megtesz az illető: mindenben egyetért a másikkal, soha nem tagad semmit, ritkán nyilvánítja ki valódi véleményét. Ezen magatartás mögött általában szorongó személy áll, aki képtelen a vágyait összeegyeztetni a valóságos feltételekkel.

Ha egy kollégánk gyakran nem mond igazat, és ez a tény mindenki számára nyilvánvaló, akkor valószínűleg a hazugság már a személyiségének elválaszthatatlan tartozékává vált. Ez azt jelenti, hogy az illetőnél nem épült be gyerekkorában a morális fék, vagyis a lelkiismeret. Normál esetben ugyanis a bűntudat szabályozza a megállapodások, keretek, szabály betartását. Így nem ártunk másoknak, és magunknak sem - nyomatékosítja a munkapszichológus.

A pszichopátia, mint a morál teljes hiánya

A valódi morál az, amikor az emberben "megszólal" a lelkiismeret, szorongást okoz, amikor nem mond igazat, vagy valamiben tudatosan árt. Optimális esetben mindezt megelőzi a lelkiismeret, ezért van az, hogy a lelkiismeretes ember ritkán hazudik. Az álmorál pedig azt jelenti, hogy valaki nem meggyőződésből nem hazudik, hanem azért, mert tisztában van azzal, hogy lebukhat. - Tehát nem meggyőződésből tartja be a megállapodásokat, hanem csak addig teszi ezt, míg az általa feltételezett veszély fennáll azzal kapcsolatban, hogy valamilyen módon lebukhat. A pszichopátia jelenségei, hogy az illető nem szégyelli magát, ha másokat becsap, megkárosít, nem változik a helyzet akkor sem, ha büntetést kapott ezért, és nem szorong a lelkiismeret hangjától. Nem probléma neki, ha valakit "átvág", becsap. Az viszont már probléma számára, ha ezért "okvetetlenkednek", "piszkálják" őt - magyarázza a hazug ember jellemzőit a szakember.

Meghatározó a gyerekkor és a család a személységünk kialakulásában

A munkapszichológus kiemelte: a hazugság gátja a személyiségfejlődéssel alakul. Már a gyerekkorban kifejlődik, és a családra, illetve a gyerek szocalizációjára vezethető vissza. Jó tudni, hogy már öt éves korra kialakulnak az erkölcs alapjai. Így a gyerekben az addig ért hatások mentén alakul ki a morális gát. Szirmay Ágnes szerint a környezet alakítja ilyen személyiséggé az embert. - Aki felnőttkorában nem tudja felvállalni tettének következményeit, és inkább valótlant állít, vagy aki megszegi a megállapodásokat, akkor az arra utal, hogy az illető vagy olyan környezetben nőtt fel, ahol ezt a mintát látta maga előtt, vagy annyira szigorúan büntették mindazért, amit nem tudtak elfogadni tőle, így nem nagyon volt más választása, mint a hazugság. Természetesen ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az a gyerek, vagy kiskamasz, aki időnként füllent, vagy valami más módon nem tud ellenállni vágyai sodrásának, kriminális személyiség - állítja a szakember.

A gyerekek arra is érzékenyek, ha azt látják, hogy a felnőttek mást tesznek, mint amit mondanak. Például, amikor a kisgyereket arra tanítják, hogy nem szabad hazudni, viszont a felnőttek folyamatosan füllentenek. Az a gyerek azonban, aki ilyen képet kap a világról, később sem tud majd tájékozódni a reális világban. Védtelenné válik, nem tud felkészülni a valódi ütközetekre. Illetve olyan eszközökkel él, ami másoktól idegen, és elfogadhatatlan - emeli ki a szakember.

Gyenge én bújik meg a hazug álarc mögött

Szirmay Ágnes szerint a hazugság gyenge ént takar, aki kerüli az igazi kommunikációt, a kudarcokat, bírálatokat, visszajelzéseket. Vagyis a hazudozó nehezen néz szembe kudarcainak igazi okaival, vagy a saját hibáival és nincs késztetése arra, hogy végigjárja a céljai elérésével együtt járó lépcsőket, nehézségeket. Mindezzel együtt jár, hogy az érintett személy nem nézi folyamataiban az eseményeket, azok következményeit. Az aktuális nehézségből pillanatnyi menekülő utat keres. (Ez a viselkedés azonban újabb és újabb kudarcokat szül, az emberi kapcsolatok kialakulásának, és az őszinte, közeli kapcsolatok kialakulásának a kudarcát. Ami aztán sok haragot, indulatot kelt abban, aki ebbe a spirálba keveredik. Az ilyen embereknek sok bajuk van magukkal és a világgal is, mindezzel azonban nem néznek szembe, nem keresnek konstruktív kivezető utat -hangsúlyozza a munkapszichológus.

Ráadásul ez nemcsak a munkahelyi kapcsolatokra nyomja rá a bélyegét, hanem az élet minden területére. Az ilyen ember olyan értéktelen, felszínes kapcsolatokat tart fenn, amely szükséges kreált világának, álszemélyiségének szinten tartásához, mivel ilyen kapcsolatra tartja magát érdemlegesnek Ez pedig teljes elmagányosodáshoz vezet, még akkor is, ha párkapcsolatban élnek. - Hiszen aki hazudik, arra nem lehet számítani. Aki tudatosan becsap másokat, és akinek nem lehet adni a szavára, azt sokan megvetik. Mindez a társadalomból való kirekesztettséghez, elmagányosodáshoz vezet- figyelmeztet Szirmay Ágnes.

Ennek lesz az a mély depresszió a következménye, amelyből nehezen lehet csak az embert kirángatni, hiszen egyszer csak összeomlik a mesterségesen teremtett világa. Ekkor ugyanis rádöbben, hogy semmi nem igazi az életében(ükben), és nincsenek őszinte, valós kapcsolatai. Aki másoknak hazudik, az folyamatosan becsapja saját magát is, egy látszatvilágban él.
Aki hazudik, az gyakran el is felejti, hogy mit mondott, és nagyon hamar lebukik. Előfordul az is, hogy valaki annyira beleéli magát abba, amit mond, annyira nem akarja látni a valós helyzetet, hogy maga is elhiszi, amit mond. Nem működik ebben a helyzetben a realitás-kontrollja - világosít fel a szakember.

Senkiben nem tud megbízni a hazug ember

A pszichológus szerint az állandó hazugságban élő emberek, mivel nem érzékelik hazugságuk súlyát, nem tartják bűnnek a moráltalan viselkedést. Nem is értik, miért háborodnak fel mások, ha kiderül, hogy hazudtak. - Ha lelepleződik, akkor sem történik megszégyenülés, mivel nem érzékeli, mekkora sértés ez a másiknak - közli Szirmay hozzátéve: ezek az emberek sem magukat, sem másokat nem tisztelik(nek). Fő jellemzőjük továbbá, hogy mindenkiről ezt feltételezik, hogy becsapják őket. Saját magából kiindulva nem tudja elképzelni, hogy valaki őszinte is lehet, és meg lehet benne bízni - fűzi hozzá a munkapszichológus.

Munkahelyükön hazudunk a legtöbbet

Köztudott, hogy az emberek - főleg a munkahelyen - hajlamosak elferdíteni a valóságot, annak érdekében, hogy jobb színben tüntessék fel magukat. - A munkahelyi problémák mintegy nyolcvan százalékáért a nem őszinte kommunikáció tehető felelőssé – közölte korábban portálunkkal Jeviczki Tamás. Egy egész Európát átfogó felmérés után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a leggyakrabban a munkahelyen hazudnak az emberek. Aztán a szülő-gyermek kapcsolatban előforduló lódítások következnek. A szerelmi, magánéleti füllentések ebben a felmérésben csak a harmadik helyre szorultak.

Miért rombolja a munkateljesítményt a hazugság?

Jeviczki Tamás korábban elmagyarázta, hogy rengeteg időt igényel a hazudozás. Hatalmas energiát emészt fel a történet szinten tartása, és az, hogy kitaláljuk nem létező személyiségünket, életünket ahelyett, hogy önmagunkat adnánk, ráadásul rontja a termelékenységet. A hazugságokat ugyanis folyamatosan tovább kell szőnünk, és nagyon ügyelnünk kell mondandónkra, hiszen könnyen lebukhatunk. Ha a munkahelyi légkör lehetővé teszi a nyílt őszinteséget, akkor nem kell energiát szánni a hazugságok kitalálására, tálalására, hitelesítésére, a lebukás elkerülésére, és mások hazugságainak, szándékainak kiderítésére, és akkor ezt az energiát mind produktív munkára lehet használni - nyomatékosította a szakember.

Hazug dolgozóval nem lehet együttműködni

Érdemes megnézni, mi állhat ennek a háttérben. Szirmay Ágnes szerint a hazugság a közmegegyezés teljes hiányát jelenti, amely egy az egyben gátolja a munkavégzést, hiszen nem lehet egy ilyen dolgozóban/vezetőben megbízni, akkor lépi át a szabályokat, amikor akarja. Így nem lehet vele együttműködni. Hiszen a munkatárs/vezető folyamatosan lejáratja magát, és kiszámíthatatlanná válik: nem lehet adni a szavára.

A felnőtt azért tartja megbocsáthatatlannak a hazugságot, mert tudja, hogy kárt okoz. A hazugság ugyanis kiszolgáltatja, nevetségessé teszi a másik előtt. Ezért van az, hogy ha valakiről kiderül, hogy hazudozik, azzal szemben gyanakvóvá válunk(ik), és soha többé nem tudunk megbízni benne.

Szirmay Ágnes hozzáfűzte: a világhoz való igazodásunk feltétele, hogy tisztában legyünk a valós helyzettel, történésekkel, a reálisan elvárható eseményekkel. Ha a világot hazugságra építjük, akkor mindezt lehetetlenné tesszük. Így elharapózik a gyanakvás, ami tönkreteszi a kapcsolatokat. Ilyenkor nem számítanak a szavak, hiszen úgysem hisznek azoknak.
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
  • 2020.10.16XIII. LEAN FÓRUM - KONFERENCIA A Fórum fókuszai: Lean Vezetés - Lean coaching Ipar 4.0. és a Lean a gyakorlatban Lean Quality – Lean Six Sigma Lean Office - Folyamatfejlesztés Részletek Jegyek
  • 2020.10.22 HR folyamatok/HR kommunikáció/Változásmenedzsment A képzésen összefoglaljuk és rendszerbe helyezzük a HR folyamatokat, megismerkedünk a HR kommunikáció szerepével és témaköreivel, valamint megtudjuk, mit jelent a változásmenedzsment. Kiknek ajánljuk? A képzést azoknak ajánljuk, akik szeretnének fejleszteni a belső kommunikáción, illetve a változások menedzselését hatékonyabbá szeretnék tenni. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
5 új szakma, ami trendi az álláspiacon

Ki is az a vendégélmény-menedzser a Mekiben? Kiből lesz employer brand specialist? Miben segít a Z generációs szakértő? A technológiai fejlődés és... Teljes cikk

Alig maradt szabadsága a fizikai dolgozóknak

A koronavírus miatti leállások következményeként mind márciusban, mind áprilisban a szokásos napok dupláját töltötték szabadságon a fizikai... Teljes cikk

Hogyan változott az informatikai szakemberek élete a koronavírus-járvány következtében?

Az AppDynamics tanulmánya szerint a válaszadók 81 százalékának pályafutásuk során a járványhelyzet okozta az eddigi legnagyobb technológiai kihívást. Teljes cikk