Sok a hiányosság a vállalatok munkaerő-fejlesztési módszereiben

Miközben a vállalatok 90%-a úgy fogalmazott, hogy a képzés rendkívül fontos, sőt, egyenesen életbevágó a versenyelőny megtartása szempontjából, egyharmaduknak mégsincs ilyen irányú programja. A tanulmány keretében több mint 250 igazgatósági szintű vezetőt kérdeztek meg a pénzügyi, gyártási és a forgalmazási szektorban működő francia, német, olasz, észak-európai, spanyol, valamint brit nagy- és kisvállalatoktól. A tanulmány rávilágított azokra a nézetbeli különbségekre, hogy az egyes vállalatoknál mire lesz szükség a jövőben, és hogyan készülnek fel arra.

Az 1000 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatok közül háromból egynek, a nagyvállalatok közül pedig négyből egynek nincs naprakész továbbképzési programja, jóllehet, a tanulmány készítése során megkérdezett szervezetek 93%-a a professzionális készségfejlesztést rendkívül fontosnak, vagy életbevágónak látja stratégiája szempontjából. A tanulmány arra is rávilágított, hogy a cégek átlagosan bevételük 0,05%-át fordítják erre a célra. A tanulmány ugyanakkor az egyes országok között is jelentős eltéréseket tárt fel. A vizsgált országok közül Németország fekteti a legnagyobb hangsúlyt a képzésre, mivel az a vállalatvezetők mintegy háromnegyede szerint fontos az innováció és a versenyelőny megőrzéséhez. Franciaország ugyanakkor jóval kisebb jelentőséget tulajdonít a képzésnek: a vezetők mindössze 35%-a tartotta azt lényegesnek a versenyelőny szempontjából.

A jövő szempontjából fontos ismeretek közül még mindig az informatikát sorolják első helyre a szervezetek - előnyben részesítve azt mind az üzleti, mind a vezetési ismeretekkel szemben. A megkérdezett vállalatok azt is állították, hogy a jövőben sokkal rugalmasabb munkaerőre lesz szükségük. Vagyis, az informatikai tudással rendelkező munkatársaknak üzleti ismeretekkel is rendelkezniük kell, ha meg akarnak felelni a szervezet elvárásainak. Míg az európai vállalatvezetők nagy jelentőséget tulajdonítanak a rugalmasan alkalmazható üzleti ismeretek fejlesztésnek, 44%-uk nem biztosít az alkalmazottaknak semmilyen többfunkciós képzést olyan univerzális ismeretekkel, melyek kulcsfontosságúak a tudásalapú gazdaságban a versenyelőny megszerzése szempontjából.

A tanulmány azt is hangsúlyozza, hogy a munkaerő fokozódó mobilitása és rugalmassága következtében a kommunikációs készségek rendkívül fontosak lesznek a vállalati identitás és jövőkép fenntartásában. A vizsgált cégek 94 %-a állította, hogy ezek a készségek a jövőben fontosak lesznek számukra. Több mint 60 %-uk azonban úgy véli, hogy készségfejlesztési programjaik nem alkalmasak az alkalmazottak megfelelő kommunikációs készségének kialakítására.

A vizsgált cégek több mint 30%-ának nincsenek e-learning megoldásai a szervezeten belül, a nagyobb vállalatok 45%-ának pedig nincs naprakész e-learning stratégiája. A vizsgált cégek több mint 90%-a úgy nyilatkozott, hogy az informatikai ismeretek rendkívül fontosak vagy életbevágóak a vállalat számára, a megkérdezettek egynegyede mégis úgy érezte, hogy cége informatikai felkészültsége nem megfelelő. A vizsgáltak 75%-a úgy véli, hogy a képzés kockázatot jelent a szervezet számára, mert az alkalmazottak más cégekhez vándorolhatnak. Öt vizsgált cégből mindössze egy olyan akadt, amely az elméleti ismereteket a szakmai készségek fölé helyezte.