kapubanner for mobile
Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 11 éve

Sokba kerül a betegen dolgozó munkavállaló

A munkavállalók 92 százaléka szerint a munkaadónak kötelessége foglalkozni az ő egészségi állapotukkal, ezzel szemben több mint felük úgy érzi, hogy az egészségnek nincs prioritása a munkahelyén. Minden negyedik ember ment már betegen dolgozni, melynek következményei sokba kerülhetnek. Egyformán érdeke mindkét félnek, hogy javuljon a dolgozó egészségi állapota és tudatossága. A Budai Egészségközpont Egészségnapján több kutatási eredmény is napvilágot látott.

Ha a munkavállaló beteg, az nagyon sokba kerül a munkáltatónak, akkor is, ha otthon marad, de akkor is, ha betegen jár be és gyakorlatilag csak testben van ott - a Budai Egészségközpont Egészségnapján ebben minden előadó egyetértett. Sok munkaadó nem ismeri fel, hogy a munkavállaló egészségébe fektetni kell, hiszen enélkül hiába tehetséges, motivált és nagy tudású a felvett munkaerő, ha mindezek mellett nem egészséges, akkor nem tudja kiaknázni tudását. Sok munkaadó költ képzésre, motiválásra, ám ha nem költ az egészségre, akkor mindez ablakon kidobott pénz lesz - mondta Kiss András a Budai Egészségközpont marketing- és értékesítési igazgatója. A beteg munkavállaló időzített bomba, több okból kifolyólag. Bármikor kieshet a munkából, nagy fejtörést okozva a HR-eseknek azzal, hogy ki helyettesítse az otthon maradottat. A cég megítélése is romlik, ha elterjed róla, hogy itt még a betegeknek is dolgozniuk kell, de az sem tesz jót a cég renoméjának, ha azt hallani róluk a munkaerőpiacon, hogy túl stresszes, nem jó a munkakörnyezet, megbetegednek, akik itt dolgoznak. Ellenben az a munkaadó, aki egészségprogramot hirdet, aki szűrőprogramot szervez és ezt a béren kívüli juttatás részeként adja, az népszerű lesz, kedvelt a munkavállalók között. A munkavállaló elégedett és motivált lesz, csökkenthető a táppénzes napok száma - ez mindkettőjüknek jó.

Klíma, atka, vezetékek

2012-ben 6398 munkavállalói vizsgálatot végzett az egészségközpont, ezek alapján statisztika született arról, hogy melyek az irodai munka egészségügyi kockázatai. A felmérés alapján a legtöbb problémát a zsúfoltság, a rosszul kialakított munkakörnyezet, az ülőmunka, a rossz megvilágítás, a klíma, a padlószőnyeg poratkái okozzák. És egy egészen banális dolog: a földön heverő vezetékek miatt a botlás a leggyakrabban előforduló balesettípus az irodákban. Emellett az irodai munkának vannak pszichoszociális kockázatai is: a stressz a határidők és a felelősség miatt, konfliktusok a hierarchiában, a túlóra, az elismerés hiánya, a kevés pihenés mind-mind olyan tényezők, melyek megbetegíthetik a munkavállalót. Természetesen a kockázati tényezőkhöz kinek-kinek a saját életmódjából adódó összetevők (a dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozás) is hozzájárulnak. És már jönnek is a panaszok. A leggyakoribbak ezek közül a mozgásszervi bántalmak, a szem kifáradása, szárazsága, alvászavar, fejfájás, gyomorbántalmak.

Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezetője elmondta, hogy a vizsgált munkavállalók 30 százaléka volt túlsúlyos, 9 százalékuknak voltak mozgásszervi panaszai. 14 százalékuknak voltak bajok a májfunkciójával, ami vitaminhiányos, mozgásszegény életmódra utal.

Ha egy munkavállaló úgy dönt, hogy kapcsolódik egy egészségprogramhoz, akkor a munkavállalóknak alkalmassági és szűrővizsgálatokon kell átesniük. A program szervezői a munkahelyeket is egyesével bejárják: megfelelő-e a munkakörnyezet, a lámpák, a székek, az asztal pozíciója.

A munkáltató foglalkozzon az egészséggel

Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. kutatásvezetője elmondta, hogy egy most lezárult felmérésükből az derült ki, hogy a munkavállalók 92 százaléka szerint a munkaadónak kötelessége foglalkozni az ő egészségi állapotukkal. Ezzel szemben a megkérdezettek 56 százaléka mondta azt, hogy az egészségnek nincs prioritása a munkahelyén, 27 százalék szerint valamelyest fontos és mindössze 17 százalék mondta azt, hogy szerinte az ő munkaadójának fontos és vannak kötelező vizsgálatok is náluk.

A válaszadók egy része multinacionális cégnél dolgozik, nekik 91 százalékuk mondta azt, hogy van valamiféle egészségprogram náluk, a magáncégeknél dolgozók 72 százaléka mondta ugyanezt. Nem mindegy azonban, hogy miféle egészségprogramról beszélünk. A megkérdezettek 17 százalékánál semmilyen, 74 százaléknál alapszintű ellátások (üzemorvos) vannak, 20 százaléknál egészségvédelmi oktatást tartottak, 23 százaléknál a cafeteria része az egészségpénztár, 13 százaléknál vannak megfelelő székek, 14 százaléknál hangsúlyos a szem egészsége, 11 százaléknál menedzserszűrések is vannak, 10 százaléknál pedig életmód-programokat (például dohányzásról leszoktató) is szerveznek.

Ugyanakkora a válaszadók 87 százaléka venné örömmel, ha munkáltatója bére egy részét egészségpénztárba utalná - ez jelenleg adómentes, így a munkavállalóknak jobban meg kellene fontolniuk, hogy élnek-e a cafeteria ezen formájával. Már csak azért is, mert Magyarországon az emberek többet költenek egészségügyi ellátásokra (gyógyszerre, magánorvosra, szemüvegre és egyéb kiadásokra) mint Amerikában - egy kutatás szerint évente egy ember 50 ezer forintot költ az egészségére, természetesen a társadalombiztosításnak fizetett járulékon felül. Egy család esetében ez már tetemes összeg - ezt válthatná ki az egészségpénztár és az egyéb egészségügyi biztosítások.

Jelenlét-szindróma

Egy japán kutatás szerint a megkérdezettek 91 százaléka nem hiányzott egyetlen napot sem a munkahelyéről, azonban minden második ember arról számolt be, hogy csökkent teljesítőképességgel is csináltak már végig munkanapokat. Magyarországon egy hasonló kutatásban 13 ezer embert kérdeztek arról, hogy mentek-e már betegen dolgozni: 25 százalékuk felelt igennel. És egy még elrettentőbb szám: a kutatásból az is kiderült, hogy a konyhai dolgozók 60 százaléka ment már be betegen dolgozni.

Ez is azt mutatja, hogy a válság kitörése óta még kevesebben mernek otthon maradni, ha betegek. Márpedig így terjesztik a betegséget a kollégák között, valamint betegen a munkájuk sem lesz hatékony és még meg sem gyógyulnak - sok esetben a vége így is úgy is hiányzás lesz. Már neve is van annak a jelenségnek, amikor a munkavállaló ugyan bemegy, ott van, végigszenvedi a napot, nem megy táppénzre, de valójában nem csinál semmit. A jelenlét-szindróma okai lehetnek egészségügyiek (allergia, cukorbetegség, depresszió), de lehetnek másfélék is: válás, a gyerek betegsége, pénzügyi gondok, de lehet akár internetezés vagy megnyúlt ebédidő is. Ilyenkor több idő kell egy feladathoz, csökken a munkájának színvonala, csökken a terhelhetősége, nem motivált.

A jelenlét-szindróma rettentő sokba kerül a munkáltatónak: becslések szerint az Egyesült Államokban 150 millió dollárba évente. A betegségből fakadó kiadások 60 százalékát a jelenlét-szindróma viszi el, ráadásul szinte biztos, hogy később valódi betegség lesz belőle. Foglalkozni kell tehát vele, fel kell ismerni, nem csukhatja be a szemét egyetlen munkaadó sem a jelenség előtt.

Annak érdekében, hogy a jelenlét-szindróma csökkenjen, javítani kell a dolgozók egészségügyi állapotát és tudatosságát. Igyekezni kell, hogy a szervezeti kultúra lehetővé tegye, hogy a beteg munkavállaló otthon maradhasson, hogy a helyettesítése megoldható legyen, hogy ne kelljen rettegnie, hogy kirúgják, ha otthon marad.
  • 2024.05.23Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon – Dr. Fehér Dániel Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismeretiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.24Kiváló vezető képzés Tanteremben, 6 képzési napon, 4 szakmai vezetőtől tanulhat kis létszámú csoportban alap vezetői kompetenciákat, hogy HR vezetőként is versenyképes legyen! Most 15% kedvezmény!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Komáromi akkumulátorgyár: nem volt veszélyes anyag, nem tudják, miért fájt a fejük a kórházba került dolgozóknak

Nem volt veszélyes anyag a levegőben a komáromi akkumulátorgyár területén. Március 31-én fejfájásos panaszok miatt nyolc alkalmazottat kórházba... Teljes cikk

Megújult honlapról érhető el a munkavédelmi szakemberek adatbázisa

Új struktúrával, modernebb megjelenéssel érhető el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatás-felügyeleti és munkavédelmi... Teljes cikk

Jelentősen emelkednek a munkavédelmi és munkaügyi bírságok márciustól

A kormány megvédi a magyar munkahelyeket, ezért kiemelten kezeli a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok megelőzését is - hangsúlyozta... Teljes cikk