Sokszor nem éri meg nyugdíj mellett dolgozni

Az idén, az év eleje óta már egyáltalán nem biztos, hogy érdemes munkát vállalnia annak a 62 évesnél fiatalabb nyugdíjasnak, aki éves szinten 828 ezer forintnál magasabb jövedelemmel rendelkezik. Amikor ugyanis az év során felhalmozódó keresete eléri a minimálbér 12-szeresét, a következő hónaptól elveszti nyugdíjjogosultságát - éppen ezért ezt köteles bejelenti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak is. Igaz, ez a korlátozás a 62. életév elérésével megszűnik, azokra pedig, akik 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok voltak, a szabály csak 2010-től vonatkozik, feltéve, hogy 2010. január 1-jéig sem érik el a 62 éves kort.

További szigorítás, hogy a nyugdíjas munkavállaló köteles 4 százalékos egészségügyi, valamint 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni. Természetesen ezzel párhuzamosan emelkedik a nyugellátása is, mégpedig a járulékalapot képező havi jövedelem fél százalékával. Igaz, az időskori járandóság emelésére nem automatikusan kerül sor, külön kérelmet kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak. (A szükséges nyomtatvány az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság honlapján is elérhető.) Nem szabad elfelejteni, hogy az emelés nem jár annak, aki nem fizet nyugdíjjárulékot, vagyis e lehetőség nem adott többek között az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás szerint adózók, valamint azon egyéni vállalkozók részére, akik az adott év során nem rendelkeztek kivéttel, vagy evaalapjuk nulla volt.

Engedmények a rokkantnyugdíjasoknak

A "egyszerű" nyugdíjasokkal szemben két év haladékot kaptak a rokkantnyugdíjasok, náluk ugyanis 2009. január 1-jéig hatályosak a régi szabályok. Ily módon a rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő csak akkor köteles jelezni a hatóságoknak a munkavállalás tényét, ha túlságosan sokat keres - ennek fényében szintén megszűnik a nyugdíj folyósítása. A „sok” a jogszabályok szerint olyan rendszeres, legalább négy hónapon keresztül fennálló keresetet jelent, amely lényegében nem tér el attól a jövedelemtől, amelyet a magánszemély a megrokkanása előtti munkakörében rokkantság nélkül kézhez kapott vagy kapna. A két kereset közötti eltérés legfeljebb 20 százalék lehet. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik már 2007. december 31-én ilyen státusban voltak. Kivétel mindez alól a részmunkaidős foglalkoztatás, ekkor ugyanis mind a keresetét, mind a nyugdíját felveheti, korlátozás nélkül.

Ismét más szabályozás alá esnek azok, akik már az idén részesültek rokkantsági nyugdíjban. Amennyiben ők vállalnak munkát, azt már nem nézik a hatóságok, hogy ez a tevékenység rendszeres-e, vagyis hosszabb-e négy hónapnál. Itt már kizárólag a jövedelem a nagysága számít, járandóságát ugyanis bizonyos esetekben a rokkantnyugdíjas is köteles megszüntetni. A feltételek itt is meglehetősen bonyolultak. Először is ki kell számolni, hogy hat egymást követő hónapon keresztül a nyugdíjasnak mennyi jövedelemre tett szert tevékenységéből, ebből le kell vonni a személyi jövedelemadó és a járulékok összegét, hogy kijöhessen az egy hónapra eső átlagos kereset. Amennyiben ez az összeg meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagos kereset 90 százalékát vagy annak a nyugdíjemelések hatására megemelkedett adott évi összegét, akkor a járandóság folyósítása megszűnik. Feltéve, ha az így kapott kereset nem éri el a minimálbér mértékét, vagyis az idén a havi 69 ezer forintot - ekkor ugyanis szükségtelen a rokkantsági nyugdíj szüneteltetése.

Világgazdaság